Győr: Miért megy oda mindenki?

A vizek és hidak városa, Győr mintegy továbbfűzi júniusi témánkat. A korábbi nehézipari múltját zöld fejlesztésekkel, valamint a környékbeli természeti kincsekkel láthatóan és sikeresen felülírni igyekvő Miskolc után most egy olyan modellt szeretnénk bemutatni, amelyben a korábbi mezőgazdasági, majd ipari város ma is iparcentrikus ugyan, de – immár évtizedekben mérhetően – a turizmus- és településfejlesztési gondolkodás szerves része a kultúra. 

Egy korábbi, „Miért megy mindenki Győrbe?” elnevezésű sikeres város-népszerűsítő kampányból kölcsönözve a címet, járjuk most be Magyarország műemlékekben leggazdagabb települését, amely barokk belvárosának rekonstrukciójáért már 1989-ben elnyerte a Műemlékvédelem Európa Díját. Ebben a patinás, sokszínű városban az építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik. Ha mindez mégis kevés lenne a címben olvasható kérdés vagy inkább indirekt módon megfogalmazott állítás igazolására, az a tény is erősíti, hogy a KSH legutóbbi, koronavírus-járvány előtti, a lakáspiac egészét áttekintő elemzése szerint Győr még a legnépszerűbb budapesti kerületeket is lekörözi az értékesítési céllal épített lakások számát tekintve. Turisztikai pozíciója sem alábecsülendő, hiszen a Magyar Turisztikai Ügynökség 2017-es térségi fejlesztési irányelvei alapján nevesített tíz desztináció (a kiemelt térségek) – Szigetköz–Győr–Pannonhalma – között ott van városunk, Arrabona is, és nem érdemtelenül. [Arrabona római kori város és katonai táborhely volt a mai Győr területén.] 

A korábban bemutatott öt „O” kezdőbetűs szempontrendszer első kulcsszava az „ongoing”, a folyamatosság, amely segít megérteni Győr kulturális turisztikai helyzetét. A folyamatos fejlődés, az innováció és a szinergiákra való törekvés nyomon követhető azáltal is, ahogy a város megnevezi magát: elsősorban a vizek városaként szokták emlegetni. Nem hiába, mivel itt ömlik a Mosoni-Dunába a Rába és a Rábca. Ugyanakkor Győr egyetemi város is, ipari mintafellegvár, a színházak városa, a Nyugat egyik kapuja. A város turizmusának fejlődésében elsősorban földrajzi fekvése, úgynevezett kapuszerepe, fejlett közlekedési infrastruktúrája, a gazdasághoz kapcsolódó területi erőforrásai domináltak. Az egyéb adottságok és maguk a látnivalók kisebb mértékben játszottak szerepet. Az önkormányzat 2007-ben a „Szeretem Győrt” kampánnyal erősítette a lakosok lokálpatriotizmusát, ami egyértelműen a turizmus egyik alappillére. Évről évre különböző promóciókkal hívták fel a figyelmet a helyi értékekre, nevezetességekre, jellegzetességekre. A kommunikációs sorozat elsősorban a város azon arcát mutatta be, ami Győrt szerethetővé teszi: többek között a csodás belváros, a látnivalók, a programok, a folyópartok. Egyelőre Győr nem végső utazási célpont az oda látogatók körében, de a városvezetők folyamatosan lépéseket tettek és tesznek annak érdekében, hogy az autógyártáshoz kapcsolódó üzleti turizmus mellett a szabadidős utazást is motiválják, elegendő és izgalmas vonzerőt mutassanak fel. 

Ha szinergiákban vagy innovációkban gondolkodunk, azt látjuk, hogy itt elsőként sikerült összekapcsolni a turisztikai kereslet egy szegmensét az autógyár, az Audi látogatásával. Ez már a következő, az „offstage” szempontot hívja elő azzal, hogy a színpad mögötti titkokat feltárva vonja be az érdeklődőket. Az Audi Hungaria Látogatói Központja által szervezett tematikus túra során megtekinthetjük az autógyártás egyes mozzanatait, valamint bepillantást nyerhetünk a motorgyártás rejtelmeibe. Látogatóközpontokból egyébként nincs hiány Győrben. Egyike ezeknek a város által üzemeltetett intézmény, amely gazdag szolgáltatáskínálattal, interaktív kiállítótérrel, rendezvényjegyekkel, csomagmegőrzővel várja a látogatókat a sétálóutca szívében. A komplex szolgáltatóház fő küldetése – a helyi lakosok tájékoztatásán túl – a hazai és külföldi turisták érdeklődésének felkeltése a városban található számos érték iránt. Itt a tájékoztató anyagokon túlmenően belépőjegyeket is kínálnak  koncertekre, színházi és operaelőadásokra, fesztiválokra, kiállításokra, sporteseményekre, valamint egyéb rendezvényekre, sőt egy harminc fő befogadására alkalmas konferenciaterem is helyet kapott, így sajtótájékoztatók, könyvbemutatók kedvelt helyszíne is. 

