Örkény örök, a vállalati projekt győztes, és az egypercesek is tovább élnek

Örkény István, – akinek Budapesten évtizedek óta könyvesbolt, 2004 óta pedig színház is viseli nevét és hordozza örökségét –, bizonyára nagyon örülne, és még csak abszurdnak sem tartaná, hogy a gyógyszergyár, ahol dolgozott, létrejötte 110. évfordulója alkalmából a róla elnevezett színházzal „koprodukcióban” olyan, egypercesnovella-író pályázatot és kiállítást is magában foglaló kulturális projektet hozott létre, mely keveseknek kerülte el a figyelmét. A projekt a vállalat munkatársain túl színházi szakembereket, ambiciózus amatőr szerzőket és lelkes irodalomrajongókat mozgatott meg, ráadásul a társadalmi diskurzus központi témáját, az egészségügyet is fókuszába emelte. A bombasikerű akciót az Art is Business a Vállalat projektek kategóriában első hellyel jutalmazta. 

Abszurditásunktól hemzsegő világunkban mi sem időszerűbb, mint Örkényt megidézni, egyperces, életstratégiát is nyújtó novelláit elővenni, újraolvasni. Ráadásul a munkatábort, a külső-belső száműzetést és az elhallgattatást megélt, gyógyszerész-vegyész végzettségű szerző idén ünnepelte volna 111. születésnapját, az EGIS Gyógyszergyár Zrt. pedig a 110-et, így kézenfekvő volt, hogy a nagynevű cég előáll egy ilyen projekttel. 

Az együttműködés alapja a vállalat részéről az volt, hogy az 1958 és 1963 között a cégnél dolgozó Örkény István bemutatására kiváló együttműködő partnerekre talált az örökségét nemcsak a nevében hordozó Örkény Színház munkatársainak személyében. 

Örkény részt vett az 1956-os forradalomban, jelen volt a Rádió ostrománál, október 30-án ő mondta el a Szabad Kossuth Rádió legendás beköszönő beszédét. Forradalmi részvétele miatt később kihallgatták, és 1958-tól 1962-ig eltiltották a publikálástól. Ekkor, hogy valamiből mégis megéljen, eredeti végzettségét kihasználva vállalt munkát a gyógyszergyárban. 

Az Örkény Színházban rendezett kiállítás tablója (forrás: az Egis Gyógyszergyár Zrt. Facebook-oldala)

A projekt gerincét az Örkény által teremtett műfaj, az egypercesek világát megidéző, 2023 tavaszán meghirdetett novellapályázat alkotta, melyre hihetetlenül sok, több mint kilencszáz pályamunka érkezett Magyarországon kívül Németországból, Romániából, Csehországból, Hollandiából, Finnországból és Kanadából. A jelentkezők száma az EGIS munkatársait is meglepte. 

A novellaíró pályázatra stílszerűen legfeljebb 110 szó terjedelmű szövegeket vártak, amelyek Örkény groteszk szellemében születettek, elsősorban az egészség témájában. A pályázat elbírálásában az Örkény Színház munkatársai, Bíró Kriszta színművész, Ari-Nagy Barbara és Varga Zsófia dramaturgok vettek részt. A  zsűri végül három nyertest hirdetett: dr. Kerekes Gábor, 
Friedler Magdolna és Szabó Benedek írták a legjobb egyperceseket. 

A novellapályázat nyertesei Tornóczky Gabriellával és Mácsai Pállal (forrás: az Egis Gyógyszergyár Zrt. Facebook-oldala)

A projekt másik része egy, az Örkény Színház aulájában 2024 áprilisáig látható kiállítás, melyben különböző tablókon közösen mutatják be azokat az éveket, amikor az író és az akkor még Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár nevet viselő vállalat élete összefonódott. A színház előcsarnokában kiállított tablók az író életének ezt a kevéssé ismert, a gyárban töltött periódusát idézik meg, amikor Örkény tudományos munkatársként a gyógyszerismertető osztályon dolgozott, ugyanakkor felelevenítik az ötvenes évek végének, hatvanas évek elejének sajátos hangulatát és az Aczél György fémjelezte kultúrpolitikát.  

Az Örkény Színházban rendezett kiállítás tablója (forrás: az Egis Gyógyszergyár Zrt. Facebook-oldala)

Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója, aki már hosszú évtizedek óta állít emléket a szerzőnek Azt meséld el, Pista! című önálló estjével, a kiállítás megnyitásakor így fogalmazott: „Örkény a szilencium évei alatt a gyárban szolidáris közegre talált, annyira, hogy a »száműzetés« utolsó éveiben rendszeresen írhatott, akkor még csak az íróasztalfióknak. Ekkor írta az első egyperces novellákat, illetve a Macskajáték és a Tóték első verzióit. Ezt a paradox időszakot mutatja be a kiállítás.” 

