Hatéves a Bartók Tavasz – idén is sokszínű, nemzetközi kulturális programmal jelentkezik az összművészeti fesztivál

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek immár hatodik éve kínál sokszínű programokat a kortárs irodalomtól a világzenén át az operáig számos műfajban. 2026. április 1-től 12-ig várják a közönséget Budapest több helyszínén, a világszínvonalú repertoár a Müpa szervezésében tárul a nézők elé. Szomolányi Janinával, a fesztiválok operatív igazgatójával beszélgettünk az idei eseményről.

Milyen gondolatiság határozza meg az idei Bartók Tavasz repertoárját?

Nagyon sok programterv a Müpa művészeti titkárság és Fesztiváliroda révén születik, és a Müpa szerkesztői is küldenek ajánlást. Nagyon fontosak továbbá a partnerintézmények által, a közös megvalósítás reményében küldött ötletek. Így áll össze a kínálat. Összművészeti fesztiválként a különböző műfajok meghatározó képviselőit állítjuk színpadra, lehetőséget kínálva új formációk bemutatkozására. A szakmai programokkal együtt nagyjából százhúsz eseményünk lesz, pontosan számvetésre a fesztivál végén kerül sor.

Már meglévő előadásokat, produkciókat emeltek a programok közé, vagy inkább a premierek jellemzik a műsorkínálatot?

Idén több premier is lesz a Bartók Tavaszon, a Székesfehérvári Balett Színház Tisztaszoba című előadása Lajkó Félix zenéjére, a Bozsik Yvette Társulat A belső gyermek című produkciója. Nem beszélve az operaprodukciókról: a Szindbád, az ománi tengerész például az első arab nyelvű opera. Újdonságok Selmeczi György és Vajda János új egyfelvonásos operái is, amelyeket a világirodalom két meghatározó alkotója, Thomas Mann és Friedrich Dürrenmatt művei ihlettek.

Nagyvonalú lenne, ha azt mondhatnánk, hogy például a kiállítások is a mi elképzeléseink szerint valósulnak meg, de természetesen ez egy párbeszéd, a tárlatok tematikáját egyeztetjük a múzeumokkal. A fesztiváljaink idejében megvalósuló tárlatok az esemény után is látogathatók, ahogyan a hazai táncegyüttesekkel létrehozott táncelőadások is repertoáron maradnak a Müpában és a Nemzeti Táncszínházban. 

A Müpa épülete (fotó: Hlinka Zsolt, Müpa)

Sokszínű, rendkívül színvonalas, kiemelt helyszíneken zajló, nemzetközi kulturális palettát felmutató eseménysorozatról beszélünk. Hogyan történik a finanszírozása?

Az ötéves periódusra vonatkozó finanszírozás részleteit egy kormányhatározat rögzíti.

Mely előadások kapcsolódnak közvetlenül Bartók nevéhez, szellemi örökségéhez?

Bár Bartók Béla az esemény névadója, de alapvetően nem zenei fesztiválról van szó és nem is cél, hogy a program csak Bartók-műveket tartalmazzon. Inkább azokat az alkotásokat, előadókat keressük, akik hozzá hasonlóan alkotnak, alkottak és akik hasonlóan nyitottak voltak. Bartók sokszínű művész volt – életműve méltó egy összművészeti fesztiválhoz. A maga korában bátran kísérletezett a műfajokkal és nyúlt vissza saját gyökereihez a népdalgyűjtéseivel. Hangszeres és zenekari művei mellett színpadi zenéket is komponált. A névadás mellett alapvetően egy turisztikai szándék, elgondolás is állt, hiszen Bartók neve nemzetközi szinten is egyértelműen a magyar kultúrához és művészethez köthető.

Van olyan előadást a fesztivál programkínálatában, amely a zeneszerző munkásságához kapcsolódik?

A Tiszta forrás című produkció a Győri Balett, az Állami Népi Együttes és a Söndörgő zenekar közreműködésével jön létre, Bartók szerb gyűjtéseit dolgozzuk fel. Lesz benne Bartók-mű, frissen komponált, új darab és eredeti, autentikus szerb és magyar népzene.

Részlet a Tiszta forrás című előadásból (fotó: Csibi Szilvia, Müpa)

Milyen szerkesztési elv alapján épül fel a fesztivál?

