Kert a falak között, zenészgenerációk a pódiumon, Az imposztor a Pesti Színházban és a Kieselbach karácsonyi árverése

Részlet a kiállításból (forrás: HAB)

Kert. Az élet lehetősége
Helyszín: Hungarian Art & Business, 1062 Budapest, Andrássy út 112.
Időpont: 2025. február 16-ig

Kert a falak között: megnyílt az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB) újabb különleges időszaki kiállítása. A HAB művészeti igazgatója, Vékony Délia kurátori közreműködésével megvalósult ingyenes tárlat célja, hogy túllépjen a kert hagyományos fogalmán. A terek és installációk a természet és ember közötti mélyebb kölcsönhatást tárják fel, ahol a kert az élet forrásának, a spirituális ébredésnek és az önazonosság keresésének szimbolikus helyszíneként jelenik meg. A kiállított anyag emellett az élet jelenére és jövőjére vonatkozó kérdésekre is reflektál, az embert mint a természet formálóját, ugyanakkor a természet által formált lényt helyezve a középpontba.

A tárlat műveinek jelentős része kifejezetten erre az alkalomra készült, az ultrakortárs művészet legjavát felvonultatva: fiatal magyar és világhírű nemzetközi művészek is szerepelnek, például John McAllister amerikai festő, a Muntean/Rosenblum alkotópáros, valamint a belga David Claerbout, akinek a születés és halál kérdését vizsgáló Madárkalitka (2023) című videómunkája – amelyet a 2024-es Art Basel Unlimiteden mutattak be – először látható Magyarországon. A kiállító alkotók között szerepel továbbá Borbás-Tóth Marica, Fülöp Gergő, Gáspár Annamária, Koleszár Kata, Kondor Attila, Körei Sándor, Mátyási Péter, Martinkó Márk, Tereza Tomanová,  Tóth Annamária Rita, Sztefanu Marina és a crocodilePOWER alkotópáros.

További információk ITT.

A MÁV Szimfonikus Zenekar és Csaba Péter karmester (fotó: Steirer Máté)

MÁV Szimfonikus Zenekar: Generációk a pódiumon
Helyszín: Zeneakadémia, 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.
Időpont: 2024. december 6., 19.00 óra

A hangversenyen a Franciaországban élő Csaba Péter, a MÁV Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmesterének vezényletével két nagyszabású művet hallhat a közönség. Az est szólistája a karmester leánya, Csaba Anna hegedűművész.

Előadásában Max Bruch g-moll három tételes hegedűversenye, illetve az est második részében Bruckner remekműve, a Romantikus szimfónia csendül fel.

Csaba Anna (fotó: Gordon Lau)

Bruch konzervatív gondolkodású, romantikus zeneszerző volt, Mendelssohn követője és Brahms jó barátja, akinek árnyékában saját zeneszerzői hírneve nem tudott kibontakozni. Az 1866 és 1868 között komponált g-moll hegedűversenyt Joachim Józsefnek ajánlotta, aki neki is, mint Brahmsnak, gyakorlati tanácsokkal segített a hegedűszólam megalkotásában. A versenymű első tétele hegedűkadenciák sora, rövid zenekari megszakításokkal, ettől rapszódiaszerű hatást kelt. A második tétel igazi romantikus, lírai zene, helyenként szenvedélyességig fokozódó románccal. A harmadik tétel gyors, táncos karakterű, sőt a végén a korabeli olasz operafinálékra emlékeztető strettával ér véget.  

Az est második részében játszott művet Anton Bruckner 1873-74-ben komponálta, majd többszörös átdolgozás után 1881-ben mutatta be, és a Romantikus címet adta neki. A darab méltatói szerint a mű egy hatalmas természeti kép, az erdő ábrázolása.

Jegyvásárlás  ITT.

Az imposztor nyílt próbája (fotó: Juhász Éva)

Spiró György: Az imposztor
Helyszín: Pesti Színház, 1052 Budapest, Váci utca 9.
A premier időpontja: 2024. december 7., 19:00

Komédia a színház varázsáról és kiszolgáltatottságáról, középpontban egy színészóriással. Az Orosz Birodalom által megszállt Vilna városának kis lengyel színháza, hogy megmeneküljön a csődtől, a varsói színészfejedelmet, Bogusławskit hívja meg vendégjátékra. A jegyeket azonnal elkapkodják, de a legendás színészóriás még mindig nincs sehol. Az előadás reggelén aztán megérkezik egy fáradt, kissé cinikus, rozzant öregúr, aki a várva várt vendégművésznek vallja magát – újabb csalódást okozva az amúgy is reményvesztett társulatnak – majd meglepetten értesül arról, hogy hazafias operáját, melyre felkérték, a cenzúra betiltotta. Helyette Molière Tartuffe-jének címszerepét kell aznap este életében először eljátszania. Kapkodva próbálni kezdenek. A színháznak azonban még arra is alig van pénze, hogy a vendégművész gázsiját kifizesse, így a színészek kénytelenek maguk varrni a jelmezeket és festeni a díszleteket is.

