Petőfi-versek inspirálta balett és a rendszerváltás utáni magyar művészet – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója

Ezen a héten a  Bordó Krizantém rendezvénysorozatát, az Örkény Színházban november 12-én kezdődő Freeszemlét, a Szegedi Kortárs Balett bemutatóját és a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítását ajánljuk.

A nőkkel szembeni erőszakra hívja fel a figyelmet a Bordó Krizantém rendezvénysorozat

Szakmai beszélgetés, kiállítás és irodalmi est keretében hívja fel idén a nőkkel szembeni erőszakra a figyelmet a Bordó Krizantém elnevezésű sorozat, amelynek programjait november 9. és 26. között rendezik meg a Hegyvidék Kulturális Szalonban. A Bordó Krizantém az Orange the World nemzetközi kampány felhívására jött létre három évvel ezelőtt Magyarországon. A kampány a világon mindenhol a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja köré szerveződik és a célja, hogy a művészet segítségével hívja fel a figyelmet a téma fontosságára. A sorozatban festmény és tematikus fotókiállítás, improvizációs színház, gyökereket kutató népzenei előadás, gitárkoncert és irodalom is helyet kapott már, de a program elengedhetetlen részét képezik a szakmai előadások is.

Forrás: cseppek.hu

Idén a sorozat november 9-én Kiss Andrea fotóművész ÉN című kiállításával indul, amelyet november 26-ig lehet megtekinteni. Ezt követi egy szakmai előadás november 17-én Az énerő felszabadítása sorsfordító helyzetekben címmel, Róza Rachel klinikai szakpszichológus, Hunyadi Krisztina válási szakmediátor és Preisz Éva Eszter pszichiáter részvételével.
 A rendezvénysorozat november 24-én a Sajátválladra című zenés irodalmi esttel zárul. Kiss Andrea fotóművész négy képéhez a szervezők Lackfi János írói kurzusán hirdettek pályázatot, amelyre érintetteknek szóló, erőt adó műveket vártak. A legjobb alkotásokból kiadvány készült, amelyet az esten mutatnak be. A műveket Hajnal Éva költő, a Litera-Túra Kiadó és Művészeti Magazin főszerkesztője, valamint Posta Marianna költő, író, szerkesztő bírálta el. A legjobb kilenc alkotást az alkotók olvassák fel az esten, Lőrincz Judit operaénekes pedig olyan áriákat énekel, amelyek valamilyen módon megjelenítik a bántalmazás témáját.



Petőfi 200: A Szegedi Kortárs Balett Lánglelkű című premierje a Szegedi Nemzeti Színházban

A Petőfi 200 eseménysorozat részeként november 10-én mutatja be új, öt fiatal magyar zeneszerzőnek a társulat számára komponált műveire koreografált, Lánglelkű című produkcióját a Szegedi Kortárs Balett a Szegedi Nemzeti Színházban. Pataki András, a társulat igazgatója elmondta, az együttest alapító Imre Zoltán – aki november 7-én lett volna nyolcvanéves – által teremtett hagyományt folytatva törekednek arra, hogy esélyt adjanak a fiatal művészeknek. A Lánglelkű című produkció zenéjét így a társulat felkérésére öt, harmincas éveiben járó magyar komponista írta, ahogy a koreográfiákat is öt fiatal művész készítette.

Forrás: a Szegedi Nemzeti Színház Facebook-oldala

Juronics Tamás művészeti vezető hozzátette: úgy szerettek volna csatlakozni Petőfi Sándor születésének bicentenáriumához, hogy nem életének valamely szakaszát mutatják be, vagy valamely színpadi művét táncolják el, hanem egy olyan produkció születik, amelyet áthat a költő szellemisége. Így felkértek öt fiatal zeneszerzőt, hogy egy-egy Petőfi-verset kiindulópontul választva komponáljanak etűdöket a társulat számára. A zeneművekre Czár Gergely, Szőllősi Krisztina, Kiss Róbert, Tóth Laura, valamint – Juronics Tamás koncepciója alapján – Diletta Ranuzzi és Desirée Bazzani készített koreográfiát.

