Nyíregyháza nyerte az Art is Business Kulturális Turizmus Díjat

Az ország hetedik legnagyobb városa vendégforgalmát tekintve az egyik legdinamikusabban fejlődő megyeszékhelyünkké nőtte ki magát. A most elnyert elismerést az elmúlt évek többmilliárdos turisztikai fejlesztései mellett azzal érdemelte ki, hogy kulturális és szabadidős attrakciói igen nagy népszerűségnek örvendhettek a pandémiát megelőző időszakban. 

Ezt igazolja számos korábbi hazai és nemzetközi díj is: Az év turisztikai attrakciója cím nyertese volt 2017-ben az Állatpark, majd a következő évben az Aquarius Élmény- és Parkfürdő. 2015-ben és 2018-ban az Állatpark lett Európa legjobb Állatkertje az ötszázezer látogató alatti kategóriában. Tavaly pedig Az év múzeuma elismerést a nyíregyházi Jósa András Múzeum kapta. Beszámolónkban közreadjuk a nyertes város kultúráért felelős alpolgármesterével, Dr. Ulrich Attilával történt beszélgetésünk legfontosabb megállapításait, majd betekintést engedünk a hosszú hónapokat felölelő válogatási folyamat kulisszáiba.

Tény, hogy a város a térség gazdasági és kulturális motorja, vonzó turisztikai célpont. Elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogyan változott az elmúlt öt évben Nyíregyháza kultúra iránti nyitottsága, fogékonysága. Az alapkoncepció mind a városvezetés szemléletében, mind a kulturális intézményrendszerben az, hogy idomuljanak a társadalom változásához, igényrendszeréhez. A múzeumi, könyvtári, önkormányzati, illetve a művelődési házak által szervezett programokon, fesztiválokon az elsődleges cél az értékek megőrzése, átadása, sőt új értékek teremtése. A kialakulóban lévő új kulturális negyedben, két egymással összefüggő téren, a belváros tőszomszédságában, ahol a Jósa András Múzeum, a júliusban átadott Kállay Gyűjtemény, valamint a Színház is található, ezen alapküldetés mellett cél a felnövekvő generációknak, valamint a közkultúrát ismerőknek szóló élményteremtés. A múzeumok ezt a nagyobb hírveréssel kísért attrakciók bemutatásával, illetve a digitális technika alkalmazásával érik el. Elég megemlíteni a Seuso-kiállítást, Munkácsy- és a Szinyey-Merse-tárlatokat. Emellett a város tervszerűen bővíti a kulturális infrastruktúrát. 

Az Agóra kialakítása a Váci Mihály Művelődési Központból az egyik, amit mindenképp meg kell említenünk, a másik a Múzeumfalu felújítása, de a Kállay Gyűjtemény új épületbe való helyezése sem kis fejlesztés. A Szindbád, azaz egy új színháztörténeti múzeum kialakítása ugyancsak napirenden van. A nyíregyházi események látogatottsági mutatóin meg is látszik a város kultúra iránti nyitottsága.  A nagy időszaki bemutatókat húsz-, harmincezren látták kiállításonként, ebben az évben a Böllér Fesztiválon már húszezren vettek részt (három éve ez a szám még csak kilencezer volt). Örömteli, hogy a városi rendezvényeken a legkisebbektől a nyugdíjasokig folyamatosan és nagy létszámban jelen van minden korosztály – mondja Dr. Ulrich Attila. 

A kulturális nyitottság tényét nem csak az események tematikái és egyre erősödő vonzereje támasztják alá; a kultúra ma már meghatározó elem a város külső és belső kapcsolatrendszerében is. „Amikor kulturális csoportjaink külföldön lépnek fel, mindig elkíséri őket a város turisztikai szervezőcsapata is. Romániában, Erdélyben (Szatmárnémeti és Nagybánya), Ukrajnában, azaz Kárpátalján (Beregszász, Ungvár és Ivano-Frankivszk), Szlovákiában (Eperjes, és Nagykapos), valamint Lengyelországban (Rzesow és Bielsko-Biala) vannak rendszeres megjelenéseink. De voltunk már Ausztriában, Finnországban és Csehországban is.” – tájékoztat az alpolgármester. A kultúrának meghatározó szerepe van a város saját rendezvényeit tekintve is, ezek többsége kétségtelenül emeli a Nyíregyházán eltöltött vendégéjszakák számát is, ami a turisztikai pozíció egyik objektív mérőszáma. A teljesség igénye nélkül a legfontosabbak: a HELLO Nyíregyháza, a városi ifjúsági hete és napja, a Böllér és Tirpák Fesztivál, amelyek tulajdonképpen már nagy gasztronómiai rendezvények. A Sóstói Múzeumfalu minden fontosabb néphagyományt megelevenít (húsvét, pünkösd, államalapítás), egyedi ünnepeket szervez (Pásztorünnep, Márton-nap, A régi Magyarország ízei), illetve a városvezetés tervei között szerepel az első Töltöttkáposzta-fesztivál megszervezése. A rendezvények egy részén helyet adnak a testvárvárosok turisztikai megjelenésének is, főzőcsapataiknak is, amelyek elhozzák a Nyírségbe a Kárpát-medence ízvilágát. Modern szemléletet tükröz az is, hogy még véletlenül sem szorítják be magukat csak helyi vagy csak megyei szintre, hanem további országos és nemzetközi célkitűzéseik vannak. A fesztiválokon erősen támaszkodnak a városi civilekre, a rendezvények tartalmát, mondanivalóját együtt dolgozzák ki a Gasztronómiai Szövetséggel, az Aranykapu Népművészeti Egyesülettel és sok más szervezettel, bevonva még az egyházakat is. 

