Disztópikus látomások, vonószenekari remekművek a barokktól a romantikáig, emberi egymásrautaltság a vásznon és az emigráció nagy kérdései

Részlet a kiállításból (forrás: HAB)

A kitaposott ösvényen túl
A kiállítás megtekinthető: 2026. február 15-ig
Helyszín: Hungarian Art & Business (HAB), 1062 Budapest, Andrássy út 112.

A HAB és a Steinhauser Gallery nemzetközi együttműködésével megvalósult kiállítás középpontjában a sötétség kreatív és teremtő ereje, az észlelés újraértelmezése és a rejtett jelentések felfedezése áll. A tárlat különböző kortárs esztétikai irányzatokon (bioromantika, ökohorror, poszthumán és gótikus vizualitás) keresztül olyan, határhelyzetekkel és érzékelési fordulatokkal teli világot mutat be, ahol a bizonytalanság nem kerülendő állapot, hanem a felfedezés és a jelentésalkotás elsődleges terepe. 

Mark Fisher brit filozófus The Weird and the Eerie című kötetéből kiindulva, a kiállítás kurátori koncepciója a valóságról alkotott tudás változékonyságát helyezi középpontba, és olyan alkotásokat állít egymás mellé, amelyek a fény és a sötétség, a test és az ismeretlen, a természet és a mesterséges határtereit bontják ki. A művek dramaturgiája arra épül, hogy a néző folyamatosan újraértelmezze saját észlelési pozícióját, miközben a szokatlan tájak, groteszk testek, organikus formák és disztópikus látomások között halad végig. 

A tárlaton tizenkét elismert nemzetközi és magyar kiállítóművész – Geneviève Capitanio, Roland Flexner, Martin Gerboc, Horváth Ádám, Klájó Adrián, Metzing Eszter, Mihael Milunović, Chino Moya, Jina Park, Léopold Rabus, Richard Stipl és Szász Sándor – alkotásai láthatók, amelyek a valóság stabilitásának hiányát, az ismerősben rejlő idegenséget, valamint a bizonytalanság kreatív potenciálját tárják fel.

Kurátorok: Máté Zsófia, Patrik Steinhauser.

További információ ITT.

Jóföldi Anett és Pilz János (forrás: BFZ)

BFZ Concertino: Händel, C. P. E. Bach, Mozart, Mendelssohn
Időpont: 2025. november 27., 19:00
Helyszín: Balaton Színház, 8360 Keszthely, Fő tér 3.

Folytatódó hagyományok, új színek, csodagyerek zeneszerzők és tapasztalt komponisták a Concertino őszi hangversenyén! Pilz János ezúttal is sok szálon kapcsolódó műveket választott a BFZ vonószenekari sorozatának programjára. A műsor a barokktól a romantikáig ível, a megidézett szerzők, stílusok és formák folyamatosan utalnak egymásra – vissza és előre. A Corelli előtt tisztelgő Händelt az apja árnyékából merész újításaival kilépő C. P. E. Bach követi, a koncert második felében pedig az olaszos zenét komponáló tizenhat éves Mozart és a Mozart stílusában brillírozó tizenhárom esztendős Mendelssohn egy-egy műve szólal meg. Már-már tradíció, hogy a mindenkori versenymű szólistája a zenekar Végh Sándor Versenyének győztese – Jóföldi Anett négy ilyen díjjal is büszkélkedhet.

Program:

Georg Friedrich Händel: F-dúr concerto grosso, Op. 6, No. 9, HWV 327
Carl Philipp Emanuel Bach: d-moll fuvolaverseny, H. 484/1, Wq 22

Wolfgang Amadeus Mozart: (D-dúr) divertimento, K. 136
Felix Mendelssohn-Bartholdy: 8. (D-dúr) vonósszimfónia, MWV N 8

Koncertmester: Pilz János
Szólista: Jóföldi Anett (fuvola)

További információ és jegyvásárlás ITT.

Forrás: Apollo Gallery

„Hátamra vettelek… hátadra vettél” – Részegh Botond kiállítása
A megnyitó időpontja: 2025. november 28., 18:00
A kiállítás megtekinthető: 2025. november 29-től 2026. január 30-ig
Helyszín: Apollo Gallery, 1085 Budapest, Blaha Lujza tér 1.