A Szent László Látogatóközpont egységei több helyszínen, elkülönülten, mégis szerves egészet alkotva várják a látogatókat. A kiállítások Győr történelmi központjában, a Káptalandombon kapnak helyet. A bemutatott épületek és műtárgyak a Győri Egyházmegye ezeréves szakrális-kulturális örökségeként maradtak ránk. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol a három legjelentősebb szakrális tárgyunk, a Szent Korona, a Szent Jobb és a Szent László-herma egyaránt megfordult. A kiállítás emléket állít ennek a történelmi ténynek, különös hangsúlyt helyezve Szent László kultuszára. Ha Káptalandomb, akkor kár lenne kihagyni a lépcsőket! A harmincnyolc méter magas Püspökvár-Toronykilátóból fantasztikus panoráma nyílik a barokk belvárosra, a folyók találkozására.

„Openness”: A kulturális programok szervezésének célja, hogy mintegy kinyitva a város kincsestárát, a helybéliek mellett egyre többen figyeljenek fel Győrre. A Négy Évszak Fesztiválsorozat és egyéb rendezvények pezsgő közösségi térré varázsolják a város utcáit, kedveltek a helyi és a környékbeli lakosok körében. Sajnos a koronavírus-járvány miatt ezen  programokat sem rendezik meg az idén, van viszont egy extra ajánlatuk kárpótlásul, tudva, hogy a csodásan megszépült vízpartok és az alkonyi fények elvarázsolják a vendégeket. Ez nem más, mint egy kellemes séta, ízelítő az egykori kereskedőváros hangulatából és látnivalóiból, profi idegenvezetővel, akivel hajóra is szállunk, és hangulatos út során ismerkedünk meg az autentikus győri történetekkel. A hidak, a Radó-sziget, a vár, a várfalak és a külső városrészek látványa adja a díszletet ehhez a naplemente-kiránduláshoz. 

A felelősségvállalás szempontját, az „others”-t kettős lenyomatban érhetjük tetten a városban. Talán egyre többen tudjuk, hogy a hungarikumok sorát gazdagítja egy sok helyütt közkedvelt ital, a fröccs, melynek feltalálója egy győri bencés szerzetes, tanár és fizikus volt. Korábban az ásványvíz számos kolostor szerzeteseinek kedvelt itala volt, amit sokszor nagy távolságokra kellett szállítani. Az akkori útviszonyok mellett, a sok bucka miatt kirázódott a szénsav a vízből. Ennek orvoslására Jedlik Ányos feltalálta a szódavizet, amit már csak egy lépés választott el a fröccstől, melynek tiszteletére Győrben évente Fröccsfesztivált, Fröccsnapokat rendeznek. Az ország Rotary Klubjainak összefogásával tavaly tizenkét fröccskínáló faházban várták a látogatókat. A fröccs és zsíros kenyér árusításából befolyó összegek jótékony célokat szolgálnak. A hangulatos fröccsterasz, a kora délutántól késő estig tartó zenei programok, játékok, tematikus séták mind segítik a nemes szándék sikeres megvalósulását, reméljük, 2021-ben is! 

A másik célcsoport a jövő generációja, elsősorban nekik szól a „városfelfedező játék”:  a gyermekek verses kártyák és egy nagy térkép segítségével tájékozódhatnak a belvárosban pontról pontra, miközben pecséteket kell begyűjteniük. Ha minden pecsétet megszereztek, a jutalom sem marad el: a Látogatóközpontban egy modern vastuskó várja a versenyzőket, amelybe egy szöget verhetnek, felelevenítve a vastuskó legendáját, a város egykori hagyományát. A Széchenyi téren áll a Vastuskós ház. Nevét a sarkához erősített, szögecsekkel kivert vastuskóról kapta. 1833-ban Zittritsh Mátyás fűszerkereskedő vette meg, és üzleti cégérnek egy vaslemezekkel bevont fatörzset állított a ház sarkához a bécsi „Stock im Eisen” mintájára. A hagyomány szerint a vándorló kézművesinasok itt tartózkodásuk tanúsítványaként egy-egy szöget ütöttek a tuskóba.

A jövőtudatos turisztikai termék- és látogatómenedzsment, amelyet az „order” kulcsszóval címkéztem, itt abban ölt testet, hogy 2017-től egy gyűjtőnéven, ernyőmárkával foglalják rendszerbe a különböző turisztikai programokat és csomagokat. A Helló Győr: minden, ami szabadidő egy naprakész kulturális programajánló felület. A győri élményeket kedvezménnyel kínáló huszonnégy és negyvennyolc órás Győr Kártyával együtt teljessé vált az a szolgáltatáscsomag, amelyet a város dolgozott ki az érdeklődők számára. A sétaútvonal-tervező funkció egy ajánlott útvonalon meg is jeleníti nekünk a látványosságokat az oldalon, így előre fel tudunk készülni egy ígéretes és emlékezetes városnézésre. „Egy város, ezer élmény – Kultúra” elnevezésű turisztikai termék is született, hiszen a színvonalas kínálat fenntartásához elengedhetetlen, hogy a rendezvények infrastrukturális és szervezeti háttere rendelkezésre álljon, ezzel Győrhöz méltó, magas minőséget biztosítson a látogatóknak. Ha már mindenki Győrbe megy, tervezzük mi is így, majd utazzunk együtt délre: következő számunkban ugyanis Szeged lesz terítéken.