Lavina, szabadság és keserédes humor – az Art is Business e heti kulturális ajánlója

Európa-szerte először a Belvárosi Színházban mutatják be a svéd Lavina című film színpadi adaptációját

A Lavina, Ruben Östlund fekete komédiájának friss színpadi adaptációja üdítő humorral és empátiával beszél az emberi kapcsolatok rejtelmeiről. Az alkotók korosztálytól, családi állapottól és attól is függetlenül, hogy látták-e a filmet vagy sem, bárkinek ajánlják az előadást. A Lavina című svéd film 2014-ben került a moziba, Magyarországon is sikerrel játszották, jelenleg elérhető az HBO Max kínálatában. Ruben Östlund alkotása elnyerte Cannes-ban a filmfesztiválon a zsűri díját, elismerték többek közt nagy filmes megmérettetéseken Torontóban, Göteborgban, Washingtonban, Chicagóban, Sevillában, több szaklap az év legjobbjai közé sorolta, 2020-ban pedig elkészült Lejtmenet címmel a hollywoodi remake-is. A forgatókönyvet – komoly kritikai elismeréssel – Tom Price írta színpadra, az ősbemutató London egyik legizgalmasabb színházi műhelyében, a Donmar Warehouse-ban volt 2022 januárjában. A kontinensen az Orlai Produkció és a Katona József Színház együttműködésében készülő előadás az első bemutató.

Lavina (fotó: Vainel Gergely Gyula)

A történet egy látszólag tökéletes boldogságban, nyugodt anyagiak között élő négytagú családról szól, akik síelni mennek a francia Alpokba. Ahol az idilli síelési körülményekhez a környék nagyobb hótömbjeiben robbantásokat végeznek – hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hó borítsa a pályákat –, ezt pedig a turisták, köztük a történetben főszereplő család, csodálattal vegyes félelemmel nézik és fényképezik. Amikor a hótömeg egy szerencsétlen véletlennek köszönhetően a hütte teraszára zuhan, mindenki más-más módon reagál. A hirtelen érzelmi sokkra adott reakcióként a menekülés is teljesen elfogadható reakció egy ilyen helyzetben, a menekülés tagadása azonban elfogadhatatlan.

Bár különleges hangkulisszával megidézzük a sípályák és a hütték hangulatát, de műhó nem borítja be a Belvárosi Színház színpadát. Annál inkább a valódi érzelmek és a közönség számára is átélhető dilemmák, hiszen a Lavinában a döntések súlyáról, a látszatboldogságról, a 40-es generációt érintő kérdésekről, középkorú férfiak és nők öndefiníciójáról, házastársaikhoz, partnereikhez és gyerekeikhez fűződő viszonyáról esik szó, az Orlai Produkció előadásaira olyannyira jellemző fanyar humorral és nagy empátiával esik szó. A történet az alkotók szándékai szerint az emberi hovatartozásról, a legmélyebb ösztönökről, a felnövésről és a megbocsátásról szól, és persze azt is megmutatja, mennyire törékeny egy kapcsolat, legyen az sok éve tartó vagy egészen friss. 

A Katona József Színházzal együttműködésben készülő előadás rendezője Pelsőczy Réka, alkotótársai Zöldi Gergely (fordító), Juristovszky Sosa (jelmeztervező), Tihanyi Ildi (díszlettervező), Hunyadi Máté (zeneszerző), Duda Éva (mozgástervező). A produkció főbb szerepeit Járó Zsuzsa és Mészáros Béla alakítják, mellettük László Lili, Száraz Dénes, Ullmann Mónika, Tóth Zsófia, Rohonyi Barnabás látható. A Lavina játszóhelye a Belvárosi Színház, a bemutató 2024. február 25-én lesz. A február-márciusi előadások (február 26., március 1., 17., 27.) hetek óta telt házasak, és nagy az érdeklődés a meghirdetett áprilisi alkalmakra (április 3., 4., 7.) is.

