Nem csak kenyéren él az ember

„Amikor megismertem a Dream-Up projekt pályázati felhívását, alig hittem a szememnek. Úgy tűnt, mintha a nemzetközi MUS-E program alapdokumentumának sorait olvastam volna!” – meséli lelkesen Tímár Andor, a MUS-E Magyarországi Egyesület elnöke, aki nem mellesleg színész, tréner és coach.  A Dream-Up a világ harminc országában segíti hátrányos helyzetű gyerekek integrációját a művészet eszközeivel. A projekt mögött a magyar piacon harminc éve jelen lévő  BNP Paribas Bank és annak nemzetközi alapítványa áll, amely mecénási tevékenységét igen diszkréten kezeli. „Ne rólunk legyen szó, hanem a támogatottjainkról, hiszen ők a fontosak!” – vallja Berman Zsuzsa, az intézmény közép-európai regionális kommunikációs igazgatója. Ők ketten mesélnek erről a különleges projektről. 

A MUS-E egy nemzetközi hálózat, művészeti-nevelési program, amelynek megálmodója – huszonhét évvel ezelőtt – a világhírű humanista gondolkodó és hegedűművész, Yehudi Menuhin volt. A program elsődleges célcsoportja a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű, hat-tizenegy éves gyermekek. Az ő problémáikra reagál a program a művészetek gyakorlásának eszközrendszerével, olyan pozitív viselkedésminták kialakításának ösztönzésével, amelyek megtanítják őket egymás tiszteletére és elfogadására – a különbözőségeik ellenére is. A foglalkozások beilleszkednek az órarendbe, a partneriskoláknak a részvétel semmilyen anyagi terhet nem jelent. Hazánk a MUS-E Magyarország Közhasznú Egyesület révén a kezdetektől részese ennek a programnak, s eddig hét város kilenc iskolájában, tizenkilenc osztályban tevékenykedtek. Honlapjukon a következő idézet áll:

„Ha egy évre tervezel, ültess rizst; ha húsz évre tervezel, ültess fákat; ha a következő generációknak tervezel, tanítsd az embereket.” (kínai közmondás)

„A BNP Paribas Csoport hat leányvállalattal van jelen Magyarországon, különböző ügyfélszegmenseket kiszolgálva – ismertet meg a cégcsoporttal Berman Zsuzsa. – A BNP Paribas Banknál vállalati és intézményi ügyfélkörnek kínálunk szolgáltatásokat. A csoport további hazai tagjai a lakossági hitelezéssel foglakozó Magyar Cetelem Bank, a flottakezeléssel foglalkozó Arval, a Cardif biztosító, az ingatlankezelésben tevékenykedő BNP Paribas Real Estate és az értékpapír szolgáltatásokat biztosító BNP Paribas Security Services. 

Az itteni struktúránknak megfelelően nem vagyunk mindenütt láthatók BNP Paribas márka alatt, a szponzorációs stratégiánkban a láthatóság és a kinyerhető márkaélmény helyett inkább azokra az értékekre fókuszálunk, amelyek hozzánk és az ügyfeleinkhez közel állnak.” 

A BNP Paribas csoport alapítványát harmincöt évvel ezelőtt hozták létre. Programjuk, a Dream-Up, kifejezetten a művészetek útján történő szociális integrációt és fejlesztést tűzte zászlajára. Három évre nyújtanak támogatást helyi projekteknek, szervezeteknek, kezdeményezéseknek a művészeti oktatás területén. „Mivel Magyarországon még nem volt ilyen, sőt akkor még a kelet-európai régióban sem, ezért úgy gondoltuk, hogy megpróbáljuk, pályázunk az alapítvány támogatására – meséli. – Ehhez elkezdtünk partnereket keresni, így találkoztunk a MUS-E magyarországi képviselőivel.”

„Mi hiszünk abban, amit csinálunk – veszi át a szót Tímár Andor. – Hisszük, hogy ha a művészeteket bevisszük az iskolákba, a gyerekekkel megismertetve hatást gyakorlunk az ottani közösségre, a családokra, akkor ez jól fog működni a társadalomra nézve. Milyen érdekes, hogy egy alapítvány, amely szeretne jótékonykodni, támogatni társadalmi kezdeményezéseket, pont ugyanarra jut, amire mi, akik csináljuk: hogy talán a legjobb lenne a művészeteken keresztül eljutni olyan gyerekekhez, akik nem találkoznak ilyen élményekkel, és akiknek a fejlődését biztosíthatjuk vagy legalábbis támogathatjuk a művészetek által. Amikor a BNP Paribashoz pályáztunk, szinte nem is tudtunk nem sikeresek lenni, hiszen szó szerint azt csináljuk, amit ők a kiírásban megfogalmaztak.”