Spiró György Az imposztor című komédiáját Major Tamás felkérésére írta 1983-ban. Témája Az Ikszek című regényének egy rövid epizódjából származik. A mű több évtizeddel az ősbemutató után most új befejezést kapott, amellyel – a szerző szavaival élve – a negyven évvel korábban elkövetett dramaturgiai hibát javította ki.

Az imposztort Rudolf Péter rendezésében, már ebben az új változatban mutatják be a Pesti Színházban. A főbb szerepekben Kern András, Fesztbaum Béla, Seress Zoltán, Szilágyi Csenge, Wunderlich József, Majsai-Nyilas Tünde, Kőszegi Ákos, Igó Éva és Medveczky Balázs lép színpadra.

További információ ITT.

Vaszary János: Művésztársaság (forrás: Kieselbach Galéria)

Főművek a Kieselbach karácsonyi árverésén
Helyszín: Budapest Marriott Hotel, 1052 Budapest, Apáczai Csere János u. 4
Időpont: 2024. december 10. 18:00

A galéria téli árverése igazi sztárparádét vonultat fel: a kétszázhatvanhat tételes műtárgylistán a magyar festészet múzeumi rangú főműveinek kivételesen gazdag elit egysége kapott helyet. A több tucat kiemelkedő alkotás közül hatot emelünk ki: a XX. századi magyar festészet történetének hat kimagasló mesterének egy-egy remekművét.

Az 1930-as években született Művésztársaság című kompozíción a festő, Vaszary János a tatai Park-sorozat családias összejöveteleinek intim világát ötvözi a Korzó-képek nagylélegzetvételű, fővárosi környezetével. A most felbukkant – Vaszary ünnepelt, „fehér alapos”, art deco korszakhoz tartozó – kép nemcsak a nagy ciklusokat összekapcsoló kulcsmű, de egyben regényes múltú várostörténeti dokumentum.

A Csontváry által halhatatlanná tett Taorminát megörökítő Egry József-festmény, a Taorminai napkelte (1930) kivételes csúcsot képvisel az életműben. Mivel a XX. század során sokáig egy elzárt pécsi magángyűjteményben őrizték, több mint fél évszázada nem szerepelt együtt a többi kiemelt alkotással. Ilyen tökéletes állapotban megőrződött, az olajpasztell eredeti izzását őrző főművet alig ismerünk a fény nagy varázslójától, a Balaton festőjétől, Egrytől.

Czóbel Béla: Kislány ágy előtt, (forrás: Kiselbach Galéria)

Czóbel Béla Kislány ágy előtt című festménye szinte elkészülte óta, egészen napjainkig rangos gyűjtemények legféltettebb kincse. Műkereskedők és műgyűjtők generációi sóvárogtak utána, de eddig soha nem szerepelt nyilvánosan a műkereskedelemben. Az elérhetetlen kapitális főművet tizenkét évvel ezelőtt a párizsi Musée d’Orsay akkori igazgatója is meg kívánta vásárolni a múzeum állandó kiállításának gyarapítására, ám neki sem sikerült megszereznie.

Perlrott Csaba Vilmos Szabadban című, 1911 körül született nagyszabású kompozíciója párizsias modernséggel fogalmazza újra a ligetben pihenő mezítelen alakok klasszikus témáját. Matisse „kedvenc tanítványa”, Perlrott a régi mesterek (Tiziano, Giorgione) és a modernek (Cézanne, Picasso) nyomán alkotta meg saját összefoglaló kulcsművét a fauve lombok alatt időző női és férfi figurákról.

Az 1933-as Szövők a modern magyar festészet ünnepelt ikonjának, Derkovits Gyulának érett főműve. Az életmű reprezentatív fődarabján az avantgárd kollázsos szerkesztésmódja találkozik az expresszív formaképzéssel és az ezüst porfesték különös izzásával. Az egyetlen olyan nagy méretű, muzeális kvalitású Derkovits-remekmű, amely még nem került közgyűjteménybe.

A magyar művészettörténet legnagyobb gyűjtője, Nemes Marcell kollekciójában függött egykor Rippl-Rónai József Kis szőke fiú naranccsal című 1904-es festői remeklése. A XX. század elején született – „Kunffy gyerekként” is ismert – mű az érett, kaposvári korszak ikonikus remekműve, a művészettörténészek ihlető témája.

További információk ITT.

Nyitókép: Körei Sándor alkotása a HAB kiállításán (forrás: HAB)