Félúton a színház és a film között: elismerés az értékes, új formanyelvű, kreatív streamelt előadásoknak

A DANTE Közösségi Alkotótérben ünnepélyes keretek között, 2024. november 5-én adták át az elismeréseket: a fődíjat, a legjobb digitális adaptációnak járót a Weöres Sándor Színház Kivilágos kivirradtig című alkotása nyerte. A legjobb női főszereplő Takács Nóra Diána (az Örkény István Színház A várományos című előadásában nyújtott alakításáért), a legjobb férfi főszereplő Vizi Dávid lett (a Katona József Színház Rozsdatemető 2.0 − A Hábetler család 100 éve című produkciójában nyújtott alakításáért), a legjobb látványért járó díjat pedig a Szegedi Nemzeti Színház 1984 című produkciója érdemelte ki. A közönségszavazást a Szélvész után is szép vagy című előadás nyerte meg. Az Art is Business két különdíjat ítélt oda: a Madách Színház A két egyetlen − Karinthy Frigyes nagy szerelmei című alkotásnak és a Szegedi Nemzeti Színház 1984 című produkciójának.

Az est háziasszonya, Sodró Eliza színésznő nyitóbeszédéből megtudhattuk, hogy a 2024. szeptember 20-a és 29-e között tartott, az ország egyetlen online térben rendezett színházi seregszemléjén kilenc napon át tizennégy színház és társulat produkcióit nézhette meg a közönség.

Sodró Eliza (fotó: Köllő Szabolcs)

A vártnál is nagyobb érdeklődés mellett huszonhét országból és öt kontinensről követték figyelemmel az előadásokat, bérletből több mint hétszáz talált gazdára a nézők között, összesen több ezer előadás-megtekintés jutott a fesztivál-előadásokra, és két ingyenes, szakmai, élő kerekasztal-beszélgetést is láthattak az érdeklődők.

Az eSzínház Fesztiválra nevezett produkciókat szakmai zsűri értékelte, amelynek tagjai Török Tamara dramaturg, Puskás Tamás igazgató-rendező, Závada Péter költő-drámaíró, Légrádi Gergely, az eSzínház vezetője, illetve Sodró Eliza voltak. A zsűri mellett a közönség is szavazhatott, így a nézők dönthették el, melyik produkció kapja az eSzínház Fesztivál közönségdíját. Az eSzínház Fesztivál több együttműködő partnere – így az Art is Business is – különdíjat ítélt a legjobb, legizgalmasabb, legformabontóbb előadásoknak.

Zilahy Tamás és Horváth Csaba (fotó: Köllő Szabolcs)

Závada Péter személyesen nem tudott jelen lenni az esten, így videóüzenetben méltatta a legjobb digitális adaptációnak járó fődíj nyertesét, a Horváth Csaba rendezésében és Tóth Réka Ágnes dramaturg közreműködésével színre vitt Kivilágos kivirradtig című darabot.Závada elmondta, hogy a zsűrizéskor a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadása azonnal kitűnt a mezőnyből, majd hozzátette: „Anélkül, hogy úgy akarnék tenni, mintha avatott értője és ismerője volnék a különböző filmes formátumoknak és technikáknak, fontos leszögezni, hogy a legjobb e-színházi adaptáció díja nem a legjobb filmnek, hanem a legjobb filmre alkalmazott, élőben vagy felvételről közvetített színpadi előadásnak jár. [...] Horváth Csabáról, a fizikai színház legelismertebb hazai képviselőjéről litániák százait olvashatjuk a színházi szaklapokban, melyek kiemelik néptáncos múltjából fakadó, csak rá jellemző játéknyelvi újításait, a folklór nem öncélú, dramaturgiailag is funkcionális szervesítését a színpadi formaesztétikába, a színpadi kelléktárgyak hangsúlyosan szimbolikus használatát, a zene – gyakran a népzene – jelentőségteljes szerepét. A magyar népi hagyománynak, a zenének és a táncnak ilyen fontos szerepe talán még Pintér Bélánál van itthon. És ahogy Pintér, úgy Horváth sem csak megőrzi, de bátran újra is érti és ezáltal meg is haladja, tehát teremti a hagyományt. Mi más lenne az érvényes színház feladata? Tóth Réka Ágnes kemény fába vágta a fejszéjét, amikor a regény színpadi adaptációjába fogott, és jó arányérzékkel, konfliktus- és problémaérzékenyen húzott ki és alá, rendezett sorba, írt bele, át és hozzá, és az előadásban elhangzó zenék is mindig jókor és jó helyen dúcolják alá a darab dramaturgiáját. A filmfelvétel pedig, mely Zilahy Tamás adásrendező munkáját dicséri, kiválóan megkomponált, értő és érzékletes. [...] A filmes adaptáció tehát végig jó ritmusban, dinamikusan és értőn követi a színpadi történéseket.”

