Hogyan tovább? – Színházigazgatók válaszoltak

A Nők Lapja Évszakok oldalain Nádasi Eszter arról kérdezett hat színidirektort, hogyan készülnek az újraindulásra, mit tanultak az elhúzódó válság alatt. A szinhaz.online összefoglalót közölt róla. 

Forrás: Facebook

Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója és a Szegedi Szabadtéri Játékok ügyvezetője elmondta: februárra öt, bemutatásra kész produkció került fel a színház jelképes polcára, van közöttük prózai és musicaldarab, opera- és táncelőadás is. Folyamatosan zajlanak a szinten tartó próbák, egy nagyszabású rádiójáték előkészületeiben pedig szinte a teljes színészgárda részt vesz. Az elmúlt időszakot összetett, válságmenedzseléssel teli periódusként írja le, amelyben a bevételkiesés kezelésére éppúgy oda kellett figyelnie, mint a társulat mentális támogatására: „A leállás azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy korábban milyen megfeszített munka folyt a színházban: felmerült, hogy talán nem kell ekkora terhet cipelve vinni az évadokat, lehet kicsit racionalizálni.”

Forrás: baon.hu

Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója: „Amint felengedik a sorompót, teljes erőbedobással folytatjuk.” A zárás idején készülő produkciók munkát adnak a művészeknek és a gyártásban dolgozóknak – mindhárom játszóhelyen premierrel indul majd az élet, rendkívül sűrű és változatos műsorkínálattal. „Örömmel tölt el, hogy nap nap után bebizonyítjuk, milyen rugalmasak, alkalmazkodóak és lelkileg ellenállóak vagyunk. Nagyon erősen hiszek benne, hogy a válsághelyzet végével óriási szükség lesz ránk” – nyilatkozta Cseke Péter.

Forrás: Győri Nemzeti Színház

Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója: „Elég szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy mikor nyithatnak a színházak, csak reménykedem, hogy minél előbb. Nehéz elképzelni, hogy milyen lesz majd akkor, mert mindenben ott van az a sok ha… Ha tavasszal nyitni lehet, el kell gondolkodnunk azon, hogy mi legyen azzal az évaddal, ami a zárás miatt nem valósulhatott meg. Több, bemutatásra kész darabunk is felhalmozódott – elképzelhető, hogy ezeket a produkciókat átemeljük szeptemberre, és inkább a nagy sikerű előadásainkat adjuk bérletszünetben. Gazdasági szempontból számunkra talán ez a legjárhatóbb út.”

Forrás: femina.hu/Szigetváry Zsolt

Kováts Adél, a budapesti Radnóti Miklós Színház igazgatója arról számolt be, minden hónapban letesznek egy komplett újranyitási tervet az asztalra, amit aztán el kell dobni. „Egy éve kafkai munkát végzünk, tele vagyunk bizonytalansággal egy olyan szférában, ahol mindent nagyon pontosan, előre meg kell szervezni. Az ember hozzáedződik ehhez, de nagyon feszít, hogy meddig fog ez még tartani” – mondja a teátrum igazgatója. „Az online térben is láthatók vagyunk: ősszel debütált a Kortárs felbeszélések podcastunk; streameljük az új és régebbi előadásaink felvételeit; húsvétra és a költészet napjára is készültünk, valamint a korábban nyomtatásban megjelenő Radnóti Magazint interaktív, digitális kiadványként adtuk ki, ami egyedülálló innováció a szakmánkban és a kiadványpiacon is, ráadásul zöldebbek lettünk általa. (…) Rugalmasságot kellett tanulnunk, hogy megőrizzük a motivációnkat” – mondta Kováts Adél.

Fotó: Sin Olivér

Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a fővárosi Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház igazgatója elárulta: egy átlagos hétköznapon nem nagyon lehet megmondani, hogy akut járványhelyzet van. „Sokan azt a menekülési útvonalat választották, hogy haladnak előre, még akkor is, ha nem tudják, hová” – mondta az intézmény vezetője, aki szerint szigorú létszámlimitek esetén nem biztos, hogy vissza tudnak térni. Legnagyobb színháztermük százötven férőhelyes, és ha ismét csak minden harmadik helyen lehet ülni, akkor nem tudják kifizetni az alkotókat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy máris vannak szabadúszó művészek, akik elhagyták a pályát, több független társulat is feloszlott.

Forrás: Centrál Színház/Sárosi Zoltán

Rudolf Péter, a budapesti Vígszínház igazgatója arról beszélt, hogy a lezárás óta több előadásuk premierjét online valósították meg. Az idén nyáron először működnek együtt a Margitszigeti Szabadtéri Színpaddal, ahol a Kabaré című előadást fogják játszani, és a Gyulai Várszínházzal is körvonalazódik egy kooperáció. „Ebben a helyzetben felértékelődik minden találkozási lehetőség a nézőkkel, erre pedig a szabadtér most több esélyt kínál. Sokszor elmondtam már: makacsul hiszek abban, hogy mindenből meg kell próbálnunk tanulni. Az összes nehézséget, ami körülvesz minket, át kell valahogy fordítani energiává” – tette hozzá Rudolf Péter.

További részletek a Nők Lapja Évszakok (2021.03.18.) 26–33. oldalán.

Fejléckép: Zárt nézőtéri ajtók (forrás: opera.hu)