Nemes Lampérth-kiállítás, a Resident Art karácsonyi vására, Herendi Gábor a Free Egyetemen és táncképek Szenes Hanna életéből

Nemes Lampérth József: Önarckép, 1911 olaj, vászon, 75 × 60 cm (forrás: Szépművészeti Múzeum / Magyar Nemzeti Galéria)

A festő és a múzeum: Nemes Lampérth József (1891–1924) emlékkiállítása
Időpont: 2025. március 30-ig
Helyszín: Magyar Nemzeti Galéria, 1014 Budapest, Szent György tér 2.

Nemes Lampérth József a XX. század elején kibontakozó avantgárd művészeti mozgalmak egyik jelentős képviselője volt. Bár tragikusan fiatalon, mindössze harminchárom évesen halt meg, így életműve igen szűkre szabott, jelentősége és kortársaira, illetve a későbbi magyar művészetre kifejtett hatása vitathatatlan. A kiállítás a festő életét és művészetét a Szépművészeti Múzeummal való szoros kapcsolatán keresztül mutatja be.

A pályakezdő, vagyis az 1910–1912 közötti évek alkotásai közül az 1912 decemberében, édesapja halálakor készített, A ravatal című festménye a legjelentősebb műve, amelyet 1918 szilveszterén kelt levelében örök letétül ajánlott a múzeumnak. Párizsi tanulmányainak időszakát (1913–1914) aktképei és a Szajna hídjait ábrázoló grafikái képviselik. Ezt követik az I. világháború idején, a galíciai fronton töltött hónapjai alatt készített alkotásai, amelyeket személyesen vásárolt meg tőle a múzeum. Az 1916–1918 közötti alkotások között az életmű olyan fő darabjai láthatók, mint a Háttal álló női akt, illetve A Gellérthegy lejtőjén című olajfestményei. Szintén itt kapott helyet az a robusztus tussorozat, amelyet 1917-ben, nővérénél tett kolozsvári látogatása alkalmával készített. A terem zárófalán élete utolsó öt évének eseményeit ismerheti meg a látogató, az életmű lezárását jelentő alkotásai közül Az angyalföldi elmegyógyintézet és a Férfifej című tusrajzait 1921–1922-ben készítette az Angyalföldi Elmegyógyintézetben.

Nemes Lampérth József: Háttal álló női akt, 1916 olaj, vászon, 130,5 × 80 cm (forrás: Szépművészeti Múzeum / Magyar Nemzeti Galéria)

A műveket gazdag dokumentumanyag egészíti ki. Az archív fotók, kiállítási katalógusok mellett a Szépművészeti Múzeumban dolgozó barátainak küldött, személyes hangvételű leveleket és képeslapokat is bemutatja a tárlat. A kiállításon látható művek döntően a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria Festészeti és Grafikai osztályának anyagából válogatott alkotások.

A kiállítás kurátora Rödönyi Rita művészettörténész.

További információ és jegyvásárlás ITT.

Allegro Barbaro – a Resident Art karácsonyi vásár
Helyszín: Resident Art galéria, 1114 Budapest, Bartók Béla út 39.
Időpont: 2024. december 21-ig

A hetedik alkalommal megrendezett karácsonyi vására, a Resident Art Fair ezúttal Allegro Barbaro néven várja az érdeklődőket. A címadás a válogatás friss, fiatal, erőteljes és virtuóz jellegére, és nem mellesleg a Bartók Béláról elnevezett negyedhez való csatlakozásra is utal, hiszen a galéria szeptember óta a Bartók Béla út 39-ben fogadja a művészetkedvelőket, alkalmi vásárlókat és műgyűjtőket. Bánki Ákos képzőművész és Schneller János művészettörténész kurátori válogatásában pályakezdő művészek alkotásai mellett megtalálhatóak azon visszatérő alkotók munkái is, akik hosszú évek óta sikeresen szerepelnek a felfedező kedvű páros kiállításain. A képkavalkádon közel hatvan művész mintegy százötven alkotása böngészhető a Resident Art falain és a vásár online katalógusában. A seregszemle alkalmat teremt a fiatal, pályakezdő alkotók számára a bemutatkozásra és művészeti piacra való belépésre, bevezető áraival pedig lehetőséget kínál a kortárs alkotások megszerzésére olyan műkedvelők számára is, akik korábban még nem vásároltak festményt.

A vásár katalógusa elérhető ITT, további információt pedig az esemény Facebook-oldalán találnak.

A magyar filmkészítés törékenysége: szólni vagy csendben maradni?
Helyszín: Free Egyetem, CEU, 1051 Budapest Nádor utca 15.
Időpont: 2024. december 16., 19:00

Herendi Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező új vígjátéka, a Futni mentem novemberben debütált a mozikban. Ez első pillantásra azt sugallhatja, hogy a magyar független filmesek helyzete mégsem olyan nehéz. Akkor miért fogalmaz úgy Herendi egy nemrég adott Telexes interjúban, hogy: „Egyetlen kiutat látok, ha megváltozik a rendszer.”? A magyar filmes piac az elmúlt években drasztikusan átalakult. Az állami támogatások elosztása és a politikai környezet hatása egyre jobban megnehezíti a magyar filmkészítők munkáját. A filmesek egy része olyan helyzetbe került, hogy mérlegelnie kell: „Szólni kellene, vagy jobb csendben maradni?” Ez a kérdés nemcsak a független filmkészítésről szól, hanem arról is, hogy egy alkotó hogyan őrizheti meg hitelességét egy olyan rendszerben, ahol a művészet szabadsága egyre szűkebb térben mozog.

A Valami Amerika, a Kincsem és a Toxikoma rendezője a magyar független filmkészítés valóságába avatja be a közönséget. Milyen megoldásokat lát, és milyen tanulságokat hozott számára korábbi munkássága, illetve jelenlegi filmje? Hogyan értékeli mindezt belső szakmai szemmel? Olyan témákra világít rá, amelyek nemcsak a filmkészítők, hanem a nézők számára is meghatározóak, és korunk jellegzetes problémáit tükrözik – ezért közös felelősségünk ezekről gondolkodni.

További információk és jegyvásárlás ITT.

Eli, Eli: táncképek Szenes Hanna életéből
Időpont: 2024. december 17., 20:00
Helyszín: Rumbach Zsinagóga, 1074 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 13.

Szenes Hanna rövid élete a tenni akarás, a hit és az elszántság története. Asszimilálódott zsidó család gyermekeként erősödik fel benne a cionizmus a zsidótörvények hatására. Olyannyira, hogy 1939-ben Palesztinába vándorol, majd ott a Haganához is csatlakozik. Egyike lesz azoknak az ejtőernyősöknek, akiket a brit haderő kiképez, hogy megakadályozzák a magyar zsidók deportálásának tervét. Elfogják, bebörtönzik és megkínozzák. Hallgat. Golyó általi halálra ítélik.

Nem kért kegyelmet. Élt 23 évet.

A 45 éves Győri Balett táncművészeivel, Gábor Audrey operaénekes közreműködésével, Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész érzékeny koreográfiáján keresztül követhetik végig a nézők Szenes Hanna magyar költő, zsidó származású brit ejtőernyős, izraeli nemzeti hős életútját. A bemutató célja, hogy méltó módon emlékezzünk meg életéről, áldozatvállalásáról.

További információ ITT, jegyvásárlás pedig ITT.

Nyitókép: Nemes Lampérth József: A Gellérthegy lejtőjén, 1917, olaj, vászon, 76,5 × 101 cm (forrás: Szépművészeti Múzeum / Magyar Nemzeti Galéria)