Poroszlai Csaba, az EGIS Zrt. vezérigazgatója pedig az Art is Business egy korábbi interjújában azt emelte ki, hogy „Örkény remekül beszélt németül, franciául és angolul is, munkája során kamatoztathatta gyógyszerészi ismereteit, nyelvtudását és írói kvalitásait – még ha nem is szépirodalmi szövegekkel foglalkozott.” Arra a kérdésre pedig, hogy a vállalat milyen értékeit tudja hangsúlyozni a projekt, így válaszolt: „Habár sok zivataros történelmi fordulat volt a XX. században Magyarországon, ezeket nemcsak átvészeltük, hanem megerősödve kerültünk ki belőlük. Sajnos ezt nem sok vállalat mondhatja el magáról, büszkék vagyunk rá, hogy az EGIS a kevés kivétel közé tartozik. Nagyon sok dolgot teszünk azért, hogy a kollégák szeressék a munkahelyüket, hogy családias vállalatnak érezzék – és ebbe beletartozik, hogy az itt dolgozó vagy korábban itt dolgozott különleges emberek előtt lerójuk a tiszteletünket. Arra törekszünk, hogy megmutassuk, értékesnek tartjuk a tudást, a tradícióinkat és az idősek bölcsességét.” 

Mácsai Pál és Poroszlai Csaba (forrás: az Egis Gyógyszergyár Zrt. Facebook-oldala)

Szintén a projekt részét képezi az író özvegyével, Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturggal készült videóinterjú, melyben ennek a korszaknak a nagyközönség előtt eddig ismeretlen történéseit, magánéleti momentumait idézi fel és osztja meg a nézőkkel Mácsai Pál segítségével. A videóinterjúból megtudhatjuk, hogyan élte meg Örkény azt, hogy korábban elismert íróként hirtelen légüres térben találta magát egzisztenciálisan is ellehetetlenülve, és arról is, milyen közegbe került a számkivetett író a kőbányai gyárban, mivel kereste kenyerét a gyógyszerismertető osztály munkatársaként. Az Andaxin és a Lidokain máig használt ismertetőit Örkény írta, ezeket akár egypercesekként is olvashatjuk, különösen használati céljukat tekintve. A beszélgetésből az is kiderül, Örkény éppen ebben az időszakban találkozott Radnóti Zsuzsával, későbbi feleségével, aki nemcsak magánéleti szempontból, de alkotóként is inspirálta. 

111 év élet- és irodalomtörténet, 110 éves cégtörténet

2023 az Egisnél jubileumi év, hiszen februárban volt 110 éve, hogy Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. néven bejegyezték a vállalatot. Az alapító, Balla Sándor gyógyszerész ambiciózus tervekkel fogott a cégalapításba, de azt kevesen jósolták volna 1913-ban, hogy a Keresztúri úton a gyár jellegzetes épületei közül több még 110 év múlva is áll majd. A céget 1950-ben átnevezték Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárrá (EGYT), amely a XX. század második harmadára a hazai gyógyszeripar egyik vezető vállalata lett, és ezt a  pozícióját több évtizeden át – egy újabb névváltás után immár EGIS Gyógyszergyárként – mindmáig megőrizte. 

Az 1974-es Körkép antológiában megjelent portréja (forrás: Vahl Ottó / Wikipédia)

– Vállalat- és irodalomtörténeti kuriózum, hogy Örkény István, aki végzettsége szerint gyógyszerész és vegyészmérnök volt, 1958 és 63 között az Egis Gyógyszergyárban dolgozott. Ráadásul ebben az időszakban találta meg saját írói hangját, azt a nagyon szikár, sallangmentes stílust, ahol egyetlen betűvel sincs több a feltétlenül szükségesnél – éppen, mint egy kémiai képletben – mondja Tornóczky Gabriella, a projekt gazdája. – Ahogy Mácsai Pál is említette e kiálltás megnyitóján, ekkor, a nálunk töltött idő alatt születtek az első egyperces novellák, valamint a Macskajáték, és a Tóték első változata. Ahogyan Örkény stílusában, munkásságában lenyomatot hagytak azok az évek, éppúgy lett fontos része az EGIS történelmének és vállalati kultúrájának Örkény.

Felmerül a kérdés: miért jó egy erősen profitorientált gyógyszeripari nagyvállalatnak egy ilyen projekt, egy ilyen kulturális együttműködés? 

– Miközben támogattunk egy kimagaslóan tehetséges, minőségi kultúrát közvetítő társulatot, a saját munkatársainkat is bevontuk különféle programokba, és ezáltal elkötelezettebbé tettük őket. Hiszünk abban, hogy a művészetek olyan energiákat szabadítanak fel, melyeket vállalati környezetben is lehet hasznosítani. Munkatársi körben is hirdettünk egypercesnovella-író pályázatot – remek alkotások születtek, amelyeket a vállalati nyilvánosság előtt is közzéteszünk. Online előadáson és közönségtalálkozón vehettek részt a kollégák, kicsit kimozdultunk a mindennapi munkafeladatokból, a gyógyszeripar szigorú szabályai közül, és új perspektívákat fedeztünk fel a saját mindennapi működésünkben is. Az ötletet a kommunikációs csapat hozta, de a több programelemből álló együttműködés a legfelsőbb szintű támogatással valósult meg.

Ami pedig a novellapályázatot illeti, a projektgazda így nyilatkozott: 
– Kellemes meglepetés volt, hogy több mint kilencszáz pályamű érkezett a felhívásra. Örülünk, hogy nagyon színvonalas alkotások születtek. Mindez megerősített minket abban, hogy Örkény személye és életműve ma is széles körben ismert és elevennek hat.

Lásd még:

„Személyiségem jelentős része a kultúrából építkezik”

Nyitókép: az Örkény Színházban rendezett kiállítás tablója (forrás: az Egis Gyógyszergyár Zrt. Facebook-oldala)