Magánmúzeum a felújított Kőrössy-villában

Tudás-, igényesség- és értékalapú szemlélettel viszonyul az üzleti élethez éppúgy, mint a művészeti mecenatúrához Szabó András üzletember, mecénás. Pest egyik legszebb szecessziós házából, a Kőrössy Albert Kálmán építész tervei alapján 1900-ban épült, 1998-ban, ’99-ben, majd 2014-2015 között a Resonator Kft. által rekonstruált villából turisták által is látogatható magánmúzeumot készül létrehozni. 

A szerteágazó –  gyártási, közlekedési, kereskedelmi, ingatlanfejlesztési és -üzemeltetési – tevékenységgel foglalkozó Resonator Csoport alapító tulajdonosa közel ezerdarabos Zsolnay-gyűjteményét, háromszáz darabos festménygyűjteményét is közkinccsé teszi.  „Gépészmérnökként annak idején kézzel rajzoltuk az egyenes vonalakat. Bauhausban jó lennék, szecesszióban nagyon gyenge” – jegyzi meg viccesen arról, hogy miért nem próbálta ki maga is a művészi alkotómunkát. Legközelebbi nagy kihívása a Bauhaus-stílusú Napraforgó villatelep mintájára – a Páfrány utca másik végében – egy új villapark létrehozása, amelynek megtervezéséhez tizenhat építészt kér fel. 

A Kőrössy-villa (forrás: Facebook)

Annak idején a Városligeti fasor nagypolgári miliőjének fizikai-szellemi rehabilitációjához kívánt hozzájárulni a Kőrössy-villa és környezete, a Resonator Park teljes körű felújításával?

Volt már némi tapasztalatom, ugyanis a rendszerváltás környékén albérlőkkel együtt megvásároltam, majd felújíttattam egy Zichy gróf által építtetett villát Mátyásföldön, ahol egy ideig laktam. A Városligeti fasoron sétálgatva felkeltette az érdeklődésemet egy nagyon szép, ám rendkívül rossz állapotban lévő villa. Az Állami Vagyonügynökség tulajdonában volt az épület, illetve az egész ingatlanhalmaz. Akkor tájt részt vettem a Nikex külkereskedelmi vállalat privatizációjában olyan formában, hogy ötvenegy százalékos tulajdonrészt megvásároltam belőle egy üzlettárssal. Az ÁVÜ akkoriban kereste a Duna Televízió székhelyét, felajánlottuk erre a célra a Nikex épületét. Nekünk pedig egy értékesítési láncon keresztül, ingatlancsere révén sikerült megvásárolnunk a fasori ingatlant, aminek két fő lába Kőrössy Albert Kálmán saját célra épített villája és Klösz György fotós műteremháza.

A Kőrössy-villa (forrás: Facebook)

A kezdetektől az volt a célja, hogy megteremtse a kellő atmoszférát, közeget az egyre bővülő  műgyűjteménynek?

Az volt az elképzelésem, hogy felkutatom az épületek történetet, és annak alapján eldöntöm, milyen módon fogunk hozzányúlni. A Kőrössy-villában volt az egykori Offset Nyomda menedzsmentje, kereskedelmi irodája, míg a Klösz-villa nyomdaépületként szolgált. A Kőrössy-villa mögött lévő épületet tervezőirodának szánta Kőrössy Albert Kálmán, a kettő között lovaskocsigarázs volt, annak a helyére vasbeton szerkezetet építettek, ott tárolták a papírtekercseket. A két törzsépület eredeti állapotának visszaállítására kidolgoztam egy programot, az anyagi lehetőségeim függvényében. Átépítettük a tetőszerkezetet, feltártuk azokat a részleteket, amelyek eredetileg máshogy néztek ki. A második világháborúban kapott bombatalálatkor a Kőrössy-villa tetőszerkezete, oromzata, külső homlokzata is nagyon megsérült. A homlokzat egyik fő dísze a festészetet, a szobrászatot, az építészetet ábrázoló allegorikus kép. A Műegyetem könyvtárában rábukkantunk arra az európai szecesszióról szóló osztrák kiadványra, amelyben ennek a villának a homlokzati képével illusztrálták a budapesti szecessziót. A kinagyított fénykép nyomán sikerült rekonstruálni az eredetit. Értékmentő tevékenységünket Budapest Építészeti Nívódíjjal, illetve Podmaniczky-díjjal jutalmazták.

A Kőrössy-villa (forrás: Facebook)

Hogyan alakult ki a villa privát szalon jellege, azaz, hogy meghívott közönség, partnerek számára zárt körű rendezvényeket, koncerteket, kiállításokat, irodalmi esteket tartanak?

