Megújulás és tradíció – egységben

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Zeneakadémia a magyar és a nemzetközi zenei élet elismert fellegvára: oktatási intézmény, koncertszervező központ, kutatóbázis, múzeum és emlékhely is egyben. A száznegyvenöt éves intézmény patina és progresszió, tradícióőrzés és innováció látszólag ellentétes feladatköreit olvasztja magába. A művészképzés és a koncertélet komplex tevékenységéről, a Liszt-brandről Dr. Vigh Andrea rektorral, Liszt- és Primadíjas hárfaművésszel beszélgettünk.

A Zeneakadémia a kezdetektől világmárka a zeneművészeti képzésben. A brandépítés mennyire tudatos része a működésüknek?

A Liszt Ferenc nevét viselő intézmények közül a budapesti Zeneakadémia a világon az egyetlen, amelyet a névadó maga alapított. Neki köszönhetően már létrejöttekor is brandnek számított Liszt ismertsége révén. A száznegyvenöt éves egyetem töretlenül a világ élvonalában szerepel azáltal, hogy értéket és európai gyökereket képvisel, nem véletlen, hogy tevékenységét és 2013 végére felújított épületét Európai Örökség-díjjal (European Heritage Label) és Europa Nostra-díjjal ismerték el. Amellett, hogy állami fenntartásúak vagyunk, jeles üzletemberek is folyamatosan támogatják az iskolát. A Zeneakadémia nyitott, innovatív és fejlődést mutató, ami éppúgy a brandépítés része, mint ahogy kezdettől presztízs- teremtők a világ élvonalába tartozó művészek Nagyteremben adott, ma is meghatározó jelentőségű koncertjei. Az újranyitás óta az oktatás mellett zajlik professzionális koncertszervezésünk is. Utóbbi azért fontos, mert az oktatás elválaszthatatlan a tehetségek színpadi képzésétől. Ők veszik majd át a staféta- botot, belőlük válhatnak a jövő világ- sztárjai. Kiemelt feladatunknak tekintjük a tehetséggondozást, a gyermekeknek már kicsi koruktól megmutatkozási lehetőséget biztosítunk a színpadon, ami jó gyakorlat és felkészítés számukra. Egyedül- állóvá és nemzetközi összehasonlításban is vonzóvá teszi az egyetemet, hogy fiatal muzsikusok világsztárokkal együtt lépnek fel.

A hagyományt átadó zeneoktatás, az útkeresést támogató művészetpedagógia és a XXI. századi koncertközpont szerepe milyen kihívások elé állítja az intézményt?

Ezek elképzelhetetlenek egymás nélkül. A hallgatók a fentieken túl azért választják a Zeneakadémiát (szemben például Nyugat-Európa szintén tekintélyes zenei képzőhelyeivel), mert világraszóló Nagyterme van, és jól képzett koncertrendező gárda áll a háttérben. Hallgatóink több mint húsz százaléka külföldi. A végzettek számára Karrierirodát működtetünk, kiajánljuk őket zenekarokhoz és koncert- fellépésekre. Elindítottuk Tehetség Napja című programunkat, a közönség betekinthet órákra, mesterkurzusokra, az idei esti koncerten pedig a világszerte ismert David Fray zongoraművész működik közre. A Kodály elvein alapuló ének–zene-oktatás módszertani elemeit szintén megújítottuk a hozzánk tartozó kecskeméti Kodály Intézetben: mozgással, ritmusgyakorlatokkal, a digitális technika bevonásával folyhat az oktatás. Erre európai uniós támogatással digitális zene- pedagógiai tudásközpontot fejlesztettünk, a Kodály HUB-ot, amely a világ bármely pontján online elérhető. A jelentős európai gyökerek és az erőteljes magyar tradíciók, az állandó megújulási képesség szerves egységet alkot – ez a zene- kultúra nagykövete, a polihisztor Liszt Ferenc példája és szellemi hagyatéka.

Nemzetközi szinten hogyan tartanak lépést versenytársaikkal, a világ nagy koncerttermeivel?

