by Kovács Málna 2022. júl 27.

„Időnként mentegetőzni kell, de a mi értékeink kezdettől fogva nem változtak”

– Interjú Kardos Józseffel, a Sziget Fesztivál programigazgatójával

1998 végén lett programigazgató, aztán 2009 és 2014 között egy kis időre kiszállt és Pécsett dolgozott, mert nem volt szíve megszüntetni egyes programhelyszíneket csak azért, hogy alkalmazkodjon a gazdasági válság következtében kialakult helyzethez. Nyolc éve ismét a fedélzeten van, a négy legnagyobb színpad kivételével ő felel a programokért. A munkája addiktív, a csapata nagyon jó. Amit csinálnak, fogalom: harminc éve úgy hívják, hogy Sziget.

Kardos József

Magyar szó, de kis túlzással az egész világon ismerik és ki tudják mondani. Milyen brand a Sziget?

A Sziget olyan brand, aminek respektje van, amiben megbízik a szakma és a közönség egyaránt. Ehhez kellett az a közel harminc év, ami alatt a fesztivál folyamatosan fejlődött, és következetesen tartotta magát a kezdetektől vallott értékekhez, mint a nyitottság, elfogadás, sokszínűség, tolerancia és mindenféle szélsőségesség elutasítása. Ez lesz a huszonnyolcadik Sziget, de ha nem lett volna két év Covid, akkor a harmincadik alkalmat ünnepelhetnénk az idén.

A fesztivál nyitottsága, őszintesége, programjaiban a műfaji sokszínűség ugyanannyit ad hozzá az egészhez, mint a nagy sztárok. A brandünk része az Island of Freedom szlogen, ami azt is kifejezi, hogy nem vagyunk egyenlőek azzal az éppen regnáló, jelenleg szélsőjobboldali kormánnyal, rendszerrel, ami ezt az országot a külföldi sajtóban és médiában megjeleníti. A brandünk megerősödéséhez az is kellett, hogy az elsősorban a bulvármédia által terjesztett előítéletes kép is megváltozzon rólunk, ami csak arról szólt, hogy „itt részeg, kábítószeres, kakastarajos punkok fetrengenek; mindenki koszos és be van lőve”. Mára szerencsére mindenki elismeri a Sziget kulturális értékeit, és nem a ritkán előforduló szélsőségekre – amelyek egy ekkora rendezvénynél kikerülhetetlenek –  helyezik a hangsúlyt. Közönségünk jelentős része külföldről, Európából vagy épp a világ másik feléből érkezik. A fesztivál az első években csak veszteséget termelt, majd a Pepsi névadó szponzorációja volt a fordulópont, onnantól kezdett programjában és a közönség összetételében is egyre nemzetközibbé válni az egész.

Nagy előrelépésnek tartom azt is, hogy a mostani komfortfokozat összehasonlíthatatlan a tizenöt-húsz évvel ezelőttivel. Most már tényleg mindenhol vannak zuhanyozók, egyre több a szaniterkonténer, a kézmosó és az ivóvízvételi lehetőség. Ma már a közönséget ebből a szempontból is sokkal jobban ki tudjuk szolgálni.

Még a Pécsett, az Európa Kulturális Fővárosa programban töltött időszakára visszatekintve is tudni lehet, hogy a műfaji sokszínűség nagyon sokat jelent önnek. Művészeti szemszögből mit élvez a legjobban a programigazgatói munkában?

Szeretem az előadó-művészetet, érdekelnek a társadalmi és politikai változások, és van bennem egy jókora adag tenni akarás, hogy jobbá tudjuk tenni a körülöttünk lévő világot, ezt az országot. Ezt a munkát nem egyedül látom el, hanem a különböző kezdeményezések, ötletek becsatornázása és a különböző feladatokra a legalkalmasabb személyek kiválasztása a feladatom. Szeretek csapatban gondolkodni és csapatot építeni. Elég jónak tartom az emberismeretemet bár néha tévedek én is , viszonylag jól szoktam felmérni a kollégák képességeit, és az évek alatt nagyon jó csapatot tudtam felépíteni, akiket lelkesíteni is tudok. Utóbbit nem nagyon kell egyébként, mert a Sziget addiktív: ha ezt valaki elkezdi, sosem szeretné befejezni.

