
Megnyílt a Magyar Pavilon a 19. Velencei Építészeti Biennalén
– Olyan építészként végzett alkotók munkásságát mutatja be, akik az építészeti tudásukat szakmán kívül kamatoztatják és sikereket értek el.
Tizenhárom sikertörténetet mutat be a 2025. május 10-től látogatható, a Ludwig Múzeum szervezésében nyíló Nincs itt semmi látnivaló. Exportáld a tudásod! című kiállítás, amely olyan építészként végzett alkotók munkásságát mutatja be, akik építészeti tudásukat a szakmán kívül kamatoztatva értek el sikereket.
A Velencei Építészeti Biennálét Intelligens. Natural. Artificial. Collective címmel rendezik meg, főtémája az intelligencia.A magyar kiállítás a Biennále főkurátora, Carlo Ratti kiáltványára reflektál, aki szerint „ahhoz, hogy szembenézhessünk a lángoló világgal, az építészetnek a körülöttünk lévő összes intelligenciát mozgósítania kell”. A Magyar Pavilon a speciális, ugyanakkor globális jelenséggel, az építészi pályaelhagyás és az ebből következő sikeres pályamegtalálás kérdésével foglalkozik.
Részlet a kiállításból (fotó/forrás: Szabó Zsófia / Ludwig Múzeum)
A velencei kiállítás Magyar Pavilonja egy valaha volt nívós, mára elhagyatott építészirodát idéz, ahol az építészek inkább a szakmán kívüli sikerprojektjeiken dolgoznak. A kiállítás tartalma három tételből áll (résztvevők–sikerprojektek–hallgatói visszajelzések), amelyeket az RGB (piros-zöld-kék) arculati szín reprezentál. A Magyar Pavilon friss perspektívát és alternatívákat mutat fel pályakezdőknek, pályaelhagyóknak és pályamegtalálóknak egyaránt, és bizonyítja, hogy az építészi tudásra alapozó tehetség kibontakozására igen nagy szükség van az egyre nagyobb kihívásokkal terhes világunkban.
Részlet a kiállításból (fotó/forrás: Szabó Zsófia / Ludwig Múzeum)
Pintér Márton kurátor és fiatal építészcsapata tizenhárom magyar sikertörténetet mutat be, olyan építészként végzett neves alkotók munkásságát tárja elénk, akik az építészeti tudásukat a tanult szakmájukon kívül vitték sikerre, és kamatoztatják ma is. Van közöttük feltaláló, tudós, zenész, közéleti, kulturális és médiaszakember, egyetemi oktató. Néhányuk neve már világszerte ismerősen cseng, például Rubik Ernőé és a Kaláka együttesé. Egyesek lendületes pályaíve még most ível felfelé, míg mások a választott szakterületükön értek el példás eredményeket, vagy vívtak ki egyéni intellektuális pozíciót. A közös bennük, hogy pályájuk építészként indult, s végül rokonterületekre vagy egészen más terepre exportálták a megszerzett tudásukat. Míg az építészetet szigorú szabályok kötik, addig a sikertörténetek szereplői pályaképéből az olvasható ki, hogy pályamódosítással, új utakon járva hogyan lehet kreatív és innovatív megoldásokat találni.
