Kortárs operapremierek a Bartók Tavasz fesztiválon

Két kortárs zeneszerző operája mutatkozik be az Eiffel Műhelyház Bánffy termében 2026. április 11-én: Selmeczi György Királyi fenség és Vajda János Az ítélet című egyfelvonásos művei. Szabó Mátéval, az operák és a Miskolci Nemzeti Színház rendezőjével, művészeti vezetőjével beszélgettünk a próbafolyamat ideje alatt.

Hogyan került a két magyar kortárs zeneszerző műve a Bartók Tavasz műsorára?

A téma- és librettoválasztás folyamatos keresés eredménye. Izgalmas, feszítő folyamat, hogy mely történet ragadja meg az alkotót, amelyet aztán zenévé lehet fogalmazni. Selmeczi György – úgy tudom – véletlenül olvasta el Thomas Mann e korai, azonos című írását, és lelt benne sok számára aktuális, fontos, gondolati réteget felhasználó szövegre. A Dürrenmatt-mű, A baleset, amelyből Vajda János operája készült, erősen drámai, dialogikus színpadi anyag. Nem véletlenül készült már a novellából több feldolgozás. Mindkét zeneszerzőtől rendeztem már előadást. Selmeczitől a Veront Miskolcon – a darab Hunyady Sándor Bakaruhában című novellája alapján íródott –, Vajda A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása című operájának pedig öt éve volt a bemutatója ugyanitt, az Eiffel-ház Bánffy-termében.

Szabó Máté és Vajda János Az ítélet próbáján

Ahhoz, hogy ön rendezhesse meg a darabokat, kell a zeneszerzők beleegyezése is?

Elvileg tudtak róla és azzal kecsegtetnek, hogy örültek neki. A felkérés az Operaháztól érkezett. Három előadásuk lesz a Bartók Tavasz fesztiválon, nagy és becsülendő vállalás egy intézmény részéről kortárs alkotást bemutatni, óvatosan lehet bizakodni, hogy a darabok a jövőben is műsoron maradnak. Óriási az eszmei értéke tehát az ilyen premiereknek, a ténynek, hogy új magyar operák születnek, amelyek már nem csupán kottaformában hevernek a fiókban.

Mikor írta Selmeczi György és Vajda János a darabokat?

A szövegek most kerültek ki az íróasztalból. Az alapjukat képező két szöveg – Thomas Mann és Dürrenmatt írásai – közül az egyik több mint száz-, a másik hetvenéves. A librettók és a zene pedig az elmúlt évben születtek.

Selmeczi György a Királyi fenség próbáján

Rendezőként jártas a prózai és zenei műfajban egyaránt. Mi alapján vállal el egy felkérést?

Számomra kiemelten fontos ez a műfaj. A szerzőkkel és az alkotókkal személyes a munkakapcsolatom, a kezükből kikerülő alkotások soha nem idegenek. Selmeczi György darabját, a Veront a Miskolci Nemzeti Színházban mutattuk be: az opera remekmű, kortárs bemutatóként emlékezetes fogadtatása volt a miskolci közönség előtt.

Milyen világokba visznek el bennünket a történeten és a zenén keresztül az alkotók?

A Királyi fenség mesés-filozofikus társadalmi tablón belül bontja ki egy uralkodásra ítéltetett egyén helyzetét. Két nagyon fontos, alapvető témát dolgoz fel. A hatalmi pozícióval való lényegi azonosulás nehézsége mellett fókuszba helyezi azt a ritkán megfogalmazott, de nagyon is valós küzdelmet, ahogyan szembenézünk az előző generáció által ránk testált, örökölt eszmék megvalósításával. Mivel azok egy másik kor termékei, nem kapunk útmutatást, miképpen lehet őket a saját korunkkal „találkoztatni”. Nem kaptunk kulcsot – csak a felelősséget vettük a vállunkra. Ezt a haragot, tehetetlen identitáskeresést és az elhagyatottság élményét dolgozza fel az opera. A történetben Klaus, a herceg egy hanyatló miniállam kijelölt uralkodója, a méltóságra való „méltóság” örökölt kételyeivel. Megérkezik egy lány, és vele együtt a lenézett, ám az ezt a világot eltartó tőke. A Királyi fenség arról szól, hogyan töltődik meg a forma tartalommal – a szerelem által –, miközben modernitás és hagyomány feszül egymásnak a Jugendstil korszakában.

A Királyi fenség próbája

Az ítélet című darabban hatalmas asztal körül zajlanak az események, egy fogadóba betérő vendéget kezd a helyi társaság „vallatni” múltbéli tetteiről. A játéknak induló beszélgetés egyre komolyabbá válik, akárcsak egy pszichotrillerben. Mi a darab alapgondolata?

Ha röviden szeretném összefoglalni: az egyéni történet, a morál gasztronómiai események közepette történő kegyetlen feltárása.

Mit szeretne közvetíteni a nézők felé a műveken keresztül?

A Királyi fenségben sokféle magányt látunk és hallunk a társadalmi és személyes identitás összeegyeztetési nehézségeinek tükrében. Hogyan segíti az embert elhelyezni a társadalomban a szerelem? Erről a „harmonizálási problémáról” szól, miként lehet túlélni azt a sok szerepet, amit viselünk.

Az ítélet pedig az ítélőképesség csalóka voltáról szól, milyen elfogultak és megengedőek vagyunk saját magunkkal szemben, ha életünk kevésbé fényes eseményeiről van szó, és milyen könnyedén megyünk el óriás bűnök mellett, amelyeket akár mi követtünk el. Igazából ennek a feltételezett és látens módon bekúszó ítélőszéknek az izgalmas jelenségéről szól, melyben a főszereplő Traps észrevétlenül válik vádlottá előbb a többiek, majd önmaga előtt. Az ítélet rámutat, hogy mennyivel drámaibb, hogy ez indirekt módon történik meg, mintha számítana rá. A keserű falatot lenyelni mindig nehezebb.

Az ítélet próbája

A Királyi fenségben fellelhető áthallás a mai politikai helyzetre?

Nincsenek direkt áthallásos részei. A nietzschei kiválasztottság sokrétű, specifikus, izgalmas szegmensét fogalmazza meg.

Kiváló operaénekesek, zenészek dolgoznak a produkciókban. Hogyan zajlott a szereplők válogatása?

Igazán szerencsésen alakult. Hozzátenném, hogy a zeneszerzőknek is voltak javaslataik, ők kifejezetten a szereplők, az operaénekesek számára írták a szerepeket – ismerve a hangkarakterüket.

Az ítéletben a bíró Cseh Antal, az ügyész Balczó Péter, a védőügyvéd Szélpál Szilveszter, és van egy titokzatos alak is, akit Rácz István alakít. A főszereplő pedig Traps: neki robban le az autója, ő az, aki megszáll a panzióban erre a különös éjszakára. Őt Horváth István játssza. A házvezetőnő Farkasréti Mária. 

A Királyi fenségben van szereplőátfedés, itt Rácz István a nagyiparost, a lányát, Immát Megyimórecz Ildikó játssza. A nagyherceg Bátki Fazekas Zoltán, nagyobbik fia, Albrecht Erdős Attila. A darab érdekessége, hogy a főszerepet három korosztályra osztja: a gyerek Klaus Kriston Andor az Operaház Gyermekkórusának tagja, a kamasz Klaus Kerek Dávid, a felnőtt pedig Szemenyei János. Az opera ő hatalomra kerüléséről szól. Tanára a nietzschei gondolkodó Uberbein, akit Kovács István alakít, és több, az egész történetet átfogó szerepben látjuk Mester Viktóriát. A különös grófnő Balga Gabriella. A három akadémista, Tóth-Fejel Dávid, Csák Ádám és Döbörhegyi Mihály Pál alkot igen karakteres triót. A műben végig számos szerepben van jelen az Énekkar.

A színpadkép modern vagy inkább korabeli, kosztümös előadást képzeljünk el?

Jelzetten kosztümös világban zajlanak az események. A bemutatott világ ceremoniális részét tartottuk fontosnak, az elkülönített társadalmi rangok jól működő rendszerét. Van egy óraszerkezet, ami működik, de már nem jól mutatja az időt.

