Frida Kahlo és az ötven éven át rejtve maradt fotógyűjteménye

Frida Kahlo az ágyban fest, cigarettázva ücsörög kedvenc székében vagy éppen kutyájával pózol – néhány fénykép a stockholmi Kulturhuset Stadsteaternben látható kiállításról, amely alapján bepillantást nyerhetünk a legendás mexikói festőművész életének intim mozzanataiba.

A fényképezés mindig is fontos szerepet játszott Frida Kahlo életében. Nagyapja és édesapja is fotográfus volt, és ő maga is szenvedélyesen érdeklődött a fotózás iránt. Frida élete során több mint hatezer felvételt gyűjtött össze, kezdve a 19. századból származó dagerrotípiáktól, a családját és barátait ábrázoló fényképeken át az önmagáról készített portrékig. Számára a fényképezés a múlt egy értékes ereklyéjét jelentette, valamint egy hatékony eszközt a kreatív munkához. A gyűjteményben egyaránt megtaláljuk a festőművész szenvedésekkel teli életének intim pillanatfelvételeit, és érdeklődési körének szimbólumait, tárgyait.  

Frida portrét fest apjáról, 1951, Diego Rivera és Frida Kahlo Archívum (fotó: Gisèle Freund)

Egyszerű oka volt annak, hogy a fotógyűjteményt évtizedekre elzárták a kíváncsi szemek elől: a festő 1954-ben bekövetkezett halála után férje, Diego Rivera döntött úgy, hogy a képeket tartsák elzárva a nyilvánosságtól. Erre a sorsra jutott Kahlo jó néhány, a személyes archívumát képző tárgya is, köztük rajzok, levelek, gyógyszerek és ruhák. Diego azonban egykori otthonukat, a mexikóvárosi Kék Házat (Casa Azul) Kahlo munkásságát bemutató múzeummá alakíttatta, így Frida alkotásai és tárgyai bekerültek az intézmény gyűjteményébe.

Frida Kahlo 1944 körül, Diego Rivera és Frida Kahlo Archívum (fotó: Lola Álvarez Bravo)

A személyes archívumot a Kék Ház fürdőszobájában tartották ötven éven át elzárva, 2003-ban azonban megnyitották: az újonnan előkerült fényképek egy részét – kétszáznegyvenegy felvételt –válogatta be a most látható kiállításra az ismert mexikói fotós és fotótörténész, Pablo Ortiz Monasterio kurátor. Az archívum felfedezése után nyilvánvalóvá vált, hogy számos, ikonikus festményét a fotózás komponálási szabályai szerint alkotta. Önarcképeit például apja önmagáról készített fényképei inspirálták.

Frida Kahlo műtét után nem sokkal, 1946, Diego Rivera és Frida Kahlo Archívum (fotó: Antonio Kahlo)

Az eddig soha nem látott felvételek Kahlo életének különböző korszakait mutatják be az alábbiak szerint: Az eredet (Los Orígenes), A Kék Ház (La Casa Azul), A politika, A forradalmak és Diego, (La Política, las Revoluciones y Diego), Az összetört test (El Cuerpo Roto), A szerelmek (Los Amores) és A fotográfia (La Fotografía).

Frida az ágyban fest, mellette Miguel Covarrubias áll, 1940, Diego Rivera és Frida Kahlo Archívum. A felvétel készítője nem ismert (forrás: Kulturhuset Stadsteatern)

A felvételek azért is különösen értékesek, mert egy részüket olyan híres fotóművészek – egyúttal Kahlo barátai – készítették, mint Man Ray, Munkácsi Márton, Edward Weston, Brassaï, Tina Modotti, Pierre Verger és Lola Álvarez Bravo.

(Forrás: Kulturhuset Stadsteatern)

------------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.

Nyitókép: Frida Kahlo 1946, Diego Rivera és Frida Kahlo Archívum (fotó: Nickolas Muray)