Éljük át a közösséget!

A világ egyik legjobb zenekara, a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ), közösségépítésben is alighanem páratlan. Rendhagyó koncertformákat dolgozott ki, amelyekkel új közönséget vont be a klasszikus zenét hallgatók táborába. Tudatosan dolgozik azon, hogy a jövő zenekara legyen – mondja Fischer Iván.

A BFZ szinte rögtön a megalapítása után bombaként robbant be a világ zenei élvonalába. A titok nyitja: „Azzal az ambícióval fogtunk hozzá, hogy egy újító, nagyon lelkes, keményen dolgozó, csodálatos zenekart hozzunk létre. Az óriási elszántságunkkal, a kollektív szellemünkkel azonnal nemzetkōzi feltünést keltettünk” – meséli Fischer Iván. A nyolcvanas években egy fillér állami támogatást sem kaptak, magánsegítséggel tudták fenntartani magukat. „1984-ben együtt mentünk be a Magyar Televízióba az Állami Biztosító akkori igazgatójával, és a riporter azt kérdezte tőlem: mit jelent a szponzor szó? El kellett magyaráznom” – emlékezik a kezdetekre a zeneigazgató. Mint mondja, a nagyzenekari muzsikálás drága műfaj, pusztán a koncertjegyekből származó bevétel a világon sehol sem elég a fennmaradáshoz. „Régen császári és királyi udvarok, őrgrófok, hercegek támogatták a zenekarokat, ez az arisztokrácia dolga volt. Amióta nincsenek ilyen udvarok, két hagyomány alakult ki: Európában az állami támogatás, Amerikában pedig a filantrópia, a szponzoráció. Amerikában semmilyen állami támogatás nincs, Nyugat-Európában viszont olyan nagy mértékű, hogy alig van szükség szponzorációra. A közép-kelet-európai régióban alacsony az állami dotáció, itt feltétlenül kombinálni kellene az európai és az amerikai modellt. Magyarországon Csipkerózsika-álmot alszik a szponzoráció, még nem jöttek rá az emberek, milyen hatalmas előnyökkel jár, ha egy nagy cég összekapcsolódik például egy olyan világsikerű kulturális intézménnyel, mint a BFZ.”

„A művészet és a támogatók egymásra találása nálunk kulcskérdés” – mondja Erdődy Orsolya, a Fesztiválzenekar ügyvezető igazgatóhelyettese. „A BFZ-t január óta igazgató Martin Hoffmann a zenekar nemzetközi képviseletével, turnészervezéssel, illetve brandépítéssel foglalkozik, azon dolgozik, hogy még ismertebbé és kedveltebbé váljunk külföldön, és minél több szponzort találjon számunkra. A kormányzattal és fővárosi önkormányzattal való kapcsolattartás az én kiemelt feladataim közé tartozik, emellett koordinálom a közönségkapcsolatokat, a jegyértékesítést, a belföldi koncertszervezést, az ifjúsági programokat és a közösségi projektjeinket. Nagy a verseny, csak Budapestet tekintve is sok jó zenekar igyekszik közönséget találni, ezért muszáj élen járnunk a kommunikációban” – folytatja Erdődy Orsolya. „A köztéri plakátok és az újsághirdetések kora leáldozóban van, egyre inkább a személyes kötődés kerül előtérbe. Tapasztalatunk szerint a jegyértékesítés szempontjából is az a leghasznosabb, ha a már meglévő közönségünkkel minél közvetlenebb kapcsolatot tartunk, hírleveleket küldünk nekik, rendezvényekre hívjuk őket. A hozzávetőlegesen hétezer főt számláló törzsközönségünk önmagában háromszor meg tudja tölteni a Müpát, de persze folyamatosan próbálunk újabb rétegeket megnyerni. Olyan módon is erősítjük az összetartozást, hogy a követőink körökbe tömörülhetnek. A Támogatói Klubunkba tagdíj ellenében kerülhetnek be, és a befizetett összegtől függően más-más szolgáltatásokat kapnak; találkozókat, vacsorákat, beszélgetéseket szervezünk nekik, bejöhetnek a főpróbákra, ők jutnak hozzá először a legújabb CD-inkhez, dedikált példányokkal kedveskedünk nekik. A BFZ Barátok hűségprogramhoz ingyenesen lehet csatlakozni, viszont minél több jegyet vásárol valaki, annál magasabb szintű kedvezményekben részesül. A tagok a BFZ Barátok kártyát felmutatva például olcsóbban vásárolhatnak néhány könyvesboltban, kávézóban, és számukra is szervezünk személyre szabott programokat.”

A zenekart tárt karokkal várják a világ legrangosabb koncerttermeiben, Fischer Iván és muzsikusai mégis azt tartják a legfontosabb küldetésüknek, hogy a hazai társadalom minden rétegét és korosztályát megszólítsák a zene szépségével. Egyedi hangversenyformákat vezettek be, egyre többször lépnek fel olyan alternatív helyszíneken – idősotthonokban, elhagyott zsinagógákban, kórházakban, gyermekgondozó intézetekben, börtönökben, köztereken –, ahol igazán közel kerülhetnek a közönséghez.