A zenés produkciók és programok dominálnak a programban, de nem korlátozódik a klasszikus vagy komolyzenére, bőven lesz a kínálatban könnyű- és világzene, népzene, sőt jazz is. Törekszünk arra, hogy tartsuk az arányokat, de nem ez az elsődleges szempont a program szerkesztésénél.

Hanem?

Fontos, hogy olyan külföldi produkciókat hozzunk el, akik nagyon régen, vagy még sohasem jártak Magyarországon. Illetve kiemelt célunk a magyar művészeket nemzetközi színtéren pozícióba helyezni. Amikor külföldi együttes érkezik a színpadunkra, igyekszünk hazai szólistát beemelni a műsorukba. Folyamatosan keressük a szakmai programok létrehozásának lehetőségét, idén ilyen a Budapest Ritmo konferenciája vagy a Classical:NEXT kortárs zenei nemzetközi vásár és showcase. Utóbbi keretében több mint ötven ország közel másfél ezer zenei szakembere találkozik, cserél eszmét több budapesti helyszínen. A kortárs és a klasszikus zenére fókuszáló többnapos rendezvényen konferenciák, showcase-koncertek, projektbemutatók, filmprogramok, díjátadók követik egymást.

A Naked & Lakatos Mónika FolkTrió is fellép a Budapest Ritmón (forrás: Bartók Tavasz)

Hogy alakul a külföldi és a magyar fellépők aránya a Bartók Tavasz programjaiban?

Alapvetően fele-fele az arány, bár idén kivételesen talán több a külföldi művész. Ehhez mondjuk a Classical:NEXT nagyon színes nemzetközi kínálata is hozzájárul.

És kik érkeznek a közönség soraiba?

A hazai közönség felé billen a mérleg. Alapvetően ők a jegyvásárlóink, de a húsvéti ünnep miatt most intenzív a külföldi érdeklődés is.

Külföldön is hírt adnak az eseményről a turisztikai szakportálok?

Természetesen együttműködünk különböző turisztikai portálokkal. Az európai városok művészetrajongói már tudják, hogy ebben az időszakban rangos, összművészeti fesztivál zajlik nálunk. Amikor 2021-ben a pandémia miatt az online térbe kényszerültünk és minden koncertet streameltünk, nagyon el voltunk keseredve. Később kiderült, hogy ez is növelte az ismertségünket. Ugyanis a külföldi koncerteket – Milánóból, Oxfordból és Bázelből – is élőben közvetítettük, illetve a zenekarok meghirdették a maguk közönségének is a programokat. Tehát az első, félig létező fesztivál már komoly nemzetközi figyelmet kapott és szerencsére ez az érdeklődés azóta sem csökkent. De nyilván vinni kell a hírt, hogy a kíváncsiság fennmaradjon.

Van személyes kedvence az idei repertoárban? 

Nehéz ilyen gazdag programból választani, alapvetően az összes programra ugyanolyan izgalommal tekintek. Mindjárt az első napon a RaM-ArT Színházban lesz egy különleges koncert, amely a jazzt és a klasszikus zenét egyaránt kiindulópontjának tekinti: a The Bad Plus formáció lép fel, akikhez csatlakozik két kivételes művész, a szaxofonos Chris Potter és a zongorista Craig Taborn is. A Margó Fesztivál is a kedvenceim között van: Krasznahorkai László munkásságáról rendkívül inspiráló beszélgetést hallhatunk majd. A Classical:NEXT pedig színes kavalkád lesz a fesztiválon, az Akváriumban egyedülálló koncerttel várjuk a könnyűzene rajongóit. A Red Axes elektronikus zenei formáció live band felállásban érkezik a Bartók Tavaszra, kár kihagyni a tel-avivi duót. Kíváncsi vagyok arra is, hogyan működik a Budapest Ritmo a Zene Házában – a korábbi években ugyanis más helyszínre szerveztük a Hangvetővel közös eseményt. De nagyon várom a már hosszú évek óta leegyeztetett Vollmond című produkciót a Tanztheater Wuppertal társulatától.

Részlet a Vollmond című előadásból (fotó: Martin Argyroglo)

Látta már az idei előadások valamelyikét?