Résztvevők a Magyar Pavilon megnyitóján (fotó: Novák Doró)
Ahogyan arra Fabényi Julia a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója is felhívta a figyelmet: a kurátor, Pintér Márton érdeklődése messze menőkig illeszkedik jelenkorunk trendjébe. Feltárni a szegmenseket, amelyek sikerorientált, új pályamodulokat engednek meg. „Míg az építészetet szigorú szabályok kötik, addig a sikertörténetek pályaképéből az olvasható ki, hogy pályamódosítással, új utakon járva hogyan lehet kreatív és innovatív megoldásokat találni, olyan értékeket képviselni, amelyekre a piaci igényeket kiszolgáló építészet nem képes. A kissé provokatívnak tűnő cím, a Nincs itt semmi látnivaló a figyelem felkeltését szolgálja, egy olyan pozícióból, mintha az építészet csupán kurrens látnivalók teljesítményversenye lenne. A projekt nagyon is komolyan veszi az építészethivatást, s a minőségre való törekvést proponálja. A látnivaló sem mindig azonos minőséget, fajsúlyt, vagy mérhető sikert jelent, ebben a válogatásban a kreatív erők és a tudás akkumulációja volt az elsődleges szempont, ahol a sikertörténet kezdete az építészeti stúdium, amelynek eredménye végül nem az építészetben manifesztálódott” – olvashatjuk Fabényi Julia előszavát az eseményre készült kiadványban.
Pintér Márton kiemelte: a projekt nem az építőipart, hanem az építészeti tudást ünnepli. „Az építészet alkotói folyamat, az építőipar pedig a gazdaság egyik alappillére. Mivel az építészet betagozódik az építőipar alá, ezért hajlamosak vagyunk építészetnek nevezni minden megépült épületet. Holott, amíg az építészet alakítja a kultúrát, addig az építőipar elsősorban a gazdasági prosperitást segíti. Más szóval az alkotói folyamatnak nincs közvetlen hatása a gazdaságra, és egy prosperáló gazdaság sem feltétlenül segíti a kultúrát. [...] A Magyar Pavilon alternatívákat mutat fel pályakezdőknek, pályaelhagyóknak és pályamegtalálóknak egyaránt és bizonyítja, hogy az építész egy háznál többre is képes.”
Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy bár a projekt résztvevőinek másképp alakult az élete, mint azt az egyetemre való beiratkozáskor tervezték, és az építészettől eltérő kreatív területen élték meg tehetségüket, más szakmában teljesedtek ki, a kiállítás remekül mutatja be, hogy eredményeik ugyanolyan, vagy még maradandóbb alkotások.
A Magyar Pavilon megnyitója 2025. május 8-án (fotó/forrás: Szabó Zsófia / Ludwig Múzeum)
A projekt nemcsak sikertörténeteket mutat fel, hanem egyúttal a jövő építészeinek is figyelmet szentel. A biennálé magyar projektcsapata felmérést végzett a hazai egyetemeken tanuló építészhallgatók körében. Arra voltak kíváncsiak, miként vélekednek a jövő leendő építészei az egyes sikertörténetekhez kapcsolódó fókusztémákról. A válaszokból egy problémaérzékeny generáció képe rajzolódik ki pozitív végkicsengéssel: a fiatalok szeretnének hinni abban, hogy egy építész többre is képes egy épület tervezésénél, s egy jó épület több mint beton, üveg és acél összessége. Az esemény alkalmából megjelent katalógusban minden résztvevő jótanácsokat és útravalót fogalmazott meg a pályakezdő építészhallgatók számára.
Részlet a kiállításból (fotó/forrás: Szabó Zsófia / Ludwig Múzeum)
Nemzeti biztos: Fabényi Julia
Kurátor: Pintér Márton
Kiállítók: Bujdosó Attila, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs (Kaláka együttes), Győrffy Máté, Janesch Péter, Kelemen Csaba és Tompa Balázs (Kirowski), Losonczi Áron, Rubik Ernő, Pozsár Péter, Rajcsányi Balázs és Varsányi Pál (Play Dead), Regős Krisztina, Rimóczi Imre, Somlai-Fischer Ádám és családja, Varga Judit.
A Velencei Építészeti Biennalé 2025. november 23-ig látogatható.
Nyitókép: Részlet a kiállításból (fotó/forrás: Szabó Zsófia / Ludwig Múzeum)
Lásd még:
A legérdekesebb pavilonok a Velencei Biennálén – Kilenc lenyűgöző pavilon a 2022-es művészeti kiállításon
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!