A meghívott művészek hozzáadott értéke miben áll?

A nevek mindenképpen hozzáadnak a brandhez; egy fesztivál presztízséhez hozzátartozik, hogy kik lépnek fel ott. Büszkék vagyunk rá, hogy David Bowie-tól kezdve Prince-en át nagyon sok olyan előadónk volt a Sziget története során, akik a rockzene ikonjai, megkerülhetetlen figurái. Nem kell szégyenkeznünk az idei lineup miatt sem: Justin Bieber, Kings of Leon, Arctic Monkeys, Stromae és még sokan mások szórakoztatják a közönséget. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a zene mellett nálunk olyan komoly színházi, cirkuszi és egyéb előadó-művészeti programok is vannak egész héten, amik egy önálló cirkuszfesztiválon vagy kortárs táncfesztiválon is megállnák a helyüket, hiszen az előadóik a maguk műfajában világsztároknak számítanak. Elég sok helyen jártam már, de nem ismerek a Szigeten kívül olyan fesztivált, ahol a cirkusz, a tánc és egyéb műfajok a zenével azonos hangsúllyal szerepelnek a programban. Megfordult nálunk például az összes híresebb kanadai kortárs cirkusztársulat, itt volt a Svéd Királyi Balett, a Ballet Preljocaj, a Ballet national de Marseille, a La Fura dels Baus, Franciaországban pedig már mint cirkuszfesztiválra is komoly partnerként tekintenek ránk.

A nemzetközi menedzsmentekkel kapcsolatban mit emelne ki? Hogyan gondolkodnak azoknak az előadóknak a képviselői, akik jelenleg látszólag megszerezhetetlenek?

Hányszor szerettük volna, hogy Red Hot Chili Peppers- vagy egy Madonna-koncert legyen a Szigeten! Ezek az előadók általában saját színpaddal, saját díszlettel, saját kamionkonvojjal utaznak, és ha nem hajlandók elfogadni a mi koncertszínpadunkat, akkor nem tudjuk az ő színpadjukat külön erre a célra felépíteni; ezt technikailag nem lehet megoldani. Őket például eddig nem sikerült elhívnunk, de ki tudja, mit hoz a jövő, talán egyszer ez is összejöhet. Az mindenesetre biztos, hogy a nagy nemzetközi ügynökségek komoly partnerként tekintenek ránk, és nem a szándék, hanem sokszor a leküzdhetetlen technikai és földrajzi akadályok azok, amik miatt egy-egy fellépőt nem sikerül elhoznunk.

Nem titok, hogy nagyjából 1,2 millió euróval gazdálkodom az összes kisebb zenei és nem zenei programhelyszínen, míg a négy nagy programhelyszín (Nagyszínpad, FreeDome  Colosseum, Arena) több mint tízmillió eurós költségvetéssel rendelkezik. Nem is tudom felfogni azt a sok nullát, ami ott időnként elhangzik. Ez a négy színpad nem is hozzám tartozik, hiszen az egészen más világ, másfajta megközelítést és hozzáértést igényel, ami nem az én szakterületem.

Ha az előadó-művészeti programokat nézzük – különösen az idei fellépők listájában az ázsiai társulatokat Vietnámból, Japánból vagy Koreából – nekik elég az, hogy a Sziget mára egy világszerte ismert brand lett, vagy meg kell győzni őket arról, hogy érdemes eljönniük?

