Francia gyűjtő tárgyai költöztek a Magyar Cirkusztörténeti Múzeumba

A világ egyik legjelentősebb cirkusztörténeti gyűjtője, a francia dr. Alain Frére adományai összekapcsolják a magyar és a nemzetközi cirkusztörténetet, ugyanakkor önmagukban is értékes és érdekes cirkusztörténeti dokumentumok – írja az fnc.hu.

A tárgyakat januárban rendhagyó módon mutatták be: a Fővárosi Nagycirkuszban az Ukrán Nemzeti Cirkusz Jégkirályság vendégelőadásának szakmai premierjét követően Circus Museum Flash címmel egy mindössze nyolcperces villámkiállítást rendeztek, amellyel dr. Alain Frére, a magyar cirkuszkutatás, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum támogatója előtt fejezték ki tiszteletüket. A produkció időtartama egyben arra is utal, hogy a cirkuszi porondon az artisták műsorszámai szintén nyolc perc hosszúak. A villámkiállítás a Fővárosi Nagycirkusz Facebook-oldalán található videóban visszanézhető.

Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója a villámkiállítás megnyitóján (fotó: Urbán Ádám / Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum)

Dr. Alain Frére francia cirkusztörténész, a Monte-Carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál társalapítója, a Tourrette-Levens-i cirkuszművészeti múzeum vezetője, akinek gazdag nemzetközi gyűjteményében több magyar vonatkozású anyag is található. A szakember és a nagycirkusz kapcsolata a 2022 januárjában megkötött Budapesti Nemzetközi Cirkuszmúzeumi Egyezmény óta vált szorosabbá. Személyes találkozók révén dr. Alain Frére közelebbről is megismerte a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum munkáját, amelyet azóta magyar és nemzetközi műtárgyritkaságok adományozásával is támogat.

Az újonnan a gyűjteménybe került műtárgyak a villámkiállításon és a cirkuszi vitrineken túl online is láthatóak:

A videó ízelítőnek tökéletes, de Szonday Szandra muzeológus Fővárosi Nagycirkusz honlapján publikált cikke segítségével a mesélő tárgyak háttértörténetéről és magyar vonatkozásairól többet is megtudhatunk.

Magyar artistacsoport és cigányzenekar a francia cirkuszban

A Francki Cirkuszt két testvér, André és Philippe Francki alapította 1958-ban Franciaországban. 1961-ben a Fővárosi Nagycirkusz műsorát „importálták” Franciaországba, ami hatalmas sikert aratott. Az Esti Hírlap 1961. március 4-i számában így írt a magyar társulat meghívásáról: „Érdekes megállapodást kötött a Cirkusz és Varieté Vállalat a franciaországi, Bordeaux központban működő, Francki Cirkusszal. A megállapodás szerint 1961. március 25-től október végéig 47 tagú magyar artistacsoport vendégszerepel Franciaország városaiban. A csoportban a legkiválóbb magyar artistákon kívül egy cigányzenekar is részt vesz. A hét hónapos turnét a Francki Cirkusz hatalmas méretű utazósátrával bonyolítják le.”

A Francki Cirkusz 1961-es műsorfüzete (forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum)

A magyar artistaművészeknek nem ez volt az egyetlen turnéja a Francki Cirkusszal, 1963-ban újabb meghívást kaptak. A társulattal tartott Zsilák György „Fudi” artistaművész is, aki több fotót is megőrzött a franciaországi turnéról.

A francia turnén id. Eötvös Gábor zenebohóc a családjával vett részt – a fényképen a lánya látható egy oroszlánidomárral. (forrás: Zsilák György)

A Francki Cirkusz magas színvonalú műsorokat hozott létre és sikeres szezonokat szervezett, a vállalkozás végül mégsem bizonyult hosszú életűnek: a fiatalabb testvér, Philippe 1963-ban (más források szerint 1962-ben) váratlanul, 32 éves korában meghalt; és bár bátyja a sok nehézség ellenére is folytatta tovább, 1968-ban ő is elhunyt, a Francki Cirkuszt pedig felszámolták.

Irány Olaszország!

A magyar cirkuszi produkciók világkörüli turnéi később is folytatódtak. 1987 decemberében a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalattal szerződésben álló magyar artistaművészek olaszországi turnéra indultak Franco Cersosimo meghívására. Az artistákkal együtt utazott a cirkuszi zenekar, a tánckar és a műszaki gárda is. Három hónapon át járták Olaszország nagyvárosait nagy sikereket aratva. Az Esti Hírlap erről 1988 januárjában így számolt be: „Mialatt artistáink Hollandiából a közeli napokban érkeznek haza, egy másik hazai cirkuszegyüttes Olaszországban turnézik. Riminiben előadásukra elővételben minden jegy elkelt, s a következő állomáshelyükön, Ravennában ugyancsak igen nagy az érdeklődés.” 

Az olaszországi vendégszereplésekről egy plakát és az Esti Hírlap cikke is a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum gyűjteményébe került.

A Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat által szervezett olaszországi turné plakátja, mellette az Esti Hírlap 1988. január 23-án megjelent cikke az olasz vendégszereplésről (forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum)

Lovas cirkuszi produkciók dísztányérokon

Ritkaságnak számítanak azok a műlovarokkal, műlovarnőkkel és lovas zsonglőrrel díszített, 19. századi francia dísztányérok, melyek szintén dr. Alain Frére felajánlásával kerültek a múzeum birtokába, és egyszerre mesélnek a kor kerámiaipari fejlődéséről és cirkuszművészetéről.

A kiállításon szereplő három cirkuszi tematikájú, 19. századi francia dísztányér (forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum)

A tányérok mindegyike egy XVIII. században kifejlesztett, újfajta fehérkerámia-gyártási technikával készült. Az újítást angol vállalkozók honosították meg Franciaországban a XIX. század elején. Számos gyártóhely jött létre, melyek közül néhány a mai napig működik. Ezek egyike a Faïencerie de Gien, ahol a lovaszsonglőrt ábrázoló dísztányér is készült 1860 és 1871 között. A másik két tányér Creil és Montereau műhelyéből került ki 1840 körül.

A XIX. század közepén a cirkuszművészet virágkorát élte Franciaországban, a porondon fellépő artisták igazi sztároknak számítottak. Nem véletlen tehát, hogy a közönség kedvencei háztartási eszközökön, dísztárgyakon is megjelentek.

A cikk teljes terjedelmében ITT olvasható.

-------------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.

Nyitókép: A dr. Alain Frére által adományozott műtárgyak vitrinekben (fotó: Urbán Ádám / Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum)