Nemes Nagy Ágnes-emlékérméket bocsát ki az MNB

Nemes Nagy Ágnes születésének századik évfordulója alkalmából tizenötezer forint névértékű ezüst, valamint kétezer forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a magyar költészet napján, április 11-én a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az emlékérméket Pelcz Balázs szobrászművész tervezte. Az előlap központi motívuma Nemes Nagy Ágnes Szobrokat vittem című versének képi megjelenítése: egy süllyedő vitorláshajó stilizált ábrázolása három óriási fejszoborral a fedélzetén. A víz felületén a Kossuth-díjas költőnő kézírásával olvasható a vers első sora. A költemény, amely a sírkövén is olvasható, Nemes Nagy Ágnes életművének központi kérdését, az alkotó ember dilemmáját fogalmazza meg a verseire oly jellemző szikár tárgyiassággal.

Forrás: MNB

Az érme hátlapján Nemes Nagy Ágnes portréja látható, a háttérben könyveivel és az általa példaképként tisztelt Babits Mihály portréjával.

A recézett szélű színesfém emlékérmék átmérője 38,61 milliméter. A tizenötezer forintos névértékű 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A kétezer forintos névértékű színesfémváltozat hetvenöt százalékban réz, huszonöt százalékban nikkelötvözet, súlya 30,8 gramm. Az ezüstérméből tükörfényes (proof) kivitelben, a színesfém emlékéremből selyemfényes (BU) kivitelben öt-öt ezer darabot bocsátanak ki.

Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Nemes Nagy Ágnes Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista első verseskötete 1946-ban jelent meg. Férjével, Lengyel Balázs író-kritikussal ugyanebben az évben alapította meg a Nyugat eszmeisége folytatásának is szánt, a fiatal írónemzedéket tömörítő Újhold című irodalmi folyóiratot, amelyet 1948-ban betiltottak. A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott.

Második kötete Szárazvillám címen 1957-ben, a harmadik 1967-ben Napforduló címmel jelent meg. Ennek kötetindító Között-ciklusában közölte Szobrokat vittem című emblematikus versét is. Ezután három gyűjteményes kötete jelent meg (1969: A lovak és az angyalok; 1981: Között; 1986: A Föld emlékei). Késői, tömbszerű nagy versei okán a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon.

Fotó: Kertész Dániel

Nemes Nagy Ágnes esszéistaként is jelentős. Mesterei, Halász Gábor és Szerb Antal után a babitsi esszéíró hagyomány örököse. Új alapokra helyezte Babits Mihály költészetének kortárs értelmezését. 1986-ban Lengyel Balázzsal új formában felélesztették az Újholdat (Újhold-Évkönyv), amelynek (haláláig) összesen tizenkét kötete jelent meg. 

Fiatalon, első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat (1948), első válogatott kötetéért kapta a József Attila-díjat (1969) és életművének elismeréseként a Kossuth-díjat (1983). A második világháború alatt folytatott zsidó életeket mentő tevékenységükért 1997-ben Lengyel Balázzsal együtt megkapták a Yad Vashem (a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága múzeuma és kutatóközpontja) Világ Igaza kitüntetését. 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Az ezüst Nemes Nagy Ágnes-emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében a kibocsátást követő három hónapig, a színesfémváltozat pedig egy évig névértéken vásárolható meg.

Nyitókép: Nemes Nagy Ágnes 1964-ben (fotó: Fortepan/Hunyady József)