A magyarországi bemutatók premierek lesznek. A már említett darabok, a Székesfehérvári Balett Tisztaszobája, Bozsik Yvette társulatának előadása is premier. Bár még készülnek, de az alkotás folyamatán is rajta tartjuk „vigyázó szemünket” – a társulatok ugyanis megtisztelnek bennünket azzal, hogy beavatnak az előadás alakulásába. A külföldi produkciók kapcsán, amennyiben lehetőségünk adódik, elmegyünk megnézni őket, így a már szintén említett Tanztheater előadását például már láttam. De az ő koreográfiáik olyanok, hogy előszűrés nélkül is bármelyiket szívesen fogadjuk a fesztiváljainkon.

Van olyan program, amire már nincs is jegy?

Igen, erre az előadásra például el is fogytak. Népszerű a Bartók Tavasz, és az idei repertoár olyan álomszerűen sikerült, hogyha akartuk volna sem tudtuk volna jobban összeszervezni. Január 28-án indult a jegyértékesítés, és voltak előadások, amelyekre azonnal elfogytak a belépők. Népszerű és izgalmas az idei program, ez számunkra is jó visszaigazolás.

Különleges művészeti együttműködés is létrejött az ománi operaházzal.

Ez az az eset, amikor magyar művészek nemzetközi porondon mérettetik meg magukat. Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója rendezőként már korábban is együttműködött az ománi operával, 2012-ben dolgozott először náluk. A Szindbád, az ománi tengerész ősbemutató lesz nálunk – az előadás tavaly októberben Ománban debütált. A művet a Royal Opera House Muscat megrendelésre Nader Salah El Din írta, az opera rendezésére pedig Káel Csabát kérték fel. Ő már a kezdetekkor úgy gondolkodott, hogy magyar művészek és alkotók is kapjanak lehetőséget a darabban. Az ománi bemutatón a Győri Balett képviselte a balettkart, a Magyar Rádió Zenekara pedig a csodálatos zenei aláfestést biztosította – hozzájuk a budapesti premieren a Magyar Rádió Énekkara is csatlakozik. Csaba és Velekei László, a Győri Balett vezetője és a produkció koreográfusa társai Szendrényi Éva díszlettervező és Velich Rita jelmeztervező voltak. Ománban a bemutató óta repertoáron tartják a produkciót a magyar művészek közreműködésével, sőt a háttérben dolgozó kollégák közül az öltöztetők, ügyelők is részt vesznek a külföldi produkcióban.

Jelenet a Szindbád, az ománi tengerész című darabból (forrás: Bartók Tavasz)

Van-e olyan program a fesztivál kínálatában, ami a tavalyihoz képest új műfajként mutatkozik be?

Egyértelműen a Classical:NEXT: a rendkívül összetett nemzetközi szakmai találkozón egy expo rész is lesz, amelynek részeként művészeti ügynökségek és a művészek találkozhatnak. Tulajdonképpen egy kulturális piac lesz, ahol összejönnek a szakma képviselői, hogy megbeszélhessék a legaktuálisabb kihívásokat, történéseket. Az expo és a szakmai konferencia a Millenárison, a showcase koncertek – ahol feltörekvő kortárs, klasszikus formációk, zenekarok mutatkoznak be –, a Budapest Music Centerben zajlanak, az esemény nyitókoncertjét pedig a Zeneakadémián tartjuk.

A Margó Fesztivál vendége lesz az idén nyolcvanéves Bereményi Géza író. Dalain, szövegein, filmrészletein keresztül elevenedik meg a szerző életműve.

Április 9-én Bereményi páratlan pályafutása az író történetein és dalain keresztül kel életre, ez a fesztivál egyik megismételhetetlen és emlékezetes pillanata lesz. Az eseményen olyan, hozzá közelálló művészeket láthatunk, mint Másik János, Járai Márk, Cseh András és barátai, valamint Nagypál Gábor.

Bereményi Géza (fotó: Kováts Zsófia, Margó Irodalmi Fesztivál)

A kiállítási program izgalmas lehetőségeket tartogat a múzeumlátogatók számára. A Magyar Nemzeti Galériában az olasz életérzést jelenik meg Dolce vita című tárlaton. A kiállításon bemutatott darabok a múzeum gyűjteményből származnak, vagy érkeznek új művek is?

