„Ha megvettünk valakitől egy képet, sosem az lebegett a szemünk előtt, hogy ezen majd egyszer mennyit kereshetünk” 

Az Oppenheim Ügyvédi Iroda bécsi kulturális aktivitásairól kérdeztük dr. Baranyai Z. Zoltánt. A bécsi tagiroda vezetőjével a kulturális események támogatásáról, cégcsoporton belüli művészetek iránti elkötelezettségről, valamint a művészeti startupok segítéséről is beszélgettünk.

A budapesti Oppenheim irodában a kultúra támogatása kiemelkedő szerepet kap. Voltak konkrét előírások vagy célok, amelyeket a bécsi irodának követnie kellett ezen a területen?

Az Oppenheim Ügyvédi Iroda kultúratámogatási tevékenysége azon tulajdonosoknak és partnereinek köszönhető, akik mélyen és őszintén érdeklődnek a művészetek iránt. Többen közülük nemcsak támogatói, hanem aktív résztvevői is a kulturális életnek. Például Ulrike Rein maga is fest, és több kiállítással büszkélkedhet, Barcza Mihály szenvedélyesen gyűjti a hazai kortárs művészek alkotásait, de említhetem Légrádi Gergelyt is, aki amellett, hogy ügyvéd, sikeres író és az Alapítvány a Magyar Színházakért alapítója. Bécsi művészeti aktivitásunk nem felsőbb utasítás eredménye, hanem a dolgozók közös döntésén alapult. Az Oppenheimnél nem úgy működnek az efféle dolgok, hogy valaki azt mondja, márpedig ez és ez lesz, hanem felvetődik, hogy milyen jó volna ebben vagy abban a kezdeményezésben részt venni, majd az ügyvezetés, a tagok és a partnerek közösen megfontolják, és együtt hoznak róla döntést. 

Dr. Baranyai Z. Zoltán (fotó: Belléncs Era)

Mik voltak a legfontosabb művészettámogató kezdeményezések, és mi volt azok fő célja?

Irodánk a több mint tizenkét éves fennállása alatt számos sikeres bécsi–magyar kulturális együttműködésben vett részt. Szerepet vállaltunk például a Loffice által életre hívott, nemzetközi szinten is sok képzőművészt elért Bring the Art Home (BAH) programban. Ez az átfogó mentorprogram tehetséges, fiatal képzőművészek piacra lépését segítette. Alkotásaikat különféle eseményeken és helyszíneken mutattuk be, lehetőséget adva számukra, hogy új közönség előtt debütálhassanak. A portfólióban szereplő, közel kétszázötven művész közül sokan az ügyvédi iroda tereiben nyitották meg tárlataikat, ehhez a financiális hátteret is biztosítottuk. Aktív résztvevői voltunk az art-visit túráknak, ahol magyar és osztrák művészek stúdióiba szerveztek műterem-látogatásokat. 

A BAH program osztrák és magyar művészei alkotásokkal reflektáltak a holokauszt áldozatainak emlékére rendezett, sok ezer felvonulóval zajló Élet Menete (Lebensmarsch) sétára; műveiket mind a Loffice, mind az Oppenheim bécsi tereiben kiállították. A tárlat apropóján Konrád György íróval beszélgethettek az érdeklődők, kultúráról, társadalmi feszültségekről, otthonérzésről, Európáról és könyvekről is mesélt.

Hány művész jelentkezett a programra, és milyen szempontok szerint választották ki azokat, akik végül bekerültek a portfólióba?

A művészek és események kiválasztása egyrészt irodánk tagjainak személyes véleménye és meggyőződése alapján, másrészt kompetens szakmai, illetve partnerszervezetek bevonásával történt. A BAH programra évről évre több száz képzőművész jelentkezett, számos különleges, figyelemre méltó vagy meghökkentő alkotással. Például a Bécsben élő és alkotó Kárpáti János Iván éveken át szorgalmasan gyűjtött köldökszöszből applikált különféle tárgyakat. Andreas Werner német művész alkotásai pedig azóta olyan gyűjteményekbe kerültek be, mint az Osztrák Állami Gyűjtemény, Bécs Város Gyűjteménye és a Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria Gyűjteménye. A kiválasztás folyamatának sikerességét jól példázza, hogy sok művész munkáját adták el vagy adták bérbe, volt olyan festőművész is, akinek számos képét megvásárolta egy bécsi galéria, és természetesen irodáink falait is díszítik a programban kiállított festmények. 

Láng Annamária színész és Dés András jazz-zenész (fotó: Simándi Nóra)

A BAH program elsősorban a képzőművészetek terén nyújtott támogatást. Más formában is hozzájárultak a bécsi magyar kulturális élet színesítéséhez? 

A BAH programon kívül aktívan támogattuk az előadó-művészeteket és az irodalmat, különösen a KultPult #itthon-otthon kezdeményezésen keresztül. A Femspace és a Loffice Wien által felkarolt program 2023 tavaszán arra vállalkozott, hogy rendszeres párbeszédet kezdjen Ausztriában olyan témákról, mint az újrakezdés, a beilleszkedés, a boldogulás, a boldogság, a közösséghez tartozás, itthon és otthon – mindezt a művészetek közvetítésével. Bécsi ügyvédi irodánk többek között Láng Annamária színész és Dés András jazz-zenész Földi kaland című irodalmi-színházi-zenei estjét szponzorálta. Mindkét fellépő művész Bécsben dolgozik – az est ebből az élményből is táplálkozott –, mégis nagyon különböző a történetük. Az elindulás, az út és a megérkezés szellemében fogant program kifejezetten a bécsi #itthon-otthon produkció felkérésére készült, az improvizáció örömét, valamint Oravecz Imre, Bodor Ádám és Forgách András történeteit vitte közelebb a nézőkhöz. 2023 decemberében pedig egy különleges, telt házas adventi koncertet támogatottunk: Kiss Tibor és zenekara lépett fel az Aranyakkorddal.

