Elsöprő sikert aratott Kurtág György operája Németországban

A budapesti Művészetek Palotája, a hamburgi Elbphilharmonie Hamburg és a Kölner Philharmonie közönsége is több perces álló tapssal üdvözölte a kortárs zeneirodalom remekművének magas színvonalú előadását.

Kurtág György Samuel Beckett drámája alapján született operája, a Fin de partie – A játszma vége már 2018-ban meghódította az operavilágot. A járványhelyzet nehézségeit követően, öt évvel az milánói ősbemutató után október 12-én végre a magyar közönség is láthatta az előadást a Müpában, majd október 14-én Hamburgban, másnap pedig Kölnben.

Kurtág György a Müpában (fotó: Valuska Gábor)

A Danubia Zenekar és korunk egyik legmeghatározóbb zeneszerzője, Kurtág György egyetlen operájának sorsa már a kezdetektől összefonódott. Kurtág nyolcvanöt és kilencvenkét éves kora között dolgozott az operán – éppen annyi éven át, mint amennyi ideig Beckett a Végjátékot írta. Az elkészült művet végül a milánói Scalában láthatta először a közönség Pierre Audi rendezésében. Előtte azonban már volt egy hosszú próbafolyamat és sajtónyilvános főpróba, ahol a Danubia Zenekar és a négy szólista előadásában először hallhatták a nemzetközi sajtó képviselői Kurtág első és egyetlen operáját.

Kurtág György (fotó: Hrotkó Bálint)

Az olasz premier után  többek között Amszterdamban, Párizsban és Londonban is színre került a Fin de partie, és zajos nemzetközi sikert aratott; a darab elnyerte az egyik legrangosabb elismerést, az International Opera Awards világpremier kategóriájának díját is. A milánói ősbemutató után öt évvel, a Liszt Ünnep keretében, végre a magyar nagyközönség is megismerkedhetett a remekművel, ismét a Danubia Zenekar közreműködésével.

„Nagy büszkeség zenekarunk számára, hogy már az ősbemutató előmunkálataiban részt vehettünk, ahol muzsikusaink közvetlenül a szerzőtől kapták az instrukciókat, és ez most a hazai premier előtt is így történt. Kurtág György minden próbán aktívan részt vett és instruálta a zenekart, valamint a szólistákat” – mondta Hámori Máté, a Danubia Zenekar művészeti vezetője. A produkció meghívást kapott Európa legmodernebb koncerttermébe, a hamburgi Elbphilharmonie-ba és a kölni Kölner Philharmonie-ba is, ahová a budapesti premiert követő napokban látogatott el a Danubia Zenekar és a négy szólista Marcus Stenz karmester vezényletével.

A Danubia Zenekar és Marcus Stenz (fotó: Fábián Gábor)

„Három este, három város és három nagyon különböző koncertterem, más és más hangulattal, de ami közös volt, hogy mindenhol nagyon várták és értették Kurtág operáját. Nekünk, a Danubia Zenekarnak is nagyon különleges élményt jelentett, hogy minden este szinte olyan volt, mint egy premier, mert a koncerttermek adottságai teljesen mást hoztak ki a produkcióból. Hamburgban a színpad az előadóterem közepén van, a nézők körbevették a zenekart és a szólistákat, míg Kölnben a hagyományos, amfiteátrumszerű elhelyezés látványban és hangzásban is mást adott a közönségnek is, nem is beszélve a budapesti Müpáról, ahol pedig a magyar közönség, valamint a szerző jelenléte adott egy megismételhetetlen élményt” – mondta el a Danubia Zenekar ügyvezetője, Ács Péter.

Az opera előadói közt olyan neves énekesek szerepelnek, mint Haja Zsolt bariton, napjaink egyik legtöbbet foglalkoztatott hazai énekese és Frode Olsen norvég basszus, aki olyan jelentős szerepeket játszott, mint Marke király és Wotan. Emellett Hilary Summers walesi származású énekes, a kortárs operajátszás kimagasló egyénisége, akinek hangját A gyűrűk ura filmtrilógia kísérőzenéiben is hallhatjuk, valamint Leonardo Cortelazzi, az olasz tenor, aki kivételes hangszínnel bír, és számos stílusban játszik hazájának rangos színházaiban. A zenekart vezénylő Markus Stenz karmester több mint tíz éven át volt a Gürzenich Zenekar vezetője, Ausztráliában pedig a Melbourne-i Szimfonikus Zenekar művészeti igazgatójaként és vezető karmestereként tevékenykedett.

Lásd még:

Liszt érvényessége mit sem veszített jelentőségéből 

Nyitókép: Kurtág György (fotó: Hrotkó Bálint)