Az intézmény már korábban tervezte ezt a kiállítást. Hetvenöt alkotótól mintegy százötven műtárgyat tekinthetnek meg a látogatók a kiállítótérben. Többek között Bernáth Aurél, Aba-Novák Vilmos, Vaszary János, Gulácsy Lajos és idősebb Markó Károly alkotásain keresztül ismerhetjük meg a tenger és a táj szépségét, az olasz hétköznapokat, a homokos strandok színes forgatagát. Ilyen esetekben azért lobbizunk, hogy a fesztivál idején nyíljon meg a kiállítás, de mivel a Magyar Nemzeti Galéria naptára is zsúfolt, ezért időben kell egyeztetni velük a programot. A kiállítása anyaga alapvetően a galéria gyűjteményéből áll össze, de kértek kölcsön is képeket. A Ludwig Múzeum Fekete tükör. A jövő hosszú árnyéka című kiállítása a múzeum gyűjteményéből válogat, olyan kortárs művekből, amelyeket sohasem vagy csak nagyon ritkán láthat a közönség. A tárlaton szereplő művek témája elképzelt jövőképekkel foglalkoznak, vagy a jelent a múlt disztópikus megvalósulásaként értelmezik.

Milyen programot emelne ki a fiatal generáció számára?

A fiataloknak inkább az Akváriumot, a Budapest Ritmot és a Margó Fesztivált ajánlom. Az utóbbit leginkább azért, hogy ne felejtsenek el olvasni, amit elengedhetetlenül fontosnak tartok a kultúránk szempontjából. A Ritmót a középgenerációnak is javaslom – minden korosztály megtalálja a zenei ízlésének megfelelőt a programok között. Alapvetően világzenei produkciókat hallhatunk majd, de idén a szerb fókusz dominál. Olyan hazai közreműködőkkel találkozunk majd, mint a Hakumba együttes és Lakatos Mónika, aki a legújabb triójával lép fel.

Gerendás Péter Liszt-díjas előadóművész a Zene Házában lép fel április 9-én Gerendás Hanna (ének, zongora), Gerendás Dániel (dob) és Gerendás Ruben (basszusgitár) kíséretében.

Minden generációnak ajánljuk ezt a koncertet: az esemény Gerendás Péter születésnapjához kapcsolódik. Élete fő „műveivel”, zenész gyermekeivel lép majd színpadra.

Mikor kezdődik a szervezési folyamat egy olyan fesztivál esetében, amely ennyire erős nemzetközi részvételre épít?

A Szindbád egyeztetése az ománi Operával nyolc éve kezdődött, a Tanztheater Wuppertal társulatával tíz éve dolgozunk azon, hogy legyen újra előadásuk Budapesten. Ők tizenöt éve jártak utoljára Magyarországon. Nincsenek új koreográfiáik, a repertoáron tartott, és az adott térben technikailag megvalósítható előadásaikat játsszák. De ahhoz, hogy a turnéterveik a mi fesztiválunk időpontjával találkozzanak, és megvalósulhasson az előadás, az gyakorlatilag tíz éves egyeztetést igényel.

Szomolányi Janina (fotó: Mudra László, Müpa)

Hogyan változott az elmúlt évek során a minőségi kultúrára való igény, érdeklődés? Melyik generáció látogatja leginkább a programokat?

Ha a Bartók Tavasz egészét nézzük, akkor a negyvenöt feletti korosztályt mondanám, de ez változó, programfüggő. Továbbra is azon dolgozunk a kollégáimmal, hogy minél több emberhez és azon belül a fogékony fiatal közönséghez is eljussunk a fesztiváljainkkal.

Lehet még jegyet váltani a programokra?

Aki keres, az talál! Aki például táncra vágyik, annak szívből ajánlom a már említett Bozsik Yvette Társulat bemutatóját – két előadás is lesz –, de a Székesfehérvári Balett Színház Tisztaszobája is nagyszerű produkciónak ígérkezik.

A Bartók Tavasz részletes programlistája ITT található.

Nyitókép: Szomolányi Janina (fotó: Mudra László, Müpa)