
Mítoszromboló és hídépítő dizájnerek
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) videó- és podcast-sorozataiból kiderül, hogy a művészet, a dizájn és a tudomány együttműködése alapvető jelentőségű a világ komplex problémáinak megértésében és azok emberközpontú megoldásában.
A különleges vizuális struktúrák, a megfelelően megtervezett narratív megoldások és az új formátumok kulcsfontosságúak a tudománykommunikációban, hiszen ezeknek köszönhetően kerülhetnek közelebb az emberek a kutatások világához. A MOME az elmúlt időszakban a hazai tudománykommunikáció egyik aktív és izgalmas szereplőjévé vált. A dizájn és a művészet hagyományos határait átlépve az egyetem azon dolgozik, hogy a kutatási eredményeket, a komplex tudományos kérdéseket és a dizájn egyedi gondolkodásmódját ne csak a szűk szakmai kör számára, hanem innovatív formátumukban, bárki által elérhető csatornákon keresztül a széles társadalom számára is érthetővé és átélhetővé tegye.
Érdeklődők a Kutatók Éjszakáján
Mi egy dizájnegyetem feladata a tudományos életben?
A dizájn egyedi gondolkodásmódja abban különbözik a klasszikus tudományos keretrendszerektől, hogy a meglévő jelenségek vizsgálata mellett képzelettel és kreatív módszerekkel arra is keresi a választ, hogy mi lehetne. Ahogy Herbert Simon Nobel-díjas közgazdász és kognitív pszichológus a Kutatók Éjszakáján kiállítási tablóra is emelt, fontos gondolata szól: „A dizájn a világ alakítása: a dolgokat nem olyannak írja le, amilyenek, hanem olyanná formálja, amilyennek lenniük kellene.”
A művészeti és dizájn kutatás – amely mára nemzetközileg elismert akadémiai terület, saját módszertanokkal és eszközökkel dolgozik, és olyan tudást képes feltárni, amely a hagyományos tudományos módszerekkel nehezebben elérhető – ötvözi az alkotás, a kísérletezés és az elemzés eszközeit, és természeténél fogva interdiszciplináris közegben bontakozik ki a legjobban.
Részlet a Kutatók Éjszakáján kiállított, a MOME-n készült munkákból
A MOME mint tudásplatform
A MOME kutatási tevékenységét és annak relevanciáját – a szakkifejezések magyarázatától a mítoszrombolásig – a mindennapi életre kiterjedő kérdésekben izgalmas vizuális és narratív megoldásokkal kommunikálja.
Ennek ékes példája a videósorozat, amely különböző kutatási területeket és felvetéseket közérthető formában bemutatva ad betekintést az egyetem sokszínű munkájába. Milyen történetet mesélnek az adatok? Mivel teheti jobbá a világot a micélium nevű gomba?
Mi módon támogathatják az immerzív virtuális környezetek a mentális egészséget és a jóllétet? Hogyan készül gyapjúból térakusztikát is javító műalkotás? Miként segíti egy részvételi tervezésen és a kölcsönös tanuláson alapuló program a vidéki településeken élő, hátrányos helyzetű lányok fejlődését?
Az egyes részekből a konkrét válaszokon túl az is kiderül, hogyan feszegeti saját határait a dizájn, és milyen szerepe lehet az olyan globális kihívások kezelésében, mint a fenntarthatóság és az urbanizáció. Megismerhető, milyen hatékonyan generál az alkotói szemlélet újszerű megoldásokat, és vállal aktív szerepet a társadalmi, kulturális és technológiai változások előmozdításában. A személyes történeteken keresztül pedig nem csupán az válik egyértelművé, hogy a dizájn hidat épít a tudomány és a felhasználó, a mindennapi ember között, de a tudományos kutatások módszertanát, egy-egy tudományterület szakkifejezéseit is megismerhetik az érdeklődők.
Részlet a Kutatók Éjszakáján kiállított, a MOME-n készült munkákból
A Moholy-Nagy László fény-tér modulátora után a ModulAItor nevet kapó podcast-sorozatban az egyetem oktatói, kutatói, dr. Iványi-Bitter Brigitta PhD szerkesztésében és moderálásában arra keresik a választ, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a kreatív iparágakat, az egyetemi oktatást és a kulturális örökség értelmezését. Az epizódok a kézművességtől és divattól az adatvizualizáción és interaction designon át a jogi és etikai kérdésekig tárgyalják az új technológia által felvetett lehetőségeket és változásokat.
A tudománykommunikációt azonban nem lehet elég korán kezdeni – ennek jegyében a MOME idén először csatlakozott a Kutatók Éjszakájához, amelyen minden generáció képviseltette magát, izgatott látogatók járták be a campust és Gond-űző kiállítóterét, iskoláscsoportok kalandoztak a műhelyekben, családok sétáltak kézenfogva és sokan kóstoltak bele – szó szerint – a jövőbe, hiszen az egyik állomáson fűszerek, növények, ízek váltak adattá és eszközzé a Balaton következő évtizedeinek felfedezéséhez.
Látogatók a Kutatók Éjszakáján
Adatokból épülő vizuális híd
A MOME tudománykommunikációs tevékenységének hitelességét és módszertani megalapozottságát mutatja, hogy az egyetem adattudományi csapata éppen azt térképezi fel oktatóinak és kutatóinak bevonásával, miként kommunikálnak tudományos eredményeikről, milyen eszközöket és csatornákat használnak a személyes szakmai márkájuk építésére, valamint milyen motivációk, kihívások és igények jelennek meg a tudományos eredmények átadásában. Ez a belső kutatás nem csupán azt biztosítja, hogy a MOME kommunikációs stratégiája adatvezérelt és valós igényekre épülő legyen, hanem azt is, hogy az intézmény regionális jelentőségű designegyetemként hidat építsen a kutatók és a társadalom között, elősegítse a megértést, a tudományterületekkel kapcsolatos társadalmi bizalom épülését, a párbeszédet és a kíváncsiság fenntartását.
A MOME munkája ezzel megerősíti a design központi szerepét a XXI. századi tudományos ökoszisztémában, bizonyítva, hogy a képzelet és a kritikus gondolkodás a legösszetettebb problémák megértéséhez és megoldásához vezető út.
A tartalmak az egyetem tudománykommunikációs programja keretében a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával valósultak meg.
A nyitókép és a cikkben szereplő képeket Lakos Máté készítette.
Lásd még:
Új platform született a művészet, a társadalom és az üzlet összefogására – Interjú Matheidesz Rékával, a MOME vezérigazgatójával
A jövő a megújult a MOME TechParkban kezdődik – Hatszázötven új eszköz segíti a hallgatók munkáját
Merész és szokatlan: fotósok szemén keresztül mutatkozott be az új autómodell – Rendhagyó pop-up tárlat született a Peugeot és a MOME együttműködéséből
Minél kevesebb lassan gyógyuló sebet okozni – Beszélgetés Molnár Péterrel, a MOME Design Intézetének igazgatójávalerős
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!