TRUST NO1 – feltétel nélküli bizalmatlanság – Március 7-én, 18 órakor nyílik Ada VILHAN kiállítása a Tokaj Art Wine Galériában

A tárlatot Bánki György pszichiáter nyitja meg. A kiállítás fókuszában a szabadság kérdése áll, melyet absztrakt festményeken és a női létet középpontba helyező fotográfiákon jelenít meg a művész. A tárlat olyan kérdéseket boncolgat, mint, van-e olyan emberi kapcsolat, amiben két, teljesen független és szabad ember érdek nélkül kapcsolódik és milyen ma az emberek külső-belső szabadság élménye. „Ada Vilhan festőművész absztrakt vásznai a személyes tudattalan világa mögé nyúlva a kollektív emberi létezés energiáit tárják elénk. Ez a reprezentáció előtti/mögötti sík tele van életerővel, dinamikával, erotikával, forrongással, de ugyanakkor csenddel is” – mondta Vékony Délia művészettörténész.

Helyszín: 1054 Budapest Hold utca 21. első em., csengő 70-es. A kiállítás április 10-ig látogatható, hétfőn, kedden és szerdán 12-18 óráig, a többi napon bejelentkezés alapján. Március 14-én Vékony Délia művészettörténész tart tárlatvezetést.

Új, hivatalos előzetest és plakátot kapott Hajdu Szabolcs új filmje, a Kálmán-nap

Hajdu Szabolcs kapcsolati trilógiájának második darabjához, a Kálmán-naphoz a film forgalmazója, a Budapest Film új, hivatalos előzetest és plakátot készített, melyek a filmben keserédes humorral, bravúrosan bemutatott egymás mellett való elbeszélést hangsúlyozzák. A Kálmán-nap március 14-én debütál a mozikban. A Kálmán-nap mozi előzetesét Bouandel Doraya, a Robbit Creative trailer vágója, egyben a koncepció megálmodója így mutatja be: „Miközben mindenki csak mondja a magáét, és alig várja, hogy megkapja a megfelelő figyelmet és szeretetet, elfogy egy üveg pálinka, a dráma pedig ott bújik valahol a harmadik és negyedik feles között – ezt a sztorit szerettük volna elmesélni a Kálmán-nap trailerében.” Hozzátette, az alap zenei ötlet az egyik főhős dúdolásának továbbvitele volt. Olyan zenét kerestek, amely műfajában és stílusában visszaadja a film hangulatát, és rá tud kapcsolódni erre a dúdolásra. A történetmesélést pedig minimál szinten tartották. Az volt a cél, hogy a filmben bravúrosan bemutatott egymás mellett való elbeszélést hangsúlyozzák.

A történet szerint Kálmánhoz és Olgához vendégségbe érkezik Levente és Zita. A két negyvenes páros Kálmán névnapját készül ünnepelni, de az egyre sűrűsödő koccintások mentén gyorsan felsejlenek a már nehezen titkolható párkapcsolati nehézségek. Hajdu Szabolcs kapcsolati trilógiájának második darabja is a színpadról kerül a filmvászonra. Míg az Ernelláék Farkaséknál című filmben a konfliktusok a gyermeknevelés körül forogtak, a Kálmán-napban az intimitás és a szexualitás hiányából fakadó feszültségek és morális dilemmák kerülnek a középpontba. A történet megtévesztően egyszerű és hétköznapi, amit az apró részletek tesznek lenyűgözővé. A független film létrejöttét a Szlovák Audiovizuális Alap, valamint számos magyarországi egyéni és civil közösség támogatta.

Szentendrén és a 6színben is bemutatják Spiró György Szappanopera című darabját

A Szappanopera a Fórum Színház és a Szentendrei Teátrum koprodukciójában született. Az első előadást február 27-én 20 órakor tartják Szentendrén, a Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban. A második előadásra március 9-én 19 órai kezdettel kerül sor a 6szín-ben, Budapesten.

„2000 óta szívügyem a darab, mióta a Budapesti Kamaraszínházban bemutattuk, s a Színművészeti Egyetem elvégzése után, első főszerepeim egyike volt a Férfi karaktere, Spiró György Szappanoperájában” – mondta a Fórum Színház igazgatója, és az előadás rendezője, producere Németh Kristóf. „Azt gondoljuk, hogy a magyar Holokauszt 80. évfordulója is kiemelten indokolja, hogy méltó színházi művel hajtsunk fejet az áldozatok és hozzátartozóik előtt” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette, habár remekmű, nem véletlen, hogy eddig csupán kétszer mutatták be: zavarba hozza a nézőt, mert olyan tabukat tör meg, melyekről még baráti társaságban is csak óvatosan merünk beszélni. Ha egyáltalán merünk. Mert a mű valós és vélt érzékenységeket sérthet: szókimondó, de nem didaktikus. Mert senki nem tud mit kezdeni, ezzel az 1998-ban megjelent színdarabbal.

Spiró György, Szappanopera című egyfelvonásos vitadrámájában Budapesten vagyunk, a 2000-es évek elején. Kárpótlási ügynök csönget be egy nőhöz. A nő közli vele, hogy a családjától semmit nem vettek el, nincs miért kárpótolni őket. „Én a zsidó kárpótlás miatt jöttem” – válaszolja erre a Férfi, mert a cégének van egy listája azokról, akiket veszteség ért a Holokauszt alatt. Nem anyagi, hanem emberi veszteség. „Én magyar állampolgárnak születtem, nekem vallásom nem volt soha, a lánykori nevem magyar, a volt férjem neve magyar, a gyerekeim magyarok, az unokáim is magyarok lesznek feltehetőleg… Engem polgárilag anyakönyveztek… Már a nagyszüleim se voltak vallásosak, tudtak jiddisül vagy öt szót… Ha nem is maga, de a lista készítői mégis úgy gondolják, én zsidó vagyok… Milyen alapon? És erről gondolnak is valamit, nem? Mi az, hogy zsidó?” – kérdezi a Nő.

Mi az, hogy zsidó? Mi az, hogy zsidó Magyarországon? Auschwitzot meg lehet pénzben váltani? – a Szappanopera olyan kérdésekkel szembesít minket, melyeket eddig még senki nem tett fel ilyen nyíltan és pontosan ebben az országban. Pedig a megbeszéletlen tragédia nemzedékek életérzését határozta meg a múltban, és határozza meg a jelenben. Akár zsidó valaki, akár nem. Mondhatjuk transzgenerációs traumának, de nevezhetjük mély, szülőről-gyerekre öröklődő fájdalomnak és félelemnek is.Egy férfi és egy nő beszélget egy előszobában, szereplők jönnek-mennek, zajlik az élet, és közben a szemünk előtt elvonul Magyarország XX. százada. Idén van a magyarországi Holokauszt 80. évfordulója. A Szappanopera olyan kérdéseket tesz fel nekünk, melyekkel ideje szembenéznünk.

Lásd még:

Mesék, táncok és groteszk jelenetek – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója

Északi romantika és algoritmusok – az Art is Business e heti kulturális ajánlója

„Olyanok vagyunk, mint a szivacsok, akik magukba szívják a körülöttünk lévő tájakat”

Metatárgyak, Frida Kahlo és a magyar kultúra napja – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója

Szívdesszert labdákkal – az Art is Business e heti kulturális ajánlója

A Bolond Teremőr emlékműve, jazz és Zsömle – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója

Fehér éjszakák a Hotel Apátiában – Az Art is Business kulturális ajánlója

Az improvizáció varázsa – Az Art is Business kulturális ajánlója

Női sorsok, érdekes emberek – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója

Téli mesetúra dizájnvásárral – az Art is Business e heti kulturális ajánlója

Nyitókép: Lavina (fotó: Vainel Gergely Gyula)