Midnight Music

A BFZ – a koncerttermek hűvös eleganciáját odahagyva – utat talált az éjszakai életet élő ifjúsághoz is. A Midnight Music hallgatóságát olyan „éjjeli baglyok” alkotják, akik arra vágynak, hogy a klasszikus zenét is kötöttségek és feszengés nélkül élvezhessék. Az éjféli koncertekre nem kell kiöltözniük, babzsákokon heverészhetnek, és akár egy pohár italt is elkortyolhatnak előadás közben. A közönség a magas színvonalú zenei produkciók élménye mellett rövid, szórakoztató műismertetésekben részesül. Annak, aki még nem hallotta élőben játszani a Fesztiválzenekart, a Midnight Music a legjobb beavató program: karnyújtásnyira vannak tőle a hangszerek és megszólaltatóik – körülöleli a zene. Az előadók és a befogadók közé nem ékelődik színpad, és ez a muzsikusoknak is hatalmas élmény, hiszen látják, érzékelik a közöttük ülő vagy fekvő hallgatók minden apró reakcióját. A mosolyoktól az ujjak dobolásán át az álmos szuszogásig minden emberi és valódi. Az elbóbiskolás is – amiért senki nem tesz szemrehányást.

Közösségi Hetek

Az együttes évente háromszor felkerekedik, és ingyenes, országos koncertsorozatával „házhoz viszi” a klasszikus zenét azoknak, akiknek egészségügyi, szociális vagy anyagi okokból nem adatik meg, hogy a koncerttermekben hallgassák. A Közösségi Hét keretében Zsinagóga-,Templomi, gyerekeknek szóló Zenevár, valamint időseknek szóló Játékidő koncerteket adnak. Mindenkinek olyan műsort állítanak össze, amivel a legnagyobb örömöt okozzák. Az idősotthonok lakóinak, – akik ünnepként tekintenek ezekre az alkalmakra, utánaolvasnak a daraboknak, felöltik a legcsinosabb ruhájukat, és odaadó figyelemmel követik a programot –, gyógyító, kellemes emlékeket idéző, dallamos klasszikusokat játszanak. Éppoly magas színvonalon, mintha a Carnegie Hall közönségének muzsikálnának.

„Egy-egy Közösségi Héten huszonegy koncertet adunk. A zenészeink számára nagyon szép visszaigazolás, amikor idős emberek szemében látják csillogni az örömöt, vagy amikor azt tapasztalják, hogy a kis falvakban élő hátrányos helyzetű fiatalok érdeklődését is sikerült felkelteniük” – mondja az igazgatóhelyettes. Az idén még egyszer, szeptember 2–10. között tartanak Közösségi Hetet.

Zsinagógakoncertek

A BFZ célja, hogy a holokauszt után üresen maradt épületek újra megteljenek élettel, zenével és kultúrával. A helyi közösségek zsidó vonatkozású műveken, illetve történeteken keresztül ismerhetik meg azt a sokszínűséget és toleranciát, amely egykor Magyarországot jellemezte. Fischer Iván anno így foglalta össze a koncertsorozat lényegét: „Ellátogatunk ezekre a helyekre, és ingyenes koncerteket adunk. Az emberek kíváncsiak, bejönnek a koncertre, a zene becsalogatja őket. A zenekar játszik, utána pedig a rabbi elmeséli, mi volt itt annak idején, hogyan működött az együttélés a zsidó közösséggel. Reméljük, hogy a szép zene és az ismertetés közelebb hozza az egykori zsidó közösség emlékét azokhoz, akik ma az épület körül élnek.”

TérTáncKoncert

2015-ben elhatározták: nemcsak elmennek a mostoha körülmények között élőkhöz, hanem arra is esélyt adnak, hogy ők utazzanak Budapestre, és közösen hozzanak létre egy nagyszabású eseményt. Így született meg a TérTánc-Koncert; Budapest szívében a BFZ élő muzsikájára több száz nehéz sorsú fiatal táncolt együtt, egy napra valódi hőssé válva. 2019. június 16-án ismét megrendezik az ingyenes szabadtéri koncertet. A zenei programról Fischer Iván karmester így írt: „Beethoven VII. szimfóniáját Wagner a »tánc apoteózisának« nevezte. Különösen az utolsó tétel folyamatosan lelkesítő lüktetése miatt tekintették akkor ezt a zenét a szabadság zenéjének. Jó, hogy erre fognak most táncolni a gyerekek!” A TérTáncKoncert helyszíne a Szent István-bazilika előtti tér lesz.

Az évente itthon adott mintegy százhúsz koncertjük fele társadalmi szerepvállalás. „Minden egyes koncert fontos, nincs olyan, amit félvállról vennénk. Állandó testi, lelki, technikai, szellemi tréningben kell tartani a zenekart. Körülbelül száz embert irányítok, néha törzsfőnöknek kell lennem, aki elrendezi a kis személyes konfliktusokat, beszél az emberekkel, ha némi baj van a hozzáállásukkal. Ez fáradságos, nehéz munka, de nagyon szeretek törzsfőnök lenni” – mondja mosolyogva Fischer Iván.

Mi mást kívánhatnánk, mint hogy ez a törzsközösség tartsa meg eddigi jó szokásait, és bővelkedjen szponzorokban. Hogy maga is adakozhasson, és a zene legyen tényleg mindenkié. Mert – Kodály Zoltánt idézve – „A zene tápláló, vigasztaló elixír, és az élet szépségét s ami benne érték, azt mind meghatványozza”.

Ha további információra kíváncsi a Budapesti Fesztiválzenekarral kapcsolatban, látogasson el a honlapjukra.

Megjelent: 2019. április