Kortárs zsidó kulturális és sütifesztivál, Cézanne – Egy élet portréi, valamint az EU Irodalmi Díjára jelölt regény

SÜTIUTCA – kortárs zsidó kulturális és sütifesztivál

A Zsidó Budapest 150 Éve programsorozat zárórendezvénye 2024. 03. 24-én 10-től 18 óráig tart, helyszíne: 1077 Budapest, Csányi utca.

A SÜTIUTCA az első olyan zsidó kulturális fesztivál, ahol a sütemények és Purim ünnepe karöltve játsszák a főszerepet. Ezen a napon a VII. kerület legrövidebb utcájában, a Csányi utcában 12 kültéri installációban mutatják be a kortárs zsidó kulturális és gasztronómiai életet.

10 és 18 óra között nagyjából 25 különböző program zajlik az utcán, 19 órakor pedig megtekinthető a Lengyelország nincs még veszve! című dramatizált felolvasás, most először és egyetlen alkalommal a magyarországi közönség számára a Gólem Színházban.

PROGRAMOK:

•Gyerekkert és jelmezgyár

•Eszterajz: Zsidó tematikájú rajzkiállítás és karikatúra készíttetés

•Perecmozi: Gyertek és nézzetek velünk klasszikus magyar rajzfilmeket!

•Sütiház: Gasztronómiai beszélgetések és rengeteg kóstoló

•Szülőmegőrző Jesiva: Tanulás ismert művészekkel és zsidó tanítókkal, mert Tórát tanulni nem csak mindenkinek szabad, de mindenki tud is!

•MesEszter: Mesék hét kortárs szerzőtől, akik most, csak nekünk, csak erre az alkalomra írtak meséket, de nem csak gyerekeknek.

•A kis mázlista: Kvízjáték kicsiknek és nagyoknak.

•Királyi zeneszoba: Szólaltass meg különleges hangszereket, sőt, készítsd el a sajátodat!

•Budapestikék: Részese lehetsz egy műalkotás születésének! Simon Ferenc István festő, látványtervező a nap folyamán óriási festményt fest, mely alkotásába te is beszállhatsz.

•Mislóah manot: A szűkölködőkkel való törődés egész évben kötelességük a zsidóknak és különösen Purimkor fontos, hogy hozzásegítsük a szükséget szenvedőket saját ünnepük megüléséhez.

•Glück lányok-koncert: tradicionális és swingdalok jiddis nyelven a SÜTIUTCA teraszán 16 órakor!

A program ingyenes!

További információk: ITT. 

Fotó: David Bickerstaff

Exhibition on Screen: Cézanne – Egy élet portréi 

2024 márciusában ismét látható a Cézanne-ról készült portré dokumentumfilm, a már jól ismert, lassan negyvenedik epizódjához közelítő Exhibition on Screen sorozatban.

Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.

Közismert, hogy Cézanne művészete nagy hatással volt a XX. századi modern festészetre, főleg a posztimpresszionisták, a feuve-ok és a kubisták látásmódjára, de hogy ebben milyen szerepe volt konkrétan a portréinak, az nem tisztázott. Mindeddig ugyanis a tájképek és csendéletek mellett kevés figyelem esett Cézanne portréfestészetére. Pedig a modern művészet előfutára mintegy kétszáz portrét festett pályája során, köztük huszonhat önarcképet, s további harmincat feleségéről, Hortense Fiquet-ről. Ezekből ötven szerepelt abban a válogatásban, amely alapján filmünk készült. A tárlat 2017 nyarán nyílt a párizsi Musée d’Orsay-ban, majd az ősz folyamán Londonban, a National Portrait Galleryben mutatták be, 2018 első felében pedig Washingtonban. Olyan különleges műveket ismerhetünk meg közelebbről a válogatásban, mint a Keménykalapos önarckép, a Vörösmellényes fiú, vagy a Madame Cézanne sárga karosszékben, amelyek a világ különböző gyűjteményeiből érkeztek a kiállításra. A tárlat kronologikusan követi a művész stílusában bekövetkezett változásokat, bemutatja ugyanazon téma változatait, és Cézanne koncepcióját a modell személyiségének kifejezésére. A filmben a múzeumok szakértői is megszólalnak, csakúgy, mint levelein keresztül maga a művész, akinek élete helyszíneire is elkalauzol bennünket Phil Grabsky alkotása.

„Mi, producerek egy nagy kiállításra vártunk, mely elég ambiciózusnak, átfogónak, átgondoltnak tűnt ahhoz, hogy foglalkozzunk vele. Amikor a londoni National Portrait Gallery igazgatója bejelentette, hogy kiállítást rendeznek a párizsi Musée d'Orsay-val és a washingtoni Nemzeti Művészeti Galériával együtt, tudtam, hogy eljött a pillanat. (…) Szeretek életrajzokat készíteni, így egy portrékon alapuló Cézanne-kiállítás ideális volt, bár kicsit szokatlan tematikájú. Ismereteink szerint csak Rembrandtnak készült több önarcképe, mint Cézanne-nak. A tárlaton azokat láthatjuk, akik a festőzseni életét megtöltötték. Több mint háromtucatnyi önarckép közül válogattunk. (…)” /Phil Grabsky/

További információk: ITT. 

Fotó: Melegh Noémi Napsugár, telex.hu

Puskás Panni Megmenteni bárkit című művét a napokban jelölték az Európai Unió Irodalmi Díjára.

A regénynek három nő a főszereplője. Ők beszélnek hozzánk, és talán egymáshoz is. A fiatal lány egy budapesti multinál dolgozik, és szabad idejében a forradalom lehetőségeit tervezi. Egy másik hősnő Magyarországról költözött Szicíliába, gyönyörű környezetben él a szerelmével, a végtelennek tűnő tenger azonban nemcsak csodálatos, hanem iszonyatos is: a menekültek hajói a part mellett vesztegelnek. A regény harmadik hősnője visszatekint életére, lányának írt leveleiben egészen kamaszkorától követhetjük végig, mi történt vele, hogyan élt egy másik életet.

A regény hősei – átutazók és menekülők – a boldogulásért küzdenek. Van, aki a határokat keresi, és van, aki az otthon lehetőségét. Vajon ugyanott? Van, aki mindenáron hinni akar, és van, aki csupáncsak látni. A sikeres első kötet (A rezervátum visszafoglalása) elbeszélései után Puskás Panni ezúttal egy örvénylő regény szerkezetében valósította meg, hogy különböző személyek különböző nyelveken mondják el, mi történik bennük és körülöttük: családokkal és nemzedékekkel, ismerősökkel és idegenekkel a zárt városban és a nyílt tengeren.

Puskás Pannival (aki lapunk szerzője is) Megmenteni bárkit című regényének megjelenésekor a Könyves Magazin készített interjút.  

A nyitókép forrása: kultutca.hu