Az Art is Business Díj váratlanul érte a nyíregyháziakat. „Derült égből jó értelemben vett villámcsapásként jött ezekben a nehéz, ködös időkben, és nagy örömöt szerzett” – árulta el beszélgetőtársunk. Nem is gondolták volna, hogy van olyan független szakmai szervezet, amely tudja, hogy a kultúra befektetés, és nemcsak szellemi, nonprofit értelemben, hanem – a nevelő, identitást adó, formáló hatása mellett – egy város, de az ország életében is nagyon komoly üzleti szerepe is van. Számukra már csak ezért is megtisztelő – és a kuratórium részéről hozzátehetjük: megérdemelt – az elismerés. 

A díj odaítélését megelőző háttérmunkáról szólva:

Első körben huszonhárom hazai várost válogattunk ki abból a száznegyvenegyből, amelynek lakossága meghaladja a tízezer főt. A kutatás különböző statisztikai adatbázisok szekunder adatain és saját gyűjtésű mutatókon alapult. A vizsgálat során a kulturális szolgáltatások kínálatát és eloszlását néztük meg: az elemzett települések az úgynevezett többfunkciós kulturális városok kategóriájába sorolhatók. Az Európa Kulturális Fővárosa címért korábban versengő városok (Debrecen, Győr és Veszprém) értelemszerűen bekerültek a végső tízes listába. A nemzetközi összehasonlító rendszerek, így az EU Creative Cities meghatározó pilléreit is alapul véve, egy összetett szempontrendszer szerint pontoztuk a városokat. Ezek – hosszabb ismertetés nélkül – a következők voltak: kulturális aktivitás és jelenlét (helyszínek és vonzerőképesség); kreatív gazdaság (tudásalapú); kulturális támogató környezet (elérhetőség és fejlesztések). Az értékelés során két város ért el kimagasló pontszámot, a díjat pedig Nyíregyháza vihette el. 

Rövid turisztikai betekintést adva, két jellegzetességet emelünk ki. Egyik az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Erdei környezetben található a strand, a csónakázótó és a gyógyító hatású termálvíz. Itt helyezkedik el a Nyíregyházi Állatpark is, ahol a világ minden kontinenséről származó állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él, Akváriummal, lepkeházzal, valamint a trópusi állatokat bemutató házzal is rendelkezik. Ugyanitt nyitották meg az Óceanáriumot is, ahol hal-, illetve cápafajok láthatók egy üvegalagúton keresztül. A másik nagy attrakció, a Sóstói Múzeumfalu, a megye tájegységeinek népi építészetét, illetve életviszonyait mutatja be. Ez az ország egyik legnagyobb szabadtéri néprajzi múzeuma.

Végül tekintsük át a közelmúlt rendezvényeit! A Vidor Fesztivál, vagyis a Vidámság és Derű Országos Seregszemléje az ország egyik legnagyobb színházi és szabadtéri fesztiválja. A Kóstoljuk meg Magyarországot! a nyíregyházi múzeumfaluban rendezett fesztivál, amelyen, ahogy az elnevezés is sugallja, ételeket ízlelhetünk, Magyarországról és a környező országokból. A kétévente megrendezett Cantemus Fesztiválra számos országból érkeznek együttesek, hogy népszerűsítsék a kórusmuzsikát. A programsorozatban rengeteg hangverseny és egyéb rendezvény szórakoztatja a látogatókat. Központja a Kodály Zoltán Általános Iskola. 2020-ban, első alkalommal, hagyományteremtő céllal szervezte meg a Sóstói Múzeumfalu a Pásztorforgatag című rendezvényét.