Hétköznapi luxus, északi hangulat a MÁV Szimfonikusokkal, dokumentumfilmek Tajvanról, kalandvágyó nyugdíjasok a Pécsi Nemzeti Színházban és emberi robotok a Pesti Színházban

Részlet a kiállításból (fotó/forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)

Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig
A kiállítás megtekinthető: 2026. augusztus 23-ig
Helyszín: Néprajzi Múzeum, 1146 Budapest, Dózsa György út 35.

A  XVIII. század első felében indult hódító útjára Angliából a keménycserép (más néven kőedény), ez az 1100–1200 °C-on égetett, fehér, vékony falú, finoman formázható anyag. Néhány évtized alatt meghódította Európát, majd a magyar piacot is. A XIX. század során a hazai műhelyek és gyárak keménycserépből készült termékei egyszerre lettek a polgári otthonok elegáns kellékei, a parasztházak díszei, és helyet kaptak az uralkodói asztalokon is.

A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeum kiállítóterében, hogy a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves történetén keresztül meséljen a magyar ízlésről, identitásról és a mindennapok alakulásáról. A Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig című nagyszabású tárlat a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósul meg, és a keménycserép sokszínű világát mutatja be – a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak falait díszítő színes tányérokig. A tárlaton látható mintegy 600 műtárgyon keresztül nemcsak ugyanannak az anyagnak a sokféle felhasználásával találkozunk, hanem hallhatunk a társadalmi mobilitásról, a nemzeti önkép változásáról és a modern formatervezés kialakulásáról.

Részlet a kiállításból (fotó/forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)

A látogatók megismerhetik a díszkerámia művészi csúcsait (Zsolnay, Fischer, Hollóháza), a paraszti tárgykultúra üzenethordozó tányérvilágát és a polgári élet mindennapi kellékeit. A kiállítás bemutatja, miként vált a keménycserép a XIX. század végére a magyar iparművészet egyik legfontosabb szimbólumává, és hogyan járult hozzá a nemzeti formanyelv kialakításához. A gyárak – különösen a Zsolnay – a népi és történeti motívumok, illetve a keleti ornamentika szabad variálásával keresték a magyar stílust, miközben a Monarchia piacán megjelenő külföldi üzemek (Altrohlau, Wilhelmsburg) célzottan a magyar közönségnek gyártottak. Ez a sokszínű verseny tette a korszakot egyszerre izgalmassá és ellentmondásossá.

Részlet a kiállításból (fotó/forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)

A keménycserép – bár sokak számára ismerős – még sosem jelent meg ilyen átfogó, tudományosan megalapozott, mégis közérthető formában. A Néprajzi Múzeum kiállításán a látogatók egyszerre láthatják a művészi csúcsteljesítményeket, a hétköznapok praktikusságát és a közösségi identitás tárgyait. A Hétköznapi luxus egyszerre tárgyal, vitat, pontosít – és közben elvarázsol.

Főkurátor és projektfelelős: Vida Gabriella (NM)
Kurátorok: Ridovics Anna (MNMKK MNM), Radványi Diána (MNMKK IMM), Bodnár Katalin (NM)

További információ ITT.

Káli Gábor és a MÁV Szimfonikus Zenekar (fotó: Steirer Máté)

Északi fény: A MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye
Időpont: 2025. december 4., 19:00
Helyszín: Zeneakadémia Nagyterem, 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.

A MÁV Szimfonikus Zenekar különleges, északi hangulatot idéző estére várja közönségét: a koncerten a kortárs finn repertoár egyik figyelemreméltó darabja, valamint két XX. századi klasszikus alkotás csendül fel.

Az est nyitószáma Aaron Copland ikonikus Fanfár az egyszerű emberért című műve. A darab – amely a II. világháború idején született – máig a remény, a bátorság és a közösségi összetartozás szimbóluma.

Elina Vähälä (forrás: MÁV Szimfonikus Zenekar)

A koncert középpontjában Jaakko Kuusisto finn zeneszerző sodró lendületű és magával ragadó Hegedűversenye áll. Kuusisto – aki maga is kiváló hegedűművész és a neves finn muzsikuscsalád tagja – ezt a rendkívüli ihletettségű, virtuóz és mély érzelmeket megmozgató versenyművet Elina Vähälä számára komponálta. A művésznő azóta is elkötelezetten ápolja a 2022-ben tragikusan fiatalon elhunyt szerző örökségét, és küldetésének tekinti, hogy a világ koncertpódiumain életben tartsa Kuusisto alkotói hangját. A hegedűverseny bensőséges lírája és energikus kitörései különleges élményt ígérnek.

A hangverseny második felében Szergej Rahmanyinov monumentális II. szimfóniája, a romantikus repertoár egyik legnépszerűbb és legérzelmesebb alkotása hangzik el. A mű a zeneszerző gazdag dallamvilágát és mélyen átélt zenekari gondolkodását mutatja be: a lassú tételek fájdalmas szépségétől a finálé elsöprő lendületéig. A szimfóniában a zenekar teljes erejében és sokszínűségében bontakozik ki, különös tekintettel a legendás Adagióra, amely generációk óta ejti rabul a közönséget.

Káli Gábor (fotó: Kincses Szilvia)

A koncertet Káli Gábor, a fiatal magyar karmesternemzedék egyik legkeresettebb tagja vezényli, aki nemzetközi fellépései és sokszínű repertoárja révén a hazai és külföldi színpadokon egyaránt meghatározó művésszé vált.

Jegyvásárlás ITT.

 2025
Időpont: 2025. december 5–6.
Helyszín: Corvin Mozi, 1082 Budapest, Corvin köz 1.

Két napon át elevenedik meg a mozivásznon Tajvan dokumentumfilmjeinek érzéki, elementáris és sokszor meglepően intim világa. A szervezők – a Tajpej Képviseleti Iroda és a Palantír Film Vizuális Antropológiai Alapítvány – tíz éve indították el közösen a Taiwan Dox – Tajvani Dokumentumfilm Napokat.  Az esemény idén is arra hív, hogy a nézők megismerjék a szigetország mélyebb kulturális rétegeit – a hegyek és óceánok ritmusát, az emberi közösségek láthatatlan szövetét, az identitás keresésétől a gyökerekhez való visszatérés lehetőségét.

Jelenet A trukuvá válás útja című filmből. Az alkotás a tajvani őslakos Molisaka közösség vadászati tradíciónak mély jelentését tárja fel (forrás: Taiwan Dox 2025)

A program idei öt filmje első pillantásra távoli világokat és eltérő élettörténeteket mutat be – a kék mélységekbe merülő szabadtüdős búvároktól a tengeri szigetközösség finoman rétegzett hétköznapjain át az őslakos vadászok szakrális tudásáig, a magányos művész időn és kontinenseken átívelő életművétől egészen a koreográfus belső utazásáig. Mégis összeköti őket a közös kérdés: hogyan találja meg az ember a helyét a világban, amikor saját határait kell átlépnie – legyen az a természet elemeivel vívott csendes párharc, a hagyományok újraértelmezése és a közösségbe való visszatérés gesztusa? Az öt film mindegyike a változás törékeny, mégis felszabadító pillanatait ragadja meg, érzékeny ablakot nyitva Tajvan sokhangú, élő kultúrájára. A filmeket mandarin nyelven, magyar és angol felirattal vetítik. Minden vetítést rövid, magyar nyelvű pódiumbeszélgetés követ.

További információ és jegyvásárlás ITT.

Németh János, Vári Éva és Stenczer Béla (forrás: Pécsi Nemzeti Színház)

Aldo Nicolaj: Hárman a padon
A bemutató időpontja: 2025. december 6., 19:00
Helyszín: Pécsi Nemzeti Színház, 7621 Pécs, Színház tér 1.

