by Hardi Judit 2021. febr 20.

Különbözőségükben egyek

Mi a közös Szinyei Merse Pálban és a kávéban? A kortárs képzőművészetben meg a telekommunikációban? Hogyan találkozik az improvizációs előadó-művészet és az életbiztosítás?

Bármely kampány sikerességét mérhetjük pénzben, számokban, új ügyfelekben. De évek, évtizedek múlva a legtöbb vállalatvezető és marketinges nem az adott negyedév kiugróan jó vagy rossz eredményeire emlékszik, hanem az olyan együttműködésekre, amelyeken szívvel-lélekkel dolgozott nemcsak az egész marketingosztály, de az egész cég, és amelyek végeredményére mindenki büszke lehet. Az Art is Business és a Magyar Marketing Szövetség évindító kerekasztal-beszélgetésén három ilyen sikeres együttműködést ismerhettünk meg.

2007: vezetői tréningre hívják az UNION Biztosítóhoz az ország egyik legismertebb improvizációs csoportját, a Momentán Társulatot. „Csúnya leégés. Semmi sem úgy sült el, ahogy kellett volna”– emlékszik vissza nevetve Harsányi Bence, a társulat vezetője. Mellette nem kevésbé vidáman ül Horváth Andrea, a biztosító marketingvezetője. Mert kudarc ellenére szoros partneri viszonyt ápolnak azóta is. „Ritka az ilyen hosszú távú együttműködés, az UNION-nal valahogy mégis minden könnyen megy. Pedig nem klasszikus partneri viszonyról beszélhetünk – mondja a színész. – Nem terveztük meg előre, hogy mikor milyen szponzorációs feladatot vagy tréninget vállalunk. A jó viszony 2015 augusztusában szintet lépett: amikor az árvízszerű esőzések miatt annyira beázott a színháztermünk, hogy lehetetlennek tűnt elkezdenünk az új évadot, az UNION teljes vezetősége kérés nélkül segített. Bevetették minden erejüket, segítettek – ha kellett, kétkezi munkával, mások kapcsolati hálójuk megmozgatásával. Nekik is köszönhettük, hogy végül sikerült, és a tervezett ütemben indult a színházi évad.”

Horváth Andrea bólogat, valóban, esetükben nincs szó szponzori tevékenységről a szó klasszikus értelmében. „Különlegeset kerestünk, és a Momentánban ezt megtaláltuk. Nem csak akkor hívjuk őket, ha tréninget kell tartani a munkatársainknak, de akkor is, ha kicsit más megközelítésből szeretnénk megismertetni az emberekkel a cégünket. Mert az életbiztosítás is erről szól: éld az életedet teljes erőbedobással, de számolj vele, lehet, hogy valamikor imporvizálnod kell. És ilyenkor jó, ha az ember mögött van biztosíték.” 

Az elmúlt bő másfél évtizedben töretlen a két csoport kapcsolata, ha vezetőváltás volt is, az UNION-nál mindig számoltak a Momentánnal. Még akkor is, ha a színészek olykor nemet mondtak. „Néhány évvel ezelőtt egy kedves vezetőjét búcsúztatta a cég, kérték, tartsunk egy előadást nyolc főnek. Visszadobtuk az ajánlatot – így Bence. – Inkább azt javasoltuk, workshopot tartunk ennek a nyolc munkatársnak, felkészítjük őket: tartsák meg ők maguk az előadást. Végül egész estés show-val készültek – hatalmas siker volt!”

