Kirándulás az orosz zene világába

A hangverseny műsora „kirándulás” az orosz zene hallatlanul színes világába. A zenekart Takács-Nagy Gábor vezényli. 

Elsőként Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziája csendül fel, amely remekül adja vissza Shakespeare egyik legismertebb drámájának lényegét. A nyitány nem programzene, tehát nem a dráma cselekményét mondja el a szerző zenében, hanem annak költői lényegét ragadja meg: az igaz szerelem erősebb minden emberi hatalomnál, gonoszságnál, még a halálnál is.

Ezt követi Sosztakovics I. Hegedűversenye, amely a világháború szörnyű nyomása után a sztálini önkényuralom árnyékában íródott. A hegedűversenyt Baráti Kristóf előadásában hallhatja a közönség, amelyet Sosztakovics, David Ojsztrah számára komponált és ő mutatta be, 1955-ben. A hegedűszólam ennek megfelelően rendkívül nehéz és igényes. A zeneszerző az ötvenes években írt más versenyműveihez hasonlóan (Zongoraverseny, Gordonkaverseny), itt is finom színeket, kamarazenei hangzásokat alkalmaz és fontos szerepet juttat a cselesztának, hárfának, xilofonnak is.

A hangverseny második részében Rogyion Scsedrin orosz zeneszerző, Bizet: Carmen című operájából vonós zenekarra és ütőhangszerekre írt Carmen-szvit című műve hangzik el. A balett-szvit sajátos összeállítású zenekarában csak vonósok és ütőhangszerek szerepelnek. „Igyekeztem hű maradni Bizet zsenijéhez, de nem szolgai, hanem alkotó módon, ami azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb mértékben ki akartam használni a hangszerek virtuóz lehetőségeit” — írta a zeneszerző. Az új mű szólamai igazi feladatot, egyszersmind hálás lehetőséget adnak a zenekarok vonósainak, az ütősök pedig óriási hangszertáruk minden színét és játék-lehetőségét bemutathatják. A szvit azóta mindenütt a világon kedvelt hangversenydarabbá vált. A darab érdekessége továbbá, hogy a balett címszerepét Rogyion felesége, a világhírű balettművész, Maja Pliszeckaja táncolta. Közreműködnek: Kolics Máté, Láng Zénó, Szilvási Attila, Tóth Attila – a MÁV Szimfonikus Zenekar ütőhangszeres művészei.

Takács-Nagy Gábor (fotó: Steirer Máté)

Takács-Nagy Gábor, a MÁV Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere, hegedűművészként kezdte sikeres pályafutását. Az általa alapított vonósnégyes – Takács Quartet – ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokban Colorádóban, így tagjai ott telepedtek le. Rövid idő alatt világhírre tettek szert, számos lemezük jelent meg, díjakat nyertek. 1992-ben Takács-Nagy Gábor kivált az együttesből és csaknem húsz év után visszaköltözött Európába. Azóta Svájcban él, a genfi Zeneakadémia tanára, emellett a világ számos helyén vezet kamarazenei mesterkurzusokat. A Londoni Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli professzora. Visszatért Magyarországra is: 1992-től 2001-ig rendszeresen vendégszerepelt a Budapesti Fesztiválzenekarban mint koncertmester, valamint 1999-től új vonósnégyesben – Mikrokozmosz – játszott, amellyel felvették Bartók összes vonósnégyesét a Hungaroton Bartók-sorozatához. 2002 óta vezényel. 2007 óta a Verbier Festival (Svájc) Kamarazenekarának zeneigazgatója, koncertjein világhírességek szerepelnek. 2011-től kezdődően az angol Manchester Camerata zenekar szerződtette vezető karmesteréül. A MÁV Szimfonikus Zenekarban 2005 óta művészeti tanácsadóként irányította a vonósok műhelymunkáját. 2008 óta a zenekar első vendégkarmestere, 2010-től pedig vezető karmester és művészeti vezetője volt 2012-ig. 2014-től 2016-ig a Budapesti Fesztiválzenekar első vendégkarmestere, 2018-tól a MÁV Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere. Magyarországon 2017-ben Bartók-Pásztory-díjjal, 2021-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. Vezényletével a múlt évben jelent meg a Deutsche Gramophone kiadásában Beethoven összes szimfóniája a Verbier Fesztivál Zenekarának előadásában.

Baráti Kristóf (fotó: Marco Borggreve)

Baráti Kristóf hegedűművész, 1979-ben született. Két éves korában szüleivel Venezuelába költözött, ott kezdte zenei tanulmányait. Rendkívüli tehetsége igen hamar kiütközött: nyolcéves korában már nyilvános hangversenyt adott a Maracaibo-i Szimfonikus Zenekarral. Tanára ekkoriban a híres Emil Friedman volt. Budapestre való visszatérése után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult tovább, majd több éven keresztül Párizsban folytatta tanulmányait. Előkelő helyezéseket ért el a Lipizer Nemzetközi Hegedűversenyen Goriziában, a párizsi Long-Thibaud Versenyen, Brüsszelben a Queen Elizabeth Versenyen, 2010-ben pedig Moszkvában első díjat nyert a Nemzetközi Paganini Versenyen. Vendégszerepelt a világ minden táján, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Japánban. A Long-Thibaud Versenyen figyelt fel rá Eduard Wulfson, a Nemzetközi Stradivari Társaság elnöke, aki azóta művészeti tanácsadóként és menedzserként segíti pályáját. A Stradivari Társaság jóvoltából az 1703-ban készült, Lady Harmsworth nevű Stradivari hegedűn játszik. Itthon zenekari és kamarazenei hangversenyek gyakori szereplője.  Kitüntették Junior Prima-, Liszt- és Kossuth-díjjal, Bartók-Pásztory-díjjal és Prima Primissima díjjal.  Elmélyült karmesteri tanulmányokat is folytatott, egyre több alkalommal lép fel zenekari hangversenyek karmestereként. Baráti Kristóf a MÁV Szimfonikus Zenekarral Sosztakovics: I. (a-moll) hegedűversenyét adja elő. 

Lásd még:

Indul a MÁV Szimfonikus Zenekar „Szerelem és szenvedély” évada

A szerelem és a szenvedély áll a MÁV Szimfonikus Zenekar új évadának középpontjában

Lendvai György mindig nagyban gondolkodik, mert másképp nem is érdemes
– Interjú a MÁV Szimfonikusok ügyvezető igazgatójával

Nyitókép: Takács-Nagy Gábor-MÁV Szimfonikus Zenekar (fotó: Steirer Máté)