
Fókuszban a test és az érzékelés
– Szalontai Ábel és Mohácsi András párhuzamos kiállításai a KULT7 két helyszínén
Két helyszín, két médium, közös kérdésfelvetések: a KULT7 Labor és a KULT7 Galéria párhuzamos kiállításai egymásra reflektálva vizsgálják a befogadás testi és érzéki dimenzióit. Szalontai Ábel Szemközti testek című fotókiállítása és Mohácsi András Black and Why című festészeti tárlata Farkas Tiffany kurátori koncepciója mentén lépnek párbeszédbe egymással.
Szalontai Ábel kiállítása a KULT7 Laborban Mohácsi András kőszobraitól indult, több mint két évtizedes alkotói és baráti párbeszéd eredménye. A bemutatott fotográfiai sorozatban a képek nem pusztán ábrázolnak, hanem eseménnyé alakítják a látványt. A szobor, a kamera, a fény és a tér egymásra hatása válik láthatóvá, miközben a befogadó is aktív résztvevővé válik. Ahogy Mohácsi fogalmaz: „A szobrászatban az anyag, a tömeg és a tér nem reprezentál, hanem jelen van. Hasonló módon Szalontai Ábel fotói sem illusztrálnak, hanem feltárják a tér, a tárgy és a kamera egymásra hatását.”
A Szemközti testek kiállítás azt vizsgálja, miként válik a kép testi tapasztalattá, és hogyan bomlik fel a tárgyról alkotott kép egységének illúziója. A címben szereplő „testek” nemcsak a szoborra utalnak, hanem a kép létrejöttében részt vevő minden szereplőre: az alkotóra, az eszközre, a térre és a néző testére is. A gondolatmenet szorosan kapcsolódik Hans Belting képantropológiai elméletéhez, amely szerint a kép nem autonóm entitás – a befogadó testi jelenléte nélkül nem értelmezhető. Szalontai kiállítása ezt a gondolatot különböző hordozók, méretek és anyagminőségek tudatos használatával erősíti meg.
Szalontai Ábel (forrás: KULT7)
A KULT7 Galériában ezzel párhuzamosan megnyílt Black and Why című kiállítás Mohácsi András festészetének egyik legkövetkezetesebb és legmélyebb kérdéskörére fókuszál: a fekete szín jelentésére. A bemutatott művek a különböző fekete festékanyagok, a változó fekete paletták, valamint az ezekkel ütköző intenzív színek játékára és hatására épülnek. Mohácsi festészetében a fekete nem lezárt, egynemű felület, hanem rétegzett, folyamatosan változó színskála, amely érzelmi és értelmezési tartományok egész sorát nyitja meg.
Ezek a sötét felületek nem szükségszerűen a reménytelenséget jelölik. A fekete olyan térként jelenik meg, amelyben az érzékelés lassul, elmélyül, és introspektív irányba mozdul el. A korábbi, szorongással és fenyegetettséggel terhelt időszak képi világa után egy nyugodtabb, ugyanakkor végletes döntések mentén szerveződő festészeti nyelv bontakozik ki. A vertikális tagolások, éles választóvonalak a művész szobrászi gondolkodásának festészeti lenyomataiként értelmezhetők, ahol a fekete nem elfed, hanem a különböző mélységeket érzékelteti.
Mohácsi András (forrás: KULT7)
A két kiállításban a fotográfia, a szobrászat és a festészet nem különálló műfajokként, hanem egymást értelmező médiumokként jelennek meg. A KULT7 kiállításai tudatosan felépített, kortárs művészeti párbeszédként értelmezhetők, amely a befogadót is aktív jelenlétre és lassú, elmélyült figyelemre hívja.
A kiállítások megtekinthetők: 2026. március 4-ig
Helyszín: KULT7 Galéria, 1072 Budapest, Klauzál tér 6. és KULT7 Labor, 1075 Budapest, Király utca 11.
További információ ITT.
Nyitókép: Mohácsi András és Szalontai Ábel (forrás: KULT7)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, legyen ön is mecénás és támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelent meg A mecenatúra magyarországi története 1900–2025 című kiadványunk, egy könyv azokról, akik fontosnak tartották, illetve tartják a művészet pártolását.
A kötet megvásárlásával a munkánkat támogatja.





