Latin-Amerika üzenete a MÁV Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában

A koncert átfogó képet ad a brazil és a latin zenék hangulatáról Marcelo Lehninger karmester vezényletével, és a tehetséges fiatal hegedűs, Guido Sant’Anna vendégszereplésével. 

Az est karmestere Marcelo Lehninger, 1979-ben Rio de Janeiróban született, apja német hegedűművész, anyja brazil zongoraművész. Gyermekkorában hegedült és zongorázott, később a Brazil Zenei Konzervatóriumban vezénylést tanult. Karmesteri és zeneszerzői mesterdiplomáját a New Yorki Bard College-ban szerezte meg. 2011-ben a Los Angeles-i New West Symphony Orchestra, 2016 óta a Grand Rapids Symphony (Michigan állam) vezető karmestere. 

Marcelo Lehninger (fotó: Andy Terzes)

A hangverseny szólistája Guido Sant’Anna hegedűművész, Sāo Paolóban született, 2005-ben. Ötéves korában kezdett hegedülni, két évvel később már zenekari kísérettel szerepelt. 2018-19-ben ösztöndíjjal részt vett az Itzhak Perlman Music Programban, 2018-ban Genfben a Y. Menuhin Versenyen közönségdíjat és kamarazenedíjat nyert, 2021-ben első díjban részesült szülővárosában az Ifjú Szólisták Versenyén. 2022-ben első Dél-amerikai győztesként megnyerte Bécsben a Fritz Kreisler Versenyt és ugyanebben az évben a híres Christian Tetzlaff helyett beugrással játszotta és vezényelte Brahms Hegedűversenyét a Brémai Német Kamarafilharmónia koncertjén.

Guido-Sant'Anna (fotó: Caue Diniz)

A műsorban szereplő művek szerzői: 

Antonio Carlos Gomes (1836-1896) brazil zeneszerző az első az amerikai kontinensről, akit Európában is elismertek. A brazil császár ösztöndíjával Rio de Janeiróban tanult, majd első két operájának sikeres bemutatója után Itáliába küldték, ahol a Milánói Konzervatóriumban tanult tovább. Ott komponálta Il Guarany című operáját, amelyet a milánói Scalában mutattak be 1870-ben, óriási sikerrel. A méltatók Rossinihez és Verdihez hasonlították. Az opera hangzatos nyitánya csendül fel a MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyén. 1889-ben, a Brazil Köztársaság kikiáltása után ő komponálta az új Brazil Köztársaság himnuszát.

Maurice Ravel (1875-1937) olyan művei, mint a Bolero, La Valse, Daphnis és Chloé révén vált világhírűvé és a francia zene egyik legnagyobb alakjává. A zenetörténetben a hangszerelés egyik legnagyobb mestereként tartják számon, de a zenekar mellett nagyon érdekelték a szólóhangszerek sajátos kifejezési lehetőségei is. Baszk származású volt, mint maga is sokszor hangsúlyozta. Talán ez a körülmény is szerepet játszott abban, hogy nagyon vonzódott a spanyol zenéhez, de más népek egzotikus vagy energikus, temperamentumos zenéjéhez is. E gyökerekből sarjadt 1924-ben komponált, Tzigane című műve, melyet a kiváló magyar hegedűművésznőnek, Arányi Jellinek ajánlott. A virtuóz, temperamentumos mű a hegedűművészek egyik kedvence.

Pablo de Sarasate (1844-1908) spanyol hegedűművész és zeneszerző korának egyik leghíresebb, az egész világon ismert és nagyra becsült művésze volt. Folytatta azt a Liszt Ferenc által megteremtett hagyományt, hogy ismert zeneszerzők operáinak témájára készített átiratokat, parafrázisokat, amelyek alkalmasak voltak saját rendkívüli hangszertudásának megmutatására. Több mint ötven darabot komponált, eredetileg valamennyit hegedűre, zongorakísérettel. Mozart, Gounod, Verdi operáira készített átiratot, műveinek legnagyobb része pedig spanyol dalok és táncok feldolgozásai. Az esten elhangzó Carmen-fantáziát 1882-ben komponálta, Bizet operájának témáira. A mű nem követi az opera cselekményét, csak néhány híres részletét dolgozza fel; többek között a Habanera, a Seguidilla, a IV. felvonás előjátéka és a II. felvonás fergeteges cigány-tánca hangzik el.