Aldo Nicolaj, a XX. századi olasz drámairodalom kiváló szerzőjének darabja három idős, nyugdíjas ember történetét meséli el. Hőseink egy lakótelepi parkban, a padon magányosan üldögélve töltik mindennapjaikat. A nő szelíd és jókedvű maradt – de a hajdan erős fiúk, akik valaha bátor katonák, szorgos munkásemberek, családapák, büszke, öntudatos férfiak voltak – most már emlékeken merengő, rozoga, mogorva úriemberek. Ki egyedül, ki a családjától éppen csak megtűrten, de magányosan éldegél. Egyre gyakrabban futnak össze a padnál, történeteik összeérnek, barátok lesznek. A barátságuk pedig fokozatosan feltölti őket, a haszontalanság, magány érzetét felváltja a valahová tartozás biztonsága. A feleslegesség, a szeretetnélküliség, a céltalanság szürkesége alól kibomlik az életszeretet, az egymásba kapaszkodás, az örök szövetséges keresésének szívmelengető története. Elhatározzák, hogy még egyszer, utoljára, belevágnak egy nagy kalandba. 

A mű magyarországi bemutatója ötven éve volt a Pesti Színházban: Páger Antal, Bilicsi Tivadar és Bulla Elma hármasával, Kapás Dezső rendezésében feledhetetlen előadás született. Ezúttal Vári Éva (Ambra szerepében), Németh János (Luigi Lapagliaként) és Stenczer Béla (Bocca Liberót alakítva) lép színpadra Pécsett, Bakos-Kiss Gábor rendezésében.

Jegyvásárlás és a további előadások időpontja ITT.

Varga-Járó Sára és Kovács Tamás (forrás: Pesti Színház)

Alan Ayckbourn: Igazából komédia
A bemutató időpontja: 2025. december 6., 19:00
Helyszín: Pesti Színház, 1052 Budapest, Váci utca 9.

Alan Ayckbourn – Nagy-Britanniában Shakespeare után a második legtöbbet játszott drámaíró – 1998-ban írta meg egyik legnépszerűbb művét, az Igazából komédiát.  A történet a nem túl távoli jövőben, 2050-ben játszódik. A televíziós szappanoperákat ekkor már nem emberek, hanem a mesterséges intelligencia írja, a színészek helyét pedig „aktoidok”, vagyis színjátszásra tervezett androidok veszik át. A gépek megbízhatóak és precízek, csak rendszerhiba esetén rontanak, viszont hiányzik belőlük a humorérzék és a szerelembeesés képessége. Ám az egyik robotlány egy vicces helyzetben váratlanul elneveti magát... Az Igazából komédia – robotika Szabó Máté rendezésében, Varga-Járó Sára, Kovács Tamás, Méhes László, Petrik Andrea, Lukács Sándor, Waskovics Andrea, Radnay Csilla, Telekes Péter, Majsai-Nyilas Tünde és Szántó Balázs szereplésével látható a Pesti Színházban. 

„Ez egy nagyon emberi színdarab, miközben a színpadon egy kevésbé emberséges jövőt kell ábrázolnunk, ami nagyon izgalmas feladat. Egyszerre kell megteremtenünk a disztópikus közeg feltételezhető ridegségét – aminek olyan referenciái vannak, mint például a Szárnyas fejvadász – és egy vígjátéki előadás szellemes helyzeteit. Számomra a legnagyobb kihívás, miként lehet a színészeket instruálni arra, hogy aktoidokat játszanak, akik éppen embereket játszanak. És melyek a robotok olyan, emberileg nem megmagyarázható megnyilvánulásai, amelyek meglepőek vagy humorosak, és ezzel jót tesznek a darabnak. És ott van Jacie, az aktoidlány, aki egy hiba folytán mintha rálátna arra, ami megkülönbözteti az embert a robotoktól. Adammel való találkozása pedig egy olyan szerelmi ábrázolást tesz lehetővé, mely pont az emberi létből adódó távlatok hiánya miatt lesz esszenciális és idealista” – meséli a rendező, Szabó Máté. Az előadás díszlettervezője Pater Sparrow, jelmeztervezője Tihanyi Ildi, zeneszerzője Cser Ádám. Az ő közös munkájuk nem csupán a színpadon látható világot teremti meg, hanem az azt körülvevő közeget is érzékelteti, amely a történetben konkrétan nem jelenik meg, de folyamatosan hatással van rá.

Jegyvásárlás és a további előadások időpontja ITT. 

Nyitókép: Részlet a Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig című kiállításból (fotó/forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)