Horgas Péter, Horgas Ádám és Bujdosó Nóra (fotól: Köllő Szabolcs)

A díjátadó Puskás Tamás laudációjával folytatódott, aki a „legjobb látvány” kategória nyertesét, a Szegedi Nemzeti Színház 1984 című művét méltatta: „Hatalmas közös munka ez az előadás, melyért dicséret először a rendezőt, Horgas Ádámot illeti. Ádám Wagner kései híve, a Gesamkunst elkötelezettje. Minden eszközt megragad, hogy elérje a kívánt hatást. Minden mozog, változik, villog, dörög, alakul. Horgas Péter a díszlet, Bodor Johanna a koreográfia, Bujdosó Nóra a jelmez. Munkájukat értőn irányította, vetítéssel, fénnyel és zenével gazdagította a rendező. Tobzódik az ötletekben, boldogan merül el e rémisztő világ megteremtésének munkájában. […] Az irgalmatlan mennyiségű vágott filmanyag szerkesztése, a fényhatások megtervezése, a kísérőzene megírása sziszifuszi munka volt; velük Horgas Ádám nyomasztóan modern, mégis időtlen világot teremt.”

Zilahy Tamás (fotó: Köllő Szabolcs)

Puskás Tamás díjátadása után Légrádi Gergely adta át az elismerést Zilahy Tamásnak, a legjobb digitális adaptációnak és a legjobb látványnak járó díjat elnyerő felvételek, azaz a Kivilágos kivirradtig és az 1984 adásrendezőjének.

Takács Nóra Diána (fotó: Köllő Szabolcs)

Ezután a legjobb női főszereplőnek járó díj átadása következett, Török Tamara így dicsérte Takács Nóra Diánát az Ascher Tamás rendezte A várományos (Örkény István Színház) című darabban nyújtott alakításáért (Solange Poitiers szerepében):

„Csalhatatlan ízléssel és magabiztossággal használja a teljes színészi arzenálját, találja el a szigorú főnökasszony figurájának hangvételét, és hozzá a megfelelő pillanatok kívánta hangszínt, hangerőt, mozdulatokat, mimikát. Hallatlanul izgalmas, ahogy egy-egy szándékot zeneileg is kifejez a hangjával, ahogy a magas fokú zenei érzékenységével a pianótól a crescendóig merészen használja ezeket a dinamikai elemeket, színezi zeneileg is a területi főnökasszony karakterét. Száz jelentése van sokatmondó, vérfagyasztó mosolyának: van benne rosszallás, időnként megvetés, a saját fontosságának teljes tudata, ezenkívül jó adag zavar és megfelelni vágyás. És mindez gyakran egyszerre.”

Vizi Dávid (fotó: Köllő Szabolcs)

A legjobb férfi főszereplőnek járó díjat Sodró Eliza adta át Vizi Dávidnak a Katona József Színház Rozsdatemető 2.0 című előadásában ifj. Hábetler János szerepének megformálásáért. „Vizi Dávid úgy kalauzol végig bennünket a XX. század derekától napjainkig és ifj. Hábetler János életén születésétől időskoráig, hogy játéka az első pillanattól az utolsóig egyszerre erőteljes és visszafogott. Egyfajta belső virtuozitással megtalálja a módját, hogyan fesse meg hitelesen a szerep bármely életstádiumát. Ehhez nincs szüksége külső eszközökre, maszkokra, kellékekre, jellegzetes beszédmódokra, egyszerűen a lelkét öregíti vagy éppen fiatalítja az adott helyzethez, hogy végül elhiszünk neki minden érzelmet: legyen az akár a gyermeki naivitás, az ifjúkori, lángoló szerelem, a frontról hazatérő katona hallgatag magánya, a szülői aggodalom vagy az időskori kiszolgáltatottság. Ez a visszafogottság adja meg az érzelmeit nehezen kifejező ifj. Hábetler János egyik fő koordinátáját. A másikat pedig a felszín alatt állandóan fortyogó indulat: mikor Vizi Dávid »Janija« »csak« a háttérben »létezik«, akkor valójában aktívan figyeli, mi történik körülötte, és hagyja, hogy fokról fokra növekedjen benne a belső feszültség, ami a megfelelő pillanatban látszólag kontrollálatlanul robban a színpadra. Azért látszólag, mert ez valójában tudatos színészi munka eredménye.”