A BNP Paribas mindig is hosszú távú együttműködések kialakítására törekedett. Évek óta támogatják például a Francia Intézetet. „Mivel nemzetközi, globális, ám mégis csak francia gyökerű bank vagyunk, ezért Magyarországon igyekszünk támogatni a francia kultúrát is. Az alapítvány meghatározott bizonyos filantropikus területeket, amelyeken aktívak vagyunk. Ez a kultúra, azon belül, a kortárs tánc, az új cirkusz és a jazz, azon kívül pedig a környezetvédelem és a szociális felelősségvállalás.”

A magyarországi MUS-E és a BNP Paribas között 2018-ban indult el a hároméves együttműködés, a projekt eddig körülbelül kétszáz-kétszázötven gyermeket érintett. A közös munka során többször összeültek, és kitalálták, hogyan tehetnék még egységesebbé az addigi gyakorlatot. Így alakult ki, hogy háromhavonta mindig más művészeti ágban dolgozzák fel a témákat. Így a tanév során háromféle művészettel is megismerkedhetnek a kicsik. „A trimeszteres rendszerben a művész egy intenzívebb ciklusban egyedül dolgozik a gyerekekkel, viszont utána jön egy második, majd egy harmadik művész. Így egy kicsit koncentráltabb a munka, s már az elején elég pontos koncepcióval kell bemenni az osztályterembe. Gyakorlatilag a BNP Paribas pályázattal egy új módszertant is be tudtunk vezetni a munkánkba”– foglalja össze Tímár Andor.

A program fontos eleme volt önkéntesek bevonása, illetve az óralátogatások lehetősége. „Sajnos pont akkor, amikor legutóbb mentünk volna, jött a Covid – sajnálkozik Berman Zsuzsa. – Még el tudtam menni az első bemutató órára. Én is pedagógusképzésben vettem részt, és rendszeresen járok gyerekek közé, de ez kiemelkedő, szenzációs élmény volt. A Zápor utcai iskolában voltam indiai táncóra-bemutatón. És ott voltak a gyerekek, köztük több viselkedészavaros, beilleszkedési problémával küzdő, bonyolult szociális hátterű. Felemelő élmény volt a gyerekek szüleinek is.”

Az a tapasztalat, hogy a BNP Paribas dolgozóinak motivációját, jóérzését, büszkeségét, odatartozását is erősíti, ha valamelyikük elmegy egy ilyen bemutatóra, különösen, ha arra is gondol, hogy a projektben globálisan már húszezer gyerek vett részt.

A koronavírus természetesen erre a projektre is hatással volt. A MUS-E Magyarország erre egy online foglalkozássorozattal reagált, amit Kincsesháznak neveztek el – hogy mindenki így tekintsen az otthonára, ahol él. Hogy a gyerekek megtanulják, miként lehetnek kreatívak a hétköznapokban is. Március végétől május végéig huszonnyolc epizódot készítettek el, a „normál” tanítást segítő videoanyagok mellett.

„Andorék nagyon értenek a művészeti integrációhoz, engem pedig meglepett, hogy ezt nem minden iskolában fogadják tárt karokkal. Tehát azon túl, hogy a gyerekekre fókuszálnak, még az iskolának is meg kell mutatni, hogy ez jó lesz a gyerekeknek. Aki megismeri, az megszereti és biztosan nem is engedi el ezt a programot. Ha a gyerekek találkoznak egy inspiráló pedagógussal, és létrehoznak valamit, ami nem osztályzatra megy, az például egy autista srác számára is kézzelfogható siker. Az alaptantervben a művészeti oktatás nagyon kicsi súllyal jelenik meg. Most már tudjuk, hogy jóváhagyták a Dream-Up program következő hároméves ciklusát, úgyhogy újra indulunk Andorékkal. Szeretnénk további hároméves szakaszra ismegnyerni ezt a támogatást” – mondja Berman Zsuzsa.

Kihagyhatatlan kérdés, hogy a járvány után vajon milyen világ lesz. Vajon a kultúra elhúzódó válsága következik, vagy pedig egy új reneszánsz, ahol mindenki megújult életörömmel adja át magát a művészet élvezetének?

„A művészetek a közösségi együttlétek, élmények jelképei. Most sokkal inkább tudnak gyógyítani, vagy kell, hogy gyógyítsanak. Éppen emiatt még fontosabb lenne, hogy erre szánjunk időt, pénzt, bátorságot”– vélekedik Tímár Andor.

„Akinek van rá lehetősége, feltétlenül támogassa a művészeket a talpra állásban! – teszi hozzá Berman Zsuzsa. – Akinek megvan hozzá a gazdasági ereje, a lehetősége, annak segítenie kell, mert nem csak pénzből, nem csak kenyéren él az ember.