Részegh Botond festészetéhez és grafikai munkásságához Kányádi Sándor 1977-ben írt Szóváltás című versének két idézett sora adhat magyarázatot.

A művész alkotásaiban egymással különböző viszonyban lévő alakokat láthatunk, akik testi, lelki és szellemi kapcsolatba kerülnek. Ez a kötődés kulcsfontosságú: az együttlét a magány meghaladását segíti. Ám a kettősség, ami a művész munkáin hol a két alak-kontúr kapcsolatában, hol a képmező felosztásában érhető tetten, mélységesen bonyolult: ennek leírását kísérli meg nemcsak a pszichológia, de a bölcselet és az irodalom is. Részegh Botond 1977-ben született Csíkszeredában, az idézett verssel egyidőben. A költőhöz még életében személyes barátság fűzte, poétikája áthatotta művészeti fejlődését. 

Részegh a festészetben és a grafikában azt a lehetőséget érzékelteti, ami a műfajok közötti átjárhatóságot és a tömör kifejezésmódot adja: az egyszerű formák, erős kontúrok és markáns színfelületek használatát. A kiállítás betekintést enged a psziché bonyolult világába, festményei tükröt tartanak, hogy felismerjük saját törékenységünket és erőnket egyaránt. A most bemutatott, utóbbi évtizedben készült művei a Kányádi által oly’ találóan megfogalmazott emberi egymásrautaltságot járják körül, de bemutatják a festmények és papír alapú művek kísérletező karakterét is. Megmutatják, hogy a tévelygő emberalakok – akik végső soron mi vagyunk – hogyan ingadoznak a reménytelenség és a remény, a szeretet és az eltaszítás között, nem tudva ellenállni annak a vágynak, hogy mégis csak egy másik személyhez kötődjenek és azzal együtt éljék meg a lét bizonytalanságait.

Kurátor: Petrányi Zsolt
Kurátor asszisztens: Nagy Nikolett Colette
Grafika: Kaszanyi Nóra és Császár Adrienn

További információ ITT.

Forrás: Pécsi Nemzeti Színház

Sławomir Mrożek: Emigránsok
A bemutató időpontja: 2025. november 29., 19:00
Helyszín: Pécsi Nemzeti Színház, 7621 Pécs, Színház tér 1.

Sławomir Mrożek lengyel drámaíró, író. Szatirikus novellái a lengyel viselkedésmódot, mentalitást figurázzák ki, görbe tükröt mutatnak a romantikus hősiességnek és a fellengzősségnek, vagy a kommunista rendszer visszásságainak, de a célkeresztben valójában az ember viselkedése, ostobasága áll. Pályafutását újságíróként kezdte, és később kezdett el drámákat írni. 

Az Emigránsok című drámája húsba vágó és lélekbe markoló kérdéseket feszeget a hazájukat különböző okokból elhagyó emberekről. Valahol idegenben, egy föld alatti pincében élő értelmiségi figura és egy munkás sorsát mutatja meg az előadás a szabadság és a rabság kérdéskörét járva körül. A két teljesen különböző személyiségű kelet-európai menekült, miután már minden odalett, elveszíti személyes álmait is. Sorsuk ábrázolása közben azon dilemmázik a szerző, hogy hol is van az igazság? Minden bizonnyal itt is és ott is. Mindkettejük érvelése valós objektív és sok tekintetben szubjektív, de mindenképpen létező, elfogadható. 

Miután Mrożek elítélte hazája részvételét Csehszlovákia 1968-as megszállásában a Le Monde hasábjain, azonnal hazaszólították, azonban ő elfogadta hontalan státuszát, kívülállóságát, és Párizsban maradt. A lengyel hatóságok válaszul egy időre letiltották darabjait és írásait, könyveit pedig eltávolították a könyvtári polcokról. A hetvenes évek elején Mrożek megjárta az Amerikai Egyesült Államokat, majd Dél-Amerikát, 1978-ban megkapta a francia állampolgárságot. Mrożek saját emigráns tapasztalatain alapuló darabja különösen aktuális ma, amikor világjelenségként éljük meg, hogy emberek sokasága más országokban igyekszik a jobb élet reményében boldogulni, új identitást találni.

Szereplők: Bera Márk és Köles Ferenc
Rendező: Tóth András Ernő

Jegyvásárlás ITT.

Nyitókép: Részlet A kitaposott ösvényen túl címűkiállításból (forrás: HAB)