Róma – a város, amelynek már kétezer éve is milliónyi lakosa volt

Az olasz főváros az ország legnagyobb és legnépesebb, egyben az Európai Unió harmadik legnagyobb lélekszámú városa a maga 2,76 millió lakójával. Az egykori római birodalmi központ csaknem három évezred óta jelentős, az európai kontinens egyik legrégebbi, folyamatosan lakott települése. 2019-ben – a világ tizenegyedik és az Európai Unió harmadik leglátogatottabb városaként – több mint tízmillió turistát vonzott, 2023-ban pedig mintegy harmincöt milliót. Tavaly 51,4 millió vendégéjszakát és 22,2 millió látogató érkezését regisztrálták. Itália központjának múzeumai és műemlékei a világ ötven legnépszerűbb turisztikai célpontjai közé tartoznak. Róma az a város, ahol – Szerb Antal szavaival élve – semmit sem kell tennünk, csak hagyni, hogy történjen velünk. 

Történelmi turistaparadicsom

A világ fővárosának is nevezett Rómában kézzel fogható közelségből tárulnak elénk a történelmi tanulmányainkból ismert helyszínek. „A látható történelem városa, ahol egy egész félteke múltja mintha gyászmenetben mozogna, különös ősképekkel és messziről összegyűjtött trófeákkal” – vallja róla George Eliot angol írónő. Ez a páratlan örökség minden bizonnyal közrejátszik abban, hogy a COVID-19-világjárvány előtt és után is az Örök városba érkezett a legtöbb szállóvendég. Ady Endre szerint itt „van elrombolva, elépítve és fölépítve minden, amiből a mi lelkünk összerakódik”.

A Giotto di Bondone festő, szobrász leírásából a visszhangok, az illúziók és a vágyakozás városaként ismert Róma nem is tehet mást, mint hogy kiterjedt és jól szervezett tömegközlekedési hálózatot tart fenn: az utasok kétszáznegyvenegy busz- és hat villamosvonalon, továbbá trolibuszon, nappali és éjszakai buszjáratokon utazva szelhetik át a várost. Roma Pass vásárlása esetén (a 72 órás változat 58 eurós áron kapható) a tömegközlekedés ingyenesen és korlátlanul használható. A Pass a díjmentes közlekedés mellett több mint negyvenöt műemlék, múzeum és régészeti helyszín kedvezményes, illetve ingyenes megtekintését foglalja magában, valamint térítésmentes illemhelyhasználatot is biztosít. Ha autóval indulunk itáliai kalandunkra, fontos tudnunk, hogy a dízeljárműveket a légszennyezés miatt 2020-ban kitiltották a főváros útjairól.

Róma látképe (forrás: Pixabay)

Róma történelmi városközpontja Európa egyik legnagyobbja és műemlékekben leggazdagabbja, mely 1980 óta az UNESCO-világörökség része. Mivel nem túl nagy, a legtöbb ott található nevezetesség gyalogszerrel bejárható. Sétautunk során felfedezhetjük, hogy Johann Wolfgang von Goethe egykori lakóhelyének utcaképe az évszázadokkal együtt miként változott. A legnagyobb, egyben a legjelentősebb épületek az ókori császárság és a huszadik századi fasizmus idején épültek. „Róma több mint fél évszázada nem látott modern épületet. Ez egy időbe fagyott város” – tartja róla Richard Meier amerikai képzőművész. Sétánk közben mindenképpen legyen figyelmünk a város több tízezernyi kóbor macskájára, akiket egy harminc évnél is régebben elfogadott törvény véd – ennek értelmében mindegyiküknek joga van ott élni, ahol megszületett.

Kihagyhatatlan kultúrcsemegék 

„Róma törött tükör, egy ruha leeső pántjai, egy elképesztően bonyolult puzzle. Jéghegy, amely a teraszunk alatt lebeg, minden ballasztja a felszín alatt rejtőzik” – vallja Anthony Doerr amerikai novella- és regényíró. Nézzük hát ezen puzzle-darabok leglényegesebbjeit!

A Colosseum a Római Birodalom egyik legfőbb szimbóluma, a legnagyobb amfiteátrum, mely a világon valaha épült. Az időszámításunk szerint 80-ban megnyitott, elliptikus alaprajzú épület hatvanezer néző befogadására alkalmas. Az egyik legnépszerűbb itáliai attrakció: 2023-ban több mint tizenkétmillióan, 2024-ben közel tizenötmillióan voltak rá kíváncsiak.

A Trevi-kút (forrás: Pixabay)

A Poli-palota déli homlokzatán álló húsz méter széles Trevi-kút (Fontana di Trevi) az olasz főváros egyik legnagyobb és legismertebb szökőkútja – egy a Rómában található kétszáznyolcvan közül. A hozzá fűződő monda szerint a bele dobott pénzérme szerencsét hoz – ebből eredően a turisták naponta nagyjából háromezer eurónyi összeget hagynak a vízben. Az éjjelente összegyűjtött pénzérmékkel a város a hátrányos helyzetű családokat segíti.

A Forum Romanum a Capitolium és Palatinus domb között húzódva az ókori Róma fő köztereként a kereskedelmi és politikai világ érintkezőhelye volt. A nagyjából kétszázhúsz méter hosszú, oszlopos csarnokokkal körülvett területen rengeteg épület és emlékmű áll. Az időszámításunk előtt 27-ben emelt Pantheon az ókori építészet egyik legjelentősebb alkotása. Hengeres főépülete előtt tizenhat, gránitból készült korinthoszi oszloppal alátámasztott előcsarnok található. Az ókori Róma legszebb terének tartott Traianus Fórumán lévő, közel negyven méteres Traianus-oszlop időszámításunk szerint 112-13-ban épült a névadó császár megbízásából. Ez volt az első római diadaloszlop, és az egyetlen, ami az évezredek során talpon maradt.

A Forum Romanum (forrás: Pixabay)

Az Aventinus és a Palatinus dombok közti völgyben elhelyezkedő Circus Maximus (Circo Massimo), mely az ókori Róma egyik arénája, a római játékok színhelye volt, ma is használatos: koncerteknek ad otthont. 2025 júniusában e páratlan környezetben például a Duran Duran