Franciaország magyarországi nagykövetének szavai

Kedves Olvasók!

Franciaországhoz kötődik a „kulturális kivétel” (l'exception culturelle) fogalom, amely azt jelenti, hogy a kulturális javakat és szolgáltatásokat más kereskedelmi termékektől eltérően kell kezelni, azaz kivételnek kell tekinteni a nemzetközi szerződésekben és megállapodásokban. Célja az államok szuverenitása a kultúra korlátozását, a szabad kereskedelmet illetően, annak érdekében, hogy megvédjék és népszerűsítsék saját művészeiket és kultúrájuk egyéb elemeit. A törekvésnek négy évszázados múltja van Franciaországban, és fontos tényező a művészetek és a nyelv egyedülálló szerepének elismerésében, a nemzet hírnevének építésében.

I. François létrehozta a köteles példány intézményét (a levéltár ősét), és 1539-ben a Villers-Cotterêts rendelettel előírta a francia nyelv használatát. Richelieu őt követve megalapította a Francia Akadémiát, XIV. Lajos pedig a Királyi Táncakadémiát – amelyből később Párizsi Opera lett –, a Comédie-Française-t és a Gobelins Manufaktúrát. Beaumarchais a világon először alkotott szerzői jogi törvényt. A francia forradalom után a Francia Köztársaság létrehozta a Bölcsészettudományi, Tudományos és Képzőművészeti Minisztériumot.

Az 1889-es világkiállítás idején Párizs büszke volt a háromszázharminc méter magas Eiffel-toronyra, amely e virágzó korszak találékonyságának, kreativitásának és technikai fejlődésének szimbólumává vált. Az idén világszerte megemlékeznek Gustave Eiffel halálának századik évfordulójáról. A magyarországi francia nagykövetség különféle rendezvényeket szervez e jeles személyiség emlékének tiszteletére; ősszel a budapesti Nyugati pályaudvar kerül a figyelem középpontjába.

Claire Legras

A XIX. és a XX. században szaporodtak a kulturális kezdeményezések: Niepce a fotóművészetet, Lumière a mozit, Gallimard az irodalmat tette mindenki számára hozzáférhetővé. André Malraux azt a célt tűzte ki maga elé, hogy Franciaország befolyásának eszközévé a kultúra váljon a világban. Az 1980-as években Jack Lang kulturális miniszter fordulópontot hozott azzal, hogy legitimálta a kultúra gazdasági dimenzióját, majd Jean-Jacques Aillagon szponzorálási törvénye hatott „étvágygerjesztőként” számos egyénre és a cégre, amelyek közül talán a Louis Vuitton Alapítvány és a Pinault Alapítvány a legfigyelemreméltóbb.

A kereskedelem globalizációja és a közelmúlt technológiai változásai Franciaország kultúrpolitikáját a kreatív iparágak felé fordították. A BpiFrance 2022-es adatai szerint az ország GDP-jének öt százalékát és közel kétmillió munkahelyet adó kulturális és kreatív szektor virágzik: a francia gazdaság hajtóereje, különösen az exportban – több mint háromszázmillió euró többletkereskedelmi mérleggel. A francia kulturális és kreatív iparágak terjesztik tudásunkat, hagyományainkat és találékonyságunkat.

Az irodalom, a mozi, a zene, a divat, a luxus és a gasztronómia országaként, a virtuális és kiterjesztettvalóság-technológiák úttörőjeként, valamint a videojátékok területén vezető szerepet töltünk be. Franciaország támaszkodhat kreatív és kulturális iparának vitalitására és sokszínűségére, valamint régóta fennálló, illetve feltörekvő vállalatai technológiai know-how-jára.

Az Art is Business Franciaországnak szentelt kiadásában felfedezhetik a művészet, a kultúra és a gazdaság közötti kapcsolatok számos aspektusát – francia sajátosságaikkal együtt.
Kellemes olvasást kívánok!

Claire Legras,
Franciaország magyarországi nagykövete

Az áprilisi magazinban megjelent írásokat hamarosan weboldalunkon is olvashatják.

-------------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.