Neveltetésemnél fogva van egyfajta küldetéstudatom. Az értéket meg kell becsülni, meg kell menteni. Hiszek abban, hogy akkor lesz polgárosodott, felvilágosultabb világ, ha az emberek minél képzettebbek, okosabbak, műveltebbek, jobban ismerik a saját sorsukat, történelmüket. Szerintem nem lehet valaki sikeres vállalkozó közösségi küldetéstudat nélkül. Ennek a szellemében saját forrásból felújítottuk az épületeket, park jellegűvé tettük a környezetet, kitábláztuk a villa, az épületek történetét, a táblákon olvasható információkat a Városligeti fasorban közlekedők is olvashatják. Igyekszem másoknak is hasznos programokat létrehozni, az előadók, köztük fiatal tehetségek is lehetőséget kapnak fellépésre, a vendégek pedig ismerkedési lehetőséghez jutnak, kapcsolati tőkét, networköt alakíthatnak ki. Akkor lesz szabad a világ, ha a tudás társadalmi szinten is megjelenik, nem csak csoportszinten. Ehhez a folyamathoz szeretnék hozzájárulni a saját kezdeményezéseimmel.

A Kőrössy-villa (forrás: Facebook)

Említene olyan művészeket, kreatív embereket, akikkel a szalon rendezvényein keresztül másfajta, akár hosszú távú együttműködések is megvalósultak?

Számos ilyen példát tudnék mondani, de mind közül kiemelném Vásáry Tamást, akinek a Gyermekhíd Alapítványával közös projekten dolgozunk folyamatosan. Az alapítvány elesett, állami  gyermekotthonokban élő gyerekeket, tehetségeket támogat. A Kőrössy Szalon pedig lehetőséget ad arra, hogy Vásáry Tamás kiválóságokkal találkozzon nálunk, a barátaival beszélgessen, visszaemlékezzen, kötetlen formában zenéljen. Erre a programra meghívunk  külsős vendégeket, az ő támogatásaikból befolyt összeget pedig felajánljuk az alapítványnak az állami gondozott gyerekek mentorálására. Élvezetes beszélgetések zajlottak többek között Bogányi Gergellyel, Zoránnal. Vásáry Tamás és Zorán párhuzamos sorsközösségére is fény derült: szüleik a rendszer üldözöttjei voltak. Visszatérő előadóink sorában Vigh Andrea hárfaművészt, Horgas Eszter fuvolaművészt, Oláh Kálmán zongoraművészt, Lakatos György fagottművészt és Sárik Péter jazztrióját is köszönthettük. Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál és Hirtling István színművész is több alkalommal volt a szalon fellépő művésze. Ezekre az alkalmakra azokat hívom meg, akikkel magánéletem és üzleti tevékenységem során kapcsolatot, barátságot alakítottam ki, de azért igyekszem a fiam, Dávid kapcsolatrendszerét is bevonni. Azon dolgozunk, hogy céltudatosan bővítsük partneri körünket, bevonjunk fiatalabb korosztályokat is.

Szoboszlay András és Vásáry Tamás a Kőrössy-villában (forrás: Facebook)

Komoly gyűjteménye van Egry József festményeiből éppúgy, mint Zsolnay-tárgyakból, a klasszikustól a mai vonalakig. Élő múzeumként is szolgál a Kőrössy-villa?

Minden gyűjtemény valamilyen szubjektív eseményhez fűződik. Az Egry-gyűjtemény úgy alakult ki, hogy a párom, Költő Magdolna balatoni lány. Nagyon szerette Egry tájképeit, én inkább az expresszívebb festészetet kedveltem. Folyt is köztünk némi zrikálás ez ügyben. Aztán az ötvenedik születésnapjára egy Egry-képet ajándékoztam neki. Közben úgy alakult, hogy Tihanyban vettünk egy ingatlant. Végre én is átéltem nagyjából azokat a balatoni élményeket, amelyeket a Balaton piktorától lehet látni. Elhatároztam, hogy többet foglalkozom Egry József festészetével, míg aztán megszerettem. Ha jól gondolom, nekünk van magánkézben az egyik legnagyobb Egry-gyűjteményünk, közel hetven festmény. 

Bogányi Gergely és Boros Misi a Kőrössy-villában (forrás: Facebook)

A Zsolnay porcelánok iránti szenvedély onnan datálódik, hogy az első párom szüleinek polgári lakásában számos Zsolnay-porcelán díszítőtárgy volt. A szépségük láttán elhatároztam, hogy közelebbről megismerem a történetüket, és gyűjteni fogom őket. Zsolnay Vilmos élete, szorgalma, elhivatottsága, innovatív szellemisége, az általa megalkotott hungarikum engem is inspirált. Ha már saját magam nem tudok hasonlót létrehozni, legalább a művei gyűjtésén keresztül részesévé válok az örökségének, és közkinccsé teszem. Ehhez kapcsolódik egy új projektünk, a Gyűjtő Háza projekt, ami magában foglalja a villa, a gyűjtemény a gyűjtő, vagyis saját magam bemutatását, valamint a korábban lakrészül, dolgozószobaként szolgáló termekét is. Előreláthatóan év vége felé nyílik meg a látogatók, a turisták előtt.

Ennek az új projektnek az összefogására hívták létre tavaly a Resoart Alapítványt? 

A Resoart Alapítvány legfőbb feladata a Zsolnay- és a képzőművészeti gyűjtemény kezelése, szakszerű kiállítások, programok szervezése, klubok, szakmai körök generálása olyan előadásokkal, amelyeknek bevétele van, hogy az alapítvány működéséhez szükséges forrásokat elő lehessen teremteni. A Kőrössy-villa területén  több külsős programot, szakmai előadásokat, fórumokat is tervezünk a jövőben.

Nyitókép: Szabó András