A rövid, tizenöt perces művek komoly feladatot jelentenek a táncosoknak, ugyanakkor intenzív élményt nyújtanak majd a közönségnek. A háromfelvonásos est fontos részét jelenti a zene, ezért a látványt meghatározza, hogy a zenekar a színpadon játszik majd. A táncetűdök között pedig Kosztolányi József előadásában elhangzanak a darabok inspirációjául szolgáló Petőfi-versek is. Gyüdi Sándor, az eseten játszó Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója elmondta, kortárs kompozíciókat megszólaltató, élőzenés balettelőadás csak a két szegedi társulat együttműködésével született az elmúlt évtizedekben Magyarországon.

Az öt zeneszerző – Lázár Dániel, Molnár Viktor, Szászi Petra, Dobri Dániel és Brandenburg Ádám – szimfonikus zenekarra komponált darabjai igazi balettzenének való, klasszikus zenei művek. Az etűdök között van olyan, amely hagyományos módon szólal meg, de felcsendül különleges hanghatásokat alkalmazó mű és olyan darab is, mely korábbi zenetörténeti korszakokat idéz meg – közölte a karmester.

TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001)

A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása egy olyan fiatal művészgeneráció gondolkodásmódját járja körül, amely a rendszerváltozás után, az 1990-es években a szabadságot, a gazdasági és kulturális nyitottságot felszabadító élményként élte át. Ebben az elektronikus zenék forradalmasító szemlélete, a DJ-kultúra, a partik új vizuális világa meghatározó inspirációt jelentett, ami a művek vizualitásában, a bennük felvetett kérdésekben is megjelent. A TechnoCool-tárlat a vizuális kultúrán, a flyerek és lemezborítók világán, az irányt mutató elektronikus zenéken keresztül nemcsak az akkor volt fiatalokat invitálja negyed évszázados visszautazásra az időben. A kiállítás, több mint ötven alkotó művein keresztül, a különböző médiumok – festészet, objekt, fotó, print, videó és kis mértékben a számítógép-alapú művészet – kilencvenes évekbeli alakulását mutatja be. Az izgalmas és a mai napig újszerűnek ható képi világot megjelenítő műalkotásokat látványos, több zenehallgatási, videós és edukációs ponttal kiegészített enteriőrben láthatja a közönség.

Csontó Lajos: Mindent értek, Apa, 1999 C-print, dibond, 70 × 157 cm magántulajdon (forrás: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria)

A kiállításon bemutatott magyar művészek a rendszerváltás után a művészetben új önkifejezési lehetőséget láttak. A művészet hagyományos médiumai mellett az új képi eszközök, a képszerkesztő programok és a számítógép kínálta lehetőségek egy egész generáció számára az önmeghatározás új formáit jelentették. Munkáik ma is frissek, inspirálók és felszabadítók. A műalkotásokat a korszakban Magyarországon nagy hatást gyakorló külföldi alkotók egy-egy művével helyezik nemzetközi kontextusba: a tárlatot Muntean & Rosenbloom, Pippilotti Rist, Cindy Sherman, Andreas Gursky és az akkor Budapesten filmet forgató Matthew Barney alkotásai teszik teljessé.

Forrás: Freeszfe

Először rendezik meg a Freeszemlét az Örkényben

A fesztivál hét napja alatt tizenöt előadásra, filmvetítésekre és konferenciára is sor kerül. A november 12. és 18. között, az Örkény Színházban zajló fesztivál célja, hogy bemutassa a Freeszfe Egyesület hallgatóinak a munkáit és támogassa a szervezet tevékenységét. A részletes programról korábban megjelent cikkünkben is olvashat.

Lásd még:

Tavaszvárás novemberben – Az Art is Business kulturális ajánlója

Leomló hajzuhatagok, kelta mesék – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója

Alice a Füvészkertben – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója

Meditatív sivatagi utazás könyv- és filmfesztivállal – Az Art is Business e heti kulturális ajánlója

A Magyar Jazz Napjával, a bécsi Múzeumok Éjszakájával és animációs filmnapokkal indul az október
– Az Art is Business e heti kulturális ajánlója

Filmes, irodalmi és színházi fesztiválokkal zárul a szeptember

Színház, kiállítás, zene – az Art is Business heti kulturális ajánlója

Nyitókép: Komoróczky Tamás: Addikció, 1997, papír, inkjet print, kollázs, farostlemez, 120 × 199 cm , Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (forrás: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria)