Egymás fejével is kell tudni gondolkodni

A CIB Csoport kultúratámogatási stratégiája időről időre átalakult, de abban mindig egységes volt, hogy középtávra terveztek. Azaz tisztában vannak vele: az egyszeri, esetleges támogatás is tud hasznos lenni, de még értékesebb, ha egy folyamatot visznek végig, segítenek egy ügyet valahonnan valahová eljuttatni. Aktuálisan épp egy új kultúratámogatási program kialakítása zajlik náluk, ez adta az interjú apropóját Szinai Ádámmal, a CIB Bank PR- és marketingkommunikációs vezetőjével. 

Ön szerint van bölcsészgondolkodás, illetve gazdasági gondolkodás? Létezik egy láthatatlan demarkációs vonal a két terület között? Ha nincs ilyen, akkor miért értik meg egymást nehezen a két terület szereplői? 

A világ és a benne zajló folyamatok megismeréséhez, az ezekhez való viszonyuláshoz sokféleképpen kezdhetünk neki. Ahogy a közgazdaságtanban is létezik makro- és mikroökonómia, a bölcsésztudományok számára sem csak a nagy társadalmi összefüggések léteznek. A két „terület” között pont annyi a megértési nehézség, mint az atomfizika és a génterápia között, a lényeg véleményem szerint az, hogy minden területnek megvannak a természetes sajátosságai, amelyeket ismerni kell ahhoz, hogy jobban megértsük egymást. Ez azt is jelenti, hogy a megértés vagy éppen ennek ellenkezője, az egymás meg nem értése nem valami káros vagy leküzdendő állapot, hanem maga a normalitás. A feladat az, hogy annak ellenére képesek legyünk értő figyelemmel fordulni a másik felé, hogy nem értjük egymást, vagy nem értünk egyet. Ez a törekvés az, ami általánosságban hiánycikk, nem pedig valami specifikus bölcsész versus gazdasági gondolkodási állapot. Szerintem a válaszvonal inkább ott van, hogy a vállalati és civil szempontok hogyan öltenek testet, mennyire képesek és hajlandók a másik szempontrendszere alapján is gondolkodni.

Milyen a felelős vállalatvezetés? 

A felelős vállalatvezetés egyik legfontosabb ismérve az, hogy a fenntartható nyereségesség biztosítása mellett – ami egy piacgazdaságban minden vállalat első számú feladata – odafigyel arra a kisebb-nagyobb közösségre, amelyben tevékenykedik. Ez teljesen normális megközelítés, magától értetődő lenne, hogy mindenki aktív szerepet vállaljon a mindannyiunkat körbe vevő világ szociális és környezeti ügyeinek rendbetételében. Vannak persze, akik ebben jobban teljesítenek, és vannak, akik finoman szólva is „egyedi” módon kezelik ezeket a kérdéseket. A civil szféra egyik fontos szerepe az, hogy aktív gondolkodással és akár szükséges mértékű nyomásgyakorlással is befolyásolja a vállalati döntéshozókat, hogy olyan témákkal is jobban foglalkozzanak, amelyek nem közvetlenül az adott üzleti év teljesítményét befolyásolják.

Milyen kulturális rendezvényeket támogat a CIB Bank Magyarországon, és miért azokat? 

A CIB Csoport több mint negyven éve aktív szereplője a hazai bankszektornak.  Kultúratámogatási gyakorlata ebben a négy évtizedben többször változott, elsősorban azt az elvet követve, hogy középtávú partnerségeket építsen ki. Azért középtávúakat, mert az egyszeri támogatások hatása ritkán kézzelfogható, hosszú távú, azaz öt évnél hosszabb támogatások esetén pedig a támogatási célok általában ezen időtávban teljesülnek. A CIB egy-egy komolyabb partnerrel három–öt évre tervez, így volt ez a Zeneakadémiával vagy a Fesztiválzenekarral, illetve a Szépművészeti Múzeummal is, de megemlíthetjük a pannonhalmi Arcus Temporum fesztivált is. Ebből is látszik, hogy elsősorban nem egyedi rendezvényeket, hanem intézményeket támogat. Ezeket persze kiegészítik azok a kiemelt események, rendezvények, amelyekre egyfajta „zászlós hajóként” tekinthetünk: ilyenek jellemzően a kiállítások, koncertek. Jelenleg épp egy átmeneti időszakban vagyunk, egy teljesen új támogatási program kidolgozását kezdtük el fiatal képzőművészek részére – ez várhatóan az idei év végére fog összeállni

Milyen szempontrendszer alapján választják ki azokat, akiket szponzorálnak? 

Itt rögtön érdemes világos különbséget tenni támogatás és szponzoráció között. A támogatás olyan tevékenység, amelyért semmilyen ellenszolgáltatást nem várunk el, az ügy maga az, amiért a támogatás megtörténik. A szponzoráció viszont üzleti tevékenység: meghatározott ellenértéket vár el a vállalat. Mindkettőnek egyértelműen márkaazonosnak kell lennie, csak a kiindulópont más. Támogatás esetén a társadalmi, környezeti, szociális hasznosság és hatás a döntő, szponzoráció esetén pedig az üzleti hozadék is. Legyen szó akár az egyikről, akár a másikról, a döntést mindig hatáselemzés előzi meg, az adott projekt, program jellemzőihez igazítva.

Mire „használja” a kultúrát a saját életében?  Milyen események érdeklik?

Ami a klasszikus területeket illeti, a filmművészet, az opera és a szépirodalom érdekel leginkább. Részei a mindennapjaimnak, egyszerre keretezik és kiegészítik az életemet. 

Folytatott valamilyen művészeti tanulmányokat diákéveiben (hangszeres zene, színjátszókör, fotózás, filmezés)? 

Nem, szüleim ugyan megpróbáltak rávenni gyerekkoromban, de nem jártak sikerrel. Mondjuk, ennek egyik oka a „rémisztő” élményt nyújtó szolfézs volt egy ordító tanárral, majd egy amúgy kiváló festő tanár stílusa az iskolában. Ezzel együtt rengeteg koncertre, előadásra mentünk, de a formális művészeti oktatás kimaradt.

Hogyan befolyásolta a karantén a kultúrafogyasztási szokásait?  

Ugyanannyit és ugyanúgy olvasok, mint eddig, illetve értelemszerűen most nem megyek kiállításokra, ellenben bejártam virtuálisan pár olyan múzeumot, ahol eddig nem jártam. A jó ebben az, hogy ettől csak még inkább szeretném ezeket élőben is látni. Ami meg nagyon új, hogy elkezdtem színházi előadások és híres koncertek felvételeit is nézni online, és hogy sokkal több zenét hallgatok a Spotify-on.  De ami a leginkább „chill” érzést ad, az a sok streamingelt balkonkoncert, amit szintén élőben lehet nézni és hallgatni, jellemzően délután. Nagyon örülnék, ha ezekből a közösségi kezdeményezésekből sok megmaradna a karanténidőszak után is. 

Van-e konkrét terve a banknak arra az időszakra, amikor a koronavírus-krízis után újra lehet kulturális rendezvényeket tartani? Milyen kultúratámogatási formákban gondolkodnak?

Nincs konkrét elképzelés, meglátjuk, mire lesz leginkább szükség. Az biztos, hogy nem csak a járvány hatásai lesznek jelentősek, hanem az állami kultúratámogatási rendszer legutóbbi változásai is komoly hatást gyakorolnak elsősorban a színházak és társulatok működésére. Megvárjuk, amíg jobban láthatóvá válnak ezek a hatások.

Fotó: Szinai Ádám
Megjelent: 2020. június