„2000-ben egy keddi napon arra ébredtem, hogy kitaláltam egy új színházi műfajt”

A csaknem huszonöt éve folyamatosan működő hangulat- és kapcsolatjavító vándorszínház – melynek megálmodója a pszichológus-szabadszóműves-színházszerelmes Bácskai Juli – idén a négyszázadik előadásához érkezett. A jubileumi bemutatót december 1-jén tartják a K11 Művészeti és Kulturális Központban.
 
„2000-ben egy keddi napon arra ébredtem, hogy kitaláltam egy új színházi műfajt” – meséli Bácskai Juli, a Pszichoszínház megalapítója, aki foglalkozását tekintve pszichológus. A párkapcsolatok elismert szakértője, pszichoterapeuta, megannyi könyv szerzője és társszerzője, publikációinak sora szinte végeláthatatlan. Bácskai Juli oktató és nyilvános előadó, saját megfogalmazásában „szabadszóműves”, előadásai – legyen szó akár a párkapcsolat vagy a kamaszkor pszichológiájáról, valamint a színész és néző közti „titokzatos-erotikus” kapcsolatról – lenyűgözőek és tanulságosak. Bácskai Juli mindezek mellett a színház nagy szerelmese, „hivatásos néző”: bevallása szerint évente több mint ötven-hatvan előadást néz meg szerte az országban. 

Fotó: Lettner Krisztina

Az új évezredbe fordulva, azon a bizonyos keddi napon, Bácskai Juli ráébredt arra, hogy szakmáját, tevékenységeit és szenvedélyét hogyan lehetne egységes formába ötvözni. „Rájöttem, hogy a pszichológiát nem csak úgy lehet bemutatni, hogy a katedráról prédikálok, vagy sorban írom a könyveket, cikkeket” – meséli. „A színpadon életközelben mutathatunk be különböző ismert vagy kevésbé ismert lélektani helyzeteket, kiváló színészek közreműködésével, akik az én instrukcióimmal felvértezve, de abszolút improvizatív módon formálják meg ezeket a történeteket”.

Minden előadás más, ha úgy tetszik, minden darab egy-egy premier, egyszeri és megismételhetetlen, ebben is különbözik a hagyományos színházaktól. A Pszichoszínház minimalista kellékekkel és díszlettel dolgozik, a lényeg a történet maga és a színpadi játék, amit olykor megszakítva a pszichológus értelmez, de ezzel nem feltétlenül megszakítva a játék folyamát, hanem szerves részét képezve az előadásnak. A műsorvezető-pszichológus mellett állandó szereplő egy zenész, Bóna János hegedűművész, aki hangszeréből előcsalogatott „effektekkel” egészíti ki a darab cselekményét.
 


A történeteket az élet adja. „Mint gyakorló pszichológus, naponta találkozom érdekes emberekkel. Beszélnek a hétköznapi problémáikról, a házassági konfliktusaikról, a gyereknevelésről, féltékenységről, vágyaikról, őrültségeikről. Én magam is átélek sok kalandot, például az idő múlását és a generációk közötti szakadékokat. Sokat elmélkedem, gondolkodom és a félretett gondolatok lassan témává érnek” – mondja Bácskai Juli.



A témákat feldolgozva élvezetes előadások születnek: ez a spontán játék, és ez a művészet értelme. „Néha nevetünk, néha röhögünk, de soha semmit nem erőltetünk. Néha meghatódunk, néha katartikus pillanatokat teremtünk”. Érvényes alkotómunka mindez, amely élvezetes improvizációból születik, elmélyült háttérmunka eredményként.
  


A „társulat” pedig egy pazar színészi közösség, akik közül mindenki szívesen jön egy-egy szerep megformálására. Az elmúlt huszonnégy évben több mint százötven színész lépett fel a Pszichoszínházban, köztük például – a teljesség igénye nélkül – Csákányi Eszter, Esztergályos Cecília, Fullajtár Andrea, Für Anikó, Gryllus Dorka, Hegyi Barbara, Jordán Adél, Kovács Patrícia, Kútvölgyi Erzsébet, Lovas Rozi, Molnár Piroska, Ónodi Eszter, Pokorny Lia, Bálint András, Csányi Sándor, Csuja Imre, Fenyő Iván, Fesztbaum Béla, Kamarás Iván, Kulka János, Rudolf Péter, Szabó Győző, Szabó Kimmel Tamás, Thuróczy Szabolcs és Wunderlich József. 
  


További információ: ITT. 

Lásd még:

„A Budaörsi Latinovits Színház a minőségi színházcsinálás otthona”

A nyitóképet Lettner Krisztina készítette.