Fekete Réka Thália, Szirtes Tamás és Balogh Máté András (fotó: Köllő Szabolcs

Az Art is Business különdíjait Balogh Máté András, az egyesület elnöke adta át a Madách Színház A két egyetlen − Karinthy Frigyes nagy szerelmei darabért Szirtes Tamás rendezőnek és Fekete Réka Tháliának, aki a műben Bogát alakítja; és Horgas Ádám rendezőnek a Szegedi Nemzeti Színház 1984 című előadásáért.

A Könyves Magazin vezetője, Valuska László a Radnóti Miklós Színház Szabad lebegés − Variáció Bálint András Szerb Antal-estjére című előadásáért (egy millió forint értékű médiamegjelenést); Zsoldos Dávid, a Papageno vezetője a Csiky Gergely Állami Magyar Színház (Temesvár) Az ember, aki csak azt tudta mondani, amit olvasott és a Radnóti Miklós Színház Szabad lebegés − Variáció Bálint András Szerb Antal-estjére című darabjaiért (egy-egy millió forint értékű médiamegjelenést).

Canjavec Judit, a radiocafé ügyfélkapcsolati vezetője pedig a Katona József Színház Rozsdatemető 2.0 − A Hábetler család 100 éve és a Szegedi Nemzeti Színház 1984 című színdarabjáért adott át különdíjat (Hat-hat millió forint értékű médiamegjelenést).

Légrádi Gergely, az eSzínház vezetője megköszönte a színházaknak, társulatoknak, hogy ismét bizalmat szavaztak a fesztiválnak; köszönetet mondott a zsűrinek, az együttműködő partnereknek és az eSzínház Fesztivál minden munkatársának.

Légrádi az eSzínház jövőjéről így nyilatkozott: „Ami pedig a jövőt illeti, az eSzínház és az eSzínházat is működtető Alapítvány a Magyar Színházakért továbbra is elkötelezett amellett, hogy értéket mentsen és értéket mutasson fel. Csökönyösek vagyunk abban, hogy dolgunk és felelősségünk a színházakkal és a társulatokkal együtt minőségi tartalmat létrehozni és megmutatni az interneten. Makacsul ragaszkodunk ahhoz az elképzelésünkhöz, hogy olyan tartalmat kell készíteni, amely egyszerre felel meg korunk technikai elvárásainak (azaz az online világ képi megjelenítésének), egyszerre biztosít magas minőségű kulturális élményt, és egyszerre merész annyira, hogy mindezt nem csupán egy a social media felületén látható, átlagosan 10-15 másodperces kisvideó keretében teszi meg.”

Légrádi így folytatta: „A nézettség és a számok azt is megmutatták, hogy a közönség támogatja, hogy folytassuk a holisztikus, cross-over-szerű megközelítést: azaz prózai produkciók mellett gyerek- és bábelőadásokat is keresnek a nézők az eSzínházban, ahogy érdekli őket a kortárs tánc és a zene legkülönfélébb megnyilvánulásai, sőt az irodalmi-képzőművészeti cross-overek is. [...] Az eSzínház elkötelezett támogatója a színházaknak, társulatoknak, művészeti intézményeknek. Az eSzínház alapítványi formában működik, így tehát elsősorban nem a profitban érdekelt. Ezért és az alapítványi célok miatt a jegybevétel jelentős részét az eSzínház kifizeti a partnereinek, így jut megfelelő fedezet a jogdíjakra, és így jelenik meg az eSzínház mint számos színház és társulat már el nem hanyagolható bevételi forrása.”

Nyitókép: Horgas Ádám és Balogh Máté András a díjátadón (fotó: Köllő Szabolcs)

Lásd még:

Rekordot döntő nézettséggel zárult a negyedik eSzínház Fesztivál  – Az Art is Business megosztott különdíjat ítélt oda

„A Nagy Testvér figyel téged” – Az eSzínház Fesztivál programjában Orwell klasszikusa