Nem az a cél, hogy számítógép írja a jövő szimfóniáit

Vázlatfüzetben maradt töredékek alapján, alapos tanulás után mesterséges intelligencia fejezte be Beethoven X. szimfóniáját. A nagyszabású munkáról, amely a Deutsche Telekom támogatásával készült, Dr. Matthias Röder, a projekt vezetője beszélt lapunknak. Kiderült, hogy a jövő szimfóniáit nem komputerek komponálják majd. De akkor mire használjuk őket?

Miért pont Beethoven?

Két évvel ezelőtt azzal a kérdéssel keresett meg a Deutsche Telekom, hogy lehetséges-e Beethoven X. szimfóniáját mesterséges intelligencia segítségével befejezni. Úgy vélem, a vállalat elsősorban azt szerette volna bemutatni, hogy hol tart most az AI [artificial intelligence – a szerk.] kreatív felhasználása, fellendítve az erről szóló diskurzust. Beethoven, azontúl, hogy tavaly ünnepeltük születésének 250. évfordulóját, megfelelő választásnak tűnt, hiszen újító szellemű és végtelenül ötletgazdag zeneszerzőként tartjuk számon.

Milyen adathalmazzal „etették meg” a mesterséges intelligenciát?

Egy ilyen projektben a bevitt adat szerepe meghatározó jelentőségű. Sok energiát fektettünk abba, hogy megfelelően válogassunk és hasznos módon rendezzük el azt az adatrengeteget, amelyet az AI megkapott. Ezek között voltak Beethoven zeneművei, de a kortársaié és elődeié is, köztük Johann Sebastian Bach zenéje, tehát minden, amit a nagy zeneszerző maga is tanulmányozott. Speciális zenei környezetet teremtettünk a mesterséges intelligencia számára, amelyből képet alkothat arról, mi volt Beethoven, valamint az ő korának stílusa. Ezek az adatok MIDI-formátumban jutottak a mesterséges intelligenciához azokkal a metaadatokkal együtt, amelyek az előadás módjára, előadói jelzésekre vonatkoznak.

Az ön vezetésével öt különféle szakember dolgozott a projekten. Mi volt a feladatuk?

A csapat különféle háttérből és tapasztalattal érkezett a projektbe, nem kis feladat volt megértenünk egymást. De mondhatom, rendkívül sokat tanultunk. Prof. Dr. Ahmed Elgam korábban nem dolgozott zenei projektben, de AI-szakértőként és az Artrendex Inc. alapítójaként pótolhatatlan tudású szakember. Prof. Robert Levin a Harvard University muzikológusaként nagy tapasztalattal bír Mozart-töredékek befejezésében, Walter Werzowa zeneszerzőként, Prof. Mark Gotham zeneszerzéselmészként, Prof. Dr. Christine Siegert pedig Beethoven-kutatóként segítette a munkát.

No, és mit csinált az AI?

Miután a mesterséges intelligencia elvégezte a tanulást, megkapta a Beethoven vázlatfüzeteiben szereplő szimfóniatöredékeket. Egy-egy töredékhez több mint kétszáz különböző folytatást készített, amelyeket meghallgattunk és értékeltünk. A mesterséges intelligencia számára az is hasznos visszacsatolás volt, hogy mi mit ítéltünk jobbnak. Így született meg a szimfónia.

Képes esztétikai döntésre a mesterséges intelligencia? Tudja, mi szép és mi érdekes az emberi fülnek?

Amire a kérdéssel céloz, az talán az, hogy az AI rendelkezik-e kreatív személyiséggel, képes-e a közönség és saját maga számára releváns jelentést képezni. A válaszom: igen és nem. A mesterséges intelligenciának természetesen semmilyen elképzelése nincsen a világról önmagán kívül. Magától nem ír protest songot a fennálló társadalmi renddel szemben, és nem ad interjút, amelyben művei mondanivalójáról nyilatkozik. De több zeneművet „hallott” életében, mint ön, és egészen biztosan többet, mint én. Haydn, Mozart, Beethoven és a többiek műveiből jól körülhatárolható fogalmat képzett arról, mi érdekes az embernek.