Nem ilyen régi a Magyar Telekom és a Ludwig Múzeum kapcsolata, de már az első közös együttműködés annyira jól sikerült, hogy mindkét fél biztos benne: lesz még folytatás. „Az első perctől a legnagyobb egyetértésben dolgoztunk” – idézi fel Fehér Zsuzsanna, a múzeum kommunikációs és marketingigazgató-helyettese. A Ludwig 2020 második félévében három izgalmas tárlattal várta a kultúrára éhes közönséget, ebből kettő, a Keeping the Balance/ Egyensúlyban és a Rejtett Mintázatok a Telekommal való együttműködésben valósult meg. Utólag visszanézve végül is nincs abban semmi meglepő, hogy egy telekommunikációs cég egy hálózatkutatást bemutató kiállítást támogat, mégis előbb nem is a BarabásiLabbal közösen létrehozott Rejtett Mintázatokhoz csatlakozott a cég. „A Deutsche Telekom több mint tíz éve gyarapítja kortárs művészeti gyűjteményét, az Art Collection Telekomot, a magyar leányvállalat azonban az elmúlt tíz évben nem foglalkozott az új területtel. Ahogy megépült az új székház, és kézzel fogható közelségbe kerültek ezek a műtárgyak Budapesten is, megfogalmazódott bennünk az igény: építsünk kapcsolatokat a képzőművészet terén is” – meséli Kutas István, a cég vállalati kommunikációs vezetője. A Ludwig pedig, ahol a kurátorok már évek óta szerettek volna tárlatot szervezni a német anyacég műtárgyait kiállítva, remek partnernek bizonyult. „Nagyban szerveztük az Egyensúlyban kiállítást, amikor megkeresett minket a BarabásiLab a másik tárlat ötletével. Megkérdeztük a Telekomot, lenne-e kedvük egy másik kiállítást is támogatni. Természetesen volt” – nevet Zsuzsa. Különlegesen jó partneri viszony alakult ki, az Art Is Business Díj tavalyi nagyvállalati nyertese kivette a részét a munkából. Segítettek nemcsak a kiállítás kommunikációjának szervezésében, de részt vettek a kísérőprogramok szervezésében, podcasteket készítettek, „elvitték” a tárlatot a Telekom Most Fórum pódiumbeszélgetéseire is. „Nehéz év volt a tavalyi, de megnyugtatott a tudat, hogy olyan szponzor áll mögöttünk, amely cégben biztosak lehettünk, tudtuk, történjék bármi, nem hátrálnak ki mögülünk” – mondja Zsuzsa. „Mi pedig olyan közönséget is elértünk, akikhez korábban nem jutottunk közel – veszi át a szót István. – És külön öröm volt számunkra, hogy munkatársaink is lelkesen vettek részt az együttműködésben, kifejezetten érdeklődtek a tárlatok iránt.”

Nem túl gyakori, hogy egy forprofit cég keres meg képzőművészettel foglalkozó nonprofit kft-t: dolgozzanak együtt. Meg is lepődtek a Szépművészeti Múzeumnál, amikor megkapták a SoleMizo e-mailjét, amelyben a cég jelezte, szeretnék képzőművészeti alkotásokkal díszíteni kávésdobozaikat. „Ahhoz vagyunk szokva, hogy mi kilincselünk a nagy cégeknél, erre jött ez az ajánlat, ráadásul éppen egy olyan évben, amikor nem lehettünk biztosak abban, mikor és meddig lehet nyitva a múzeum” – meséli Kégli Balázs, a Szépművészeti Múzeum Nonprofit Kft. ügyvezetője. Pedig a SoleMizonál nagyon is kézenfekvőnek tűnt a gondolat. „A kávézás és a kultúra kapcsolata régi és vitathatatlan, mi pedig úgy gondoltuk, nem tudjuk szebben ünnepelni a Mizo Coffee kollekciónkat, mint hogy a legszebb képzőművészeti alkotásokkal díszítjük a dobozokat” – avat be Bagi Krisztina, a cég brand managere. Vidd magaddal ne csak a kávézás, de a művészet élményét is! – biztatják a fogyasztókat a SoleMizonál.

A kollekció nagyon bejött. Azt már soha nem tudjuk meg, hogy ekkora siker lett volna-e akkor is, ha nem a múzeumok zárása előtt kevéssel dobja piacra a terméket a cég, a dobozokon a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria legszebb festményeivel, de tény, hogy a vásárlók rajongtak érte. A számokkal ellátott, harminc különböző dobozt nem kevesen gyűjtötték, Krisztináékhoz még ma is érkeznek egy-egy bizonyos dobozt kereső vásárlók üzenetei. Nem csodálkozunk, dobozra került például Szinyei Merse Pál, Munkácsy Mihály, Vaszary János, Toulouse-Lautrec, Csontváry Kosztka Tivadar, Raffaello és még számos legendás művész egy-egy ikonikus alkotása. „Nem csak szép kiegészítőnek szántuk a kávés dobozokat, a képek mellett rövid leírást is találtak a vásárlók, így kis túlzással kihelyezett múzeumpedagógiai programot is folytattunk – mondja Balázs. – Szerették a viszonteladók, a kávézók, és ez az a termék, amit szívesen árulunk a múzeum shopban is.” Az együttműködés idén is folytatódik. „A következő közös projekt egyelőre titkos, annyit azonban elárulhatunk, hogy egy idén megvalósuló, nagyszabású kiállításhoz köthető” – mondja Krisztina.

Bár különböző projektekben dolgoznak a beszélgetés résztvevői, abban mindannyian egyetértettek, hogy a legjobb végeredmény azokból az együttműködésekből származik, amelyeket mindkét fél magáénak érez. Az együttműködés sikere nem a brand, a cég erején múlik, hanem azon, hogy a dolgozók mennyire érzik magukénak azt a munkát. Hiába különbözőek a vállalati kultúrák, ha az értékrend hasonló, csak jó sülhet ki a találkozásból.

Fotó: Török Dániel