Nem kell különösebben rábeszélni a fellépőket, hogy eljöjjenek a Szigetre. Vietnámiak például már voltak nálunk egyszer, és nagyon szerette őket a közönség, úgyhogy most visszahívtuk őket. A tengerentúlról vagy Ázsiából érkező társulatok általában turnékat szerveznek maguknak, amihez mi csatlakozni szoktunk. Nekik is érdekük, hogy minél több állomása legyen a turnéjuknak, és mára sikerült elérnünk azt, hogy eleve úgy tervezik a turnéjukat, hogy az augusztus és a Sziget az egyik állomása legyen. De természetesen ez nem jelenti azt, hogy bárkit meghívunk, aki éppen erre jár. Az a cél, hogy úgy hívjunk meg egy előadást, hogy előtte megnézzük, valóban megfelel-e az itteni sajátosságoknak, a közönség igényeinek. Ennek érdekében sokat utazunk: előadó-művészeti vásárokra, fesztiválokra járunk. Az ilyen távoli helyekről érkező fellépőkkel kapcsolatban rendszerint nem az a kérdés, hogy akarnak-e jönni, hanem hogy meg tudjuk-e fizetni őket. A koreaiak esetében jelentős állami támogatást kaptunk Koreából. Ugyanez igaz Japánra, Kanadára és Ausztráliára is, támogatják a saját művészeiket abban, hogy eleget tudjanak tenni egy-egy meghívásnak. Ilyenkor az útiköltséget vagy annak egy jelentős részét az állam kifizeti nekik. Ez óriási segítség, enélkül nagyon nehéz dolgunk lenne.

Ha a nemzetközi közönséghez kell szólniuk, nehezebb dolguk van most, 2022-ben a közbeszéd, az aktuális történések és a politikai közhangulat miatt?

A kelet-európai régióban és azon belül is Magyarországon létezni egy ekkora fesztivál esetében sem könnyű dolog. Magyarországnak nagyon rossz a híre. Sok részben jogos, részben nem jogos előítélet van velünk szemben. Igen, a szakmának időnként magyarázkodnia kell, vagy elnézést kérni egy-egy hajmeresztő politikusi nyilatkozat vagy a szakmányban gyártott stupid törvények miatt. De a mi értékeink kezdettől fogva nem változtak: ugyanúgy a nyitottság, a befogadás, az elfogadás, a tolerancia és a béke szigete vagyunk, és nem vagyunk hajlandók ebből lejjebb adni. Azért csináljuk, amit csinálunk, mert hiszünk abban, hogy így érdemes élni. És azt szeretnénk, hogyha a hétköznapjaink is ilyenek lennének az országban, mint amilyen ez az egy hét itt a Szigeten. Ám úgy tűnik, hogy ez egyelőre sajnos csak vágyálom.

--------------------------------------------------

Pintér Nóra szponzorációs vezetőt is megkérdeztük a fesztiválon megjelenő együttműködő partnerekről. Így válaszolt:

„A Sziget Európa egyik legnagyobb zenei fesztiválja. Itt mindig presztízs megjelenni, és minden cégnél jól mutat referenciaként, nem is beszélve a közben készült tartalmakról, amik később reklámokban vagy más marketingkommunikációs területen is felhasználhatók.

Szponzorációs partnereinknek kereskedelmi érdekeltsége is van a rendezvényen, és az együttműködésünkben sokan azoknak a kampányoknak a lehetőségét látják meg, használják ki, ahol sorsolással jegyeket lehet nyerni a fesztiválra. Bátorítjuk is őket arra, hogy minél korábban csatlakozzanak a rendezvényhez, hiszen a Szigetnek majdnem egyéves kommunikációs időszaka van, így már a tél végén, mondjuk Valentin-nap környékén vagy tavasszal el lehet indítani egy közös kampányt. A cégcsoport, amelynek a része vagyunk, olyannyira eléri a nemzetközi közönséget is, hogy egy Magyarországon nem kapható rágógumimárka nyolc országban sorsolja a jegyeinket, illetve már a Tinderen is bárhol a világon be lehet jelölni, hogy Jövök a Szigetre, és már oda lehet szervezni a randikat is.

Az is igaz ugyanakkor, hogy mivel a Szigetet mindenki ismeri, mindenkinek van egy prekoncepciója is arról, hogy milyen ez a fesztivál, kik vannak itt. Egyes sztereotípiák a cégvezetők fejébe is be tudnak égni, ezért a narratíva, amivel megkeressük őket, eltér a korábbiaktól: Most már nem a fesztivált mutatjuk be nekik, hanem a közönségét, azt hangsúlyozva, hogy milyen értékes.”

--------------------------------------------------

Nyitókép: Kardos József 2019-ben (fotó: Vatai Réka Tímea / mentropia.hu)

Fotók: Sziget Fesztivál

l

 

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

Támogassa a kezdeményezésünket, legyen Ön is mecénás!