Beethoven rendkívül határozott politikai és társadalmi üzenetet is képviselt a kor képlékeny viszonyai közepette. Gondoljon csak a III. vagy a IX. szimfóniára, a testvériség és a szabadság eszméjére! Amikor meghallgatta ezt az új, X. szimfóniát, mit hallott a zenében?

Nem én vagyok a legjobb ember arra, hogy válaszoljak, hiszen ismertem a töredékeket, a különféle változatokat, nem lepett meg, amit végül hallottam.

Akkor azt kérdezem: mi volt a közönség visszajelzése?

A legtöbbek számára nem volt egyértelmű, hogy hol végződik Beethoven és hol kezdődik az mesterséges intelligencia munkája. Nem nevezném a szimfóniát a Kilencedik folytatásának, annál introvertáltabb darab. Olyan, mintha Beethoven visszatekintene benne az életművére, és összegezné azt. Néhányan azt mondhatják rá, hogy ez nem a kései Beethoven, de ne feledjük, hogy a mester minden egyes kései műve kicsit más.

Hogy éreztek önök, a mesterséges intelligencia létrehozói és segítői?

Mintha szülők lennénk. Kezdetben az AI nem volt olyan meggyőző, de nagyon gyorsan tanult. Aztán volt, hogy minket is megleptek a megoldásai. Olyan tapasztalat volt, mintha egy gyereket figyelnénk, aki a szemünk láttára okosodik és ügyesedik. Furcsa ezt mondani, de büszkeséget éreztünk.

Mit mondana azoknak, akik attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia a kreatív munkákat is elveszi az emberektől?

A félelem rendkívül erős érzelem, és a hatása alatt nehéz tisztán gondolkodni. De nem kell félni a mesterséges intelligenciától, ugyanis nem képes átvenni az ember munkáját. Minden egyes szakma, legyen az zeneszerzőé vagy épp újságíróé, tíz-tizenöt külön részfeladatból áll. Ezekből az AI legfeljebb egy-kettőt képes elvégezni, ezzel viszont megkönnyíti a dolgunkat. Ahhoz, hogy megoldjuk a világ problémáit, minden kreativitásra szükségünk van, akár emberektől, akár gépektől érkezik.

Miben segíthet az AI a zeneszerzőknek?

Nem az a cél, hogy mesterséges intelligencia írja a jövő szimfóniáit. Miért is lenne ez a cél, ha a legtöbb zeneszerző éppen azért komponál, mert szereti csinálni? Az AI inkább segédeszköz lesz számukra. Például úgy, hogy megtanítják a szoftvert a saját stílusukra, hogy aztán együttműködjenek.

Milyen kreatív területeken lehet még hasznos a mesterséges intelligencia?

Ne is kérdezze, mert napestig tudnám sorolni! Egy számítógép képes inspirációt adni, segítséget nyújtani mindenben az üzlettől az íráson át a főzésig. Az ember a mai, sokrétű világban mindenütt kapacitásproblémát tapasztal, az AI viszont képes mintázatokat detektálni olyan hatalmas adathalmazokban is, amiket a mi agyunk nem képes befogadni.

Október 13-án Veiszer Alinda vezetésével szakértői beszélgetés keretében néznek a Beethoven X. projekt mögé Bősze Ádám zenetörténész, Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium partnerkapcsolati vezetője, valamint Szabó Béla, a Magyar Telekom márkakommunikációs igazgatója segítségével. A gépi zeneszerzés kulisszatitkaiba Nagyfi Richárd, a Cambridge Mobile Telematics AI szakértője vezeti be a közönséget keynote előadásával. A szakmai programok között Rohmann Ditta és Berecz Mihály duója szólaltatja meg a zeneszerző klasszikusait, majd az estet egy rövid vetítés zárja Cameron Carpenter világhírű orgonista, valamint a bonni filharmonikusok közreműködésével megszólaló X. szimfóniából.

Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 

Nyitókép: Dr. Matthias Röder, fotók: Deutsche Telekom