Heitor Villa-Lobos (1887-1959) Brazília legnagyobb zeneszerzője. Kezdetben autodidakta módon tanult, gyakorló muzsikusoktól igyekezett ellesni a zenélés műhelytitkait. 1905-től kezdve beutazta hazáját, sőt a Karibi-szigeteket is, és felfedezte Brazília igazi muzsikáját, amely portugál hagyományok, a fekete rabszolgák és az őslakos indiánok autentikus zenéjének ötvözete volt. 1917-ben került kapcsolatba az európai kortárs zenével, a 20-as években Párizsban élt, és a kor több híres művészével kapcsolatba került. Művészetét világszerte nagyra becsülték. Bachianas Brasileiras címmel 1930-45 között hét szvitet komponált, amelyekben a brazil népzene elemeit egyesíti a barokk zene harmóniai és kontrapunktikus elemeivel. A 2. szvitet 1930-ban komponálta. A rövid mű illusztratív zene, egy vonat indulását, gyorsulását, majd folyamatos haladását, végül megállását ábrázolja. A darabban rengeteg ütőhangszert alkalmaz, az európai zenéből ismert hagyományos hangszereken kívül hat brazil népi ritmushangszert is.

Camargo Guarnieri (1907-1993) brazil zeneszerző. Apja olasz volt és a klasszikus zene rajongója. Zongorát, vezénylést és zeneszerzést tanult a Sað Pauló-i Zeneakadémián, majd Párizsban. Karmesterként az Egyesült Államokban szerepelt sokat. Termékeny zeneszerző: operákat, szimfóniákat, versenyműveket, kamarazenét, zongoraműveket és dalokat komponált. Hazájában Villa-Lobos mellett a legnagyobb zeneszerzőnek tartják. Ezen az estén a Három brazil tánc hangzik el, melyek közül az elsőben a dallamot játszó fafúvós hangszerek viszik a vezető szerepet, sok izgalmas hangszínű ütőhangszerek mellett. A második tánc nagyon feszes ritmusokat tartalmaz, a harmadik tétel az angolkürt melankolikus szólójával lassan és halkan kezdődik, majd fokozatosan az egész zenekar megszólal. 

Oscar Lorenzo Fernandez (1897-1948) spanyol származású brazil zeneszerző, a Rio de Janeiró-i Brazil Zeneakadémia alapítója és haláláig igazgatója volt. Írt operát, szimfóniákat, szimfonikus költeményeket, versenyműveket, zongoraműveket, kórusműveket, dalokat. A Reisado do Pastoreio portugál nyelven a karácsonyi ünnepkör egyik fontos ünnepét, a Háromkirályok napját jelenti. A háromtételes zenekari mű utolsó tétele, a Batuque, egy ősi brazil tánc, amelyet ütőhangszerekkel kisértek. A zenemű remekül visszaadja a régi tánc rendkívül feszes ritmusvilágát, és méltó befejezése a MÁV Szimfonikus Zenekar Latin-Amerika üzenete című hangversenyének.

Lásd még:

Indul a MÁV Szimfonikus Zenekar „Szerelem és szenvedély” évada

A szerelem és a szenvedély áll a MÁV Szimfonikus Zenekar új évadának középpontjában

Lendvai György mindig nagyban gondolkodik, mert másképp nem is érdemes
– Interjú a MÁV Szimfonikusok ügyvezető igazgatójával

Nyitókép: a MÁV Szimfonikus Zenekar (fotó: Steirer Máté)