A kortárs operával csak most ismerkedők és kevésbé vájtfülűek számára is befogadhatók az előadások?

Igen. Tudatos, gondolat- és érzelemorientált operák, vannak benne recitatív momentumok, amelyek a gondolatkifejezést szellemes kreativitással jelenítik meg. Különböző stílusokat felmutatva szólal meg rendkívül sajátos, egyéni nyelvük. Az ítéletben – a könnyed, gasztronómiai megközelítésből is fakadóan – bizonyos könnyed műfajokból ismerős, szórakoztató elemek is hallhatók.

Műfajilag hova sorolhatóak a művek? Drámákról vagy vígjátékokról van szó?

Sokszínű, humorral, szellemmel teli „eseményhalmok”. A Királyi fenség kalandos képeskönyv, rendkívül tartalmas, szórakoztató és szélesvásznú. Az ítélet kamarajellegű abszurd-groteszk parabola. Kétszer egy óra tíz perces egyfelvonásos darabokat láthatnak egymás után a nézők, szünettel.

Az ítélet próbája

Mi az alapvető különbség az opera vagy vígjáték rendezésében?

Az operában az időzítés meghatározott a zene által. Míg a prózában folyamatosan rajtad múlik a darab ritmusa. A prózában a tartalomhoz kell megtalálni a formát, itt verbális szempontból éppen fordítva.

Ez azt jelenti, hogy a rendezőnek az opera esetében kisebb a mozgástere?

Más típusú feladat: ami itt a szabadsága, az a lánca is egyben. Ez a meghatározottság bizonyos esetben le is szűkíti a teret, ugyanakkor más területeken végtelenre tárja. A prózában is jó lenne néha egy égi hang, amely diktálja a cselekményt, a ritmust.

Ez a kedvenc műfaja? Szeret operát rendezni?

Nagyon. Sokat rendeztem, szerencsés vagyok, hogy ennyi lehetőségem adódott. A zene vitt a nézőtérre és okozott örömet nagyon korán – azóta ezeket az élményeket keresem. Több operát rendeztem Miskolcon, legutóbb az Atelier-t: a kortárs operát a Bajazzók kísérőoperájaként mutattunk be. Ez Cser Ádám rendkívüli műve. Rendeztem A bolygó hollandit, A kékszakállú herceg várát, a Don Giovannit, a Figaro házasságát és a már említett Veront. A Miskolci Nemzeti Színház művészeti tanácsában öten vagyunk rendezők és valamelyikünk mindig rendez operát az évadban.

A színpadképet alapvetően ön határozta meg?

Sokfajta módon születhet meg a tér. Van, amikor az erős rendezői gondolatot követi a tervező és arra is akad példa, amikor a tervezőnek teret adva engedünk be különböző formai lehetőségeket. Ezek olyan tartalmat szülhetnek, amelyekre az ember eredetileg nem is gondolt. Erőteljes impulzusokat kaptam Antal Csaba díszlettervezőtől és Füzér Anni jelmeztervezőtől.

A próbát látva a művészek is élvezik a darabot.

Ezek csodás operák és remek az alkotói csapat: Szennai Kálmán karmester, Antal Csaba díszlettervező, Füzér Anni jelmeztervező, Kováts Gergely Csanád koreográfus – és most nem említek meg sok-sok embert, akinek mind jelentős része van ebben a munkában.

Nyitókép: Szabó Máté Az ítélet című előadás próbáján (a nyitóképet és a cikkben szereplő fotókat Nagy Attila készítette)

Lásd még:

Kontinenseken átívelő zenei kalandozások és irodalom, mint közösségi élmény – Fesztiválok a fesztiválban: a Bartók Tavasz zenei és irodalmi kínálata

Hatéves a Bartók Tavasz – idén is sokszínű, nemzetközi kulturális programmal jelentkezik az összművészeti fesztivál – Interjú Szomolányi Janinával, a Müpa által szervezett fesztiválok operatív igazgatójával

Kortárs és klasszikus, könnyű- és világzene párbeszéde – A Bartók Tavasz színes zenei kínálata