A Zeneakadémia Nagytermét a New York-i Carnegie Hall-lal, az amszterdami Concertgebouw-val, a bécsi Musikvereinssaallal együtt emlegetik. Építészetileg, arányaiban azonban szebb, akusztikájában jobb, és személyes tapasztalataim szerint a színpadtere is kényelmesebb. A felújításkor a fantasztikus műemléki munkán, a szecessziós épület teljes helyre- állításán túl megújult a színpadtechnika, így a legmodernebb műszaki feltételek állnak rendelkezésre. Külön stúdiónk épült a koncertek világszínvonalú rögzítésére, legutóbb a Medici TV is vett át tőlünk közvetítést, mint ahogyan az Európai Műsorsugárzók Uniója (EBU – European Broadcasting Union) is rendszeresen igényt tart a nálunk elhangzó koncertek felvételeire. Rekonstruált orgonánk is említést érdemel, hiszen az eredeti tervek alapján születhetett újjá, és világviszonylatban egyedi hangszer. Ami pedig a szakmai tartalmat illeti, ugyanazok a művészek fordulnak meg nálunk, mint a fent említett helyeken, a Zeneakadémia prémium kategóriás, saját szervezésű koncert- sorozatainak köszönhetően. Budapest az európai kultúra egyik központja, bármely országból érkező művésztől azt a visszajelzést kapjuk, hogy ritka az olyan város, ahol ilyen értékű és színvonalú kulturális programok valósulnak meg. És ebben a Zeneakadémia főszerepet visz. Épp most járt nálunk Yuja Wang és Gautier Capucon, de Sara Otton át Sir John Eliot Gardinerig mindegyiküktől azt halljuk, hogy a Zeneakadémia Nagytermében játszani kivételes akusztikus és szellemi élmény. Óriási nemzetközi hívóerőt jelentenek prémium kategóriás versenyeink is, amelyek a világ érdeklődésének fókuszába helyezik Magyarországot és a Zeneakadémiát. A Bartók Világversenyen és a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen fiatal művészeknek adunk lehetőséget arra, hogy kilépjenek a nemzetközi zenei életbe. Évről évre a legismertebb tanárokat és művészeket kérjük fel zsűritagnak mindkét rendezvényhez. A Bartók Világ- versennyel új szemléletet mutatunk a világnak, hiszen nem csupán egyetlen kategóriában tartjuk meg, mint általában a nagy versenyeket, hanem kétévente más-más hangszerekre hirdetjük ki, a Bartók-életműhöz illeszkedve. Köztes években pedig fiatal zeneszerzők mérik össze tudásukat. A hangszeres fordulókat – innovatív módon – a Bartók munkásságával összefüggő kutatások új tudományos eredményeinek és felfedezéseinek bemutatása egészíti ki.

A koncerttrendek követésében, netán diktálásában is élen kívánnak járni?

Bizonyos mértékig. Ahhoz tartjuk magunkat, hogy meghatározó nálunk a klaszszikus zene, miközben nyitottak vagyunk a jazz és az autentikus népzene világára is, hiszen ilyen tanszékeink is vannak.

A világ egyik legrangosabb dizájn- elismerését, a Red Dot-díjat nyerte el 2013-ban a Zeneakadémia megújított arculata. Mennyire igazodnak ennek frissítésénél a nemzetközi trendekhez?

Mindenből a legjobb minőségre törekszik az intézmény, ám ahhoz, hogy kiemelkedjünk, nem szabad szolgamód követni éppen divatos irányzatokat. Koncert- magazinunk 2018-ban és 2019-ben is elnyerte a nyomdászszakma „Best Print” díját. Tavaly év végén frissítettük a babérlogót, amelyről mindenki a varázslatos aranyfényben csillogó Nagytermünkre, a mennyezeti babérlevelekre asszociál. Az épület 1907-es megnyitásakor egyébként szintén a babérkoszorú szerepelt az eredeti logóban. Új betűtípusokat is bevezettünk. Előtte megújítottuk az öszszes kiadványunkat, és folyamatosan korszerűsítjük weboldalainkat. Elindítottuk Zeneakadémia Extra szolgáltatásunkat törzsközönségünk számára.

Régóta szívügye egy kulturális útvonal kialakítása, ami Budapestet Liszt Ferenc városaként pozicionálná a világ- térképen. Jelenleg hol tart a Lisztbrand felépítése?

Liszt világpolgár volt, de magyarnak vallotta magát, szellemiségének ápolása nemzeti prioritás. Ahogy Salzburg nevéről mindenkinek Mozart ugrik be, ahogy Varsóból megalkották „Chopin városát”, érdemes volna Budapestet „Liszt városává” tenni. Az országimázs hatékony eszköze lehet egy kulturális turizmusra épülő világörökségi útvonal kialakítása az Andrássy út mentén, a Zeneakadémia főépületétől a Vörösmarty utcai régi Zeneakadémián át az egykori MÁV-székházig, amelyben az egyetem új campusa lehetne, több jelenlegi oktatási helyszínünk visszaadásával. Érdekesség, hogy a legtöbb tárgyi emlék és kutatási anyag Lisztről Budapesten, éppen a hozzánk tartozó Liszt Ferenc Emlékmúzeumban és Kutatóközpontban található. A magyar kulturális turizmus már felismerte a Lisztbrand jelentőségét, ennek érdemes volna a Zeneakadémia egyedülálló adottságaira és nemzetközi beágyazottságára építve további mélységet adni. A főépületünk szomszédságában megvalósítandó Liszt Kávézó is szerepel a tervek között. Elkészült minderről a tanulmány, benyújtottuk fenntartónknak, várjuk bölcs döntésüket. E „zarándokhely” létrejöttével megnövekvő kulináris és kulturális turizmus többletforrásokat hozna az államnak és a vállalkozásoknak, társadalmi és kulturális összefogással értéket épít és közvetít.

Fotó: Zeneakadémia/Felvégi Andrea

Megjelent: 2020. február