Kulturális aktivitásaikban a Loffice gyakran megjelenik mint partner. Milyen jellegű a kapcsolat a két cég között?

Az Oppenheim és a Loffice közös metszetét a tulajdonosi kötődésen túl az osztrák–magyar helyszínek és a közös ügyfélkör adják – mivel egy épületben működünk –, valamint az, hogy mindkét szervezet jellemzően olyan képzőművészeket támogat, akik eddig még nem jutottak jelentősebb szakmai bemutatkozási lehetőséghez.

Kiss Tibor és zenekara (fotó: Simándi Nóra)

Milyen szerepet tölt be az Oppenheim a művészeti startupok támogatásában?

A fiatal művészek piaci integrációjának elősegítése mellett több olyan startup programban vettünk részt szakmai partnerként, köztük a bécsi Pioneers fesztiválon és a párizsi LeWeben, ahol kifejezett hangsúlyt fektettek arra, hogy művészeti startupok is képviseltessék magukat. Innovatív ügyvédi irodaként a célunk az innováció „konzerválása”: olyan előremutató, nemzetközileg is skálázható, új technológiákon alapuló megoldások, ötletek, kezdeményezések, vállalkozások támogatása, amelyek a művészet nyelvét használva válhatnak unikornissá*.

Ez szakmai vagy financiális segítséget jelent?

A támogatás elsősorban szakmai jellegű, a jogi segítségnyújtásra összpontosít. A fiatal művészek és művészeti startupok számára nyújtott segítség magában foglalja a vállalkozások felépítésével, az alapszabályok kidolgozásával és a nemzetközi piacra való kilépéssel kapcsolatos tanácsadást. Ez a fajta támogatás egy tervező és gondolkodó folyamat részeként jelenik meg, abban segítjük a művészeket és a vállalkozókat, hogy sikeresen navigáljanak a művészet és üzlet világa között.

Milyen gazdasági előnyökkel járnak az iroda számára a művészeti programokhoz nyújtott támogatások?

Közvetlen anyagi előnyünk nem származik belőlük, azonban az a hozzáadott érték, amelyet a művészeti kezdeményezések támogatása közvetít, kedvező hatással lehet az Oppenheim márka értékére is. Ha megvettünk valakitől egy képet, sosem az lebegett a szemünk előtt, hogy ezen majd egyszer mennyit kereshetünk, hanem személyes elköteleződésünk és a művészet iránti érdeklődésünk alapján döntöttünk: valóban értékeltük a művet, illetve a művészt, és úgy gondoltuk, hogy munkásságát ezzel tudjuk a legjobban támogatni.

Milyen specifikus jogi kihívásokkal szembesülnek a művészeti szektorban tevékenykedő ügyfelek, és milyen segítséget nyújt számukra a bécsi iroda?

Mivel a művészet rendkívül szerteágazó, a jogi kihívásokat és szolgáltatásainkat az adott művészeti ág határozza meg. Más körülményekre kell odafigyelnie egy festőművésznek, mint a szépirodalomban tevékenykedőnek, és megint másra például egy alkalmazott restaurátornak, aki ugyan művészettel foglalkozik, ám a munkájának nincs egyedi alkotó jellege. A klasszikus művészeti alkotások és az azokhoz kapcsolódó, a művészt megillető jogok törvényi védelem alatt állnak, de érdemes az adott alkotástabból a szempontból is megvizsgálni, hogy az valóban önálló műnek tekinthető-e, avagy egy olyan új elgondolásról vagy ötletről van szó, amely kapcsán tanácsos a Magyarországon is ismert jogi oltalmakat igénybe venni. 

Ami a speciális jogterületeket és az Oppenheim szolgáltatásait illeti, talán leginkább a második világháború alatt elkobzott művészeti alkotásokra vonatkozó restaurációs törvényeket érdemes megemlíteni. Ennek alapján az eredeti tulajdonosok az anno tőlük vagy akár felmenőiktől elvett alkotásokat visszakérhetik az osztrák államtól, amennyiben a mű Ausztriában valamely állami, tartományi vagy önkormányzati intézménynél található. Az eredeti tulajdonosi vagy más, a birtoklásra alkalmas jogcímet természetesen az igénylőnek igazolnia kell. Az efféle eljárásokat, az adott alkotás felkutatása mellett, hosszadalmas, jellemzően történészek bevonásával végzett kutatómunka előzi meg. Ilyen módon került vissza jogos tulajdonosához például Johann Baptist Reiter – a művészettörténészek által 1858-ra datált – Eitelkeit című festménye is.

*A legalább egymilliárd dolláros értékelést elérő startupokat nevezik unikornisnak.  A kifejezést Aileen Lee befektető alkotta 2013-ban, arra utalva, milyen ritka, hogy egy startup eléri ezt a státust. 

Nyitókép: dr. Baranyai Z. Zoltán (fotó: Belléncs Era)

Lásd még:

Láng Annamária: „Nem a szavak megértésén dől el a színház” – A bécsi Burgtheater társulatának egyetlen magyar tagjával beszélgettünk

Adni jó! – Interjú Légrádi Gergellyel, az Oppenheim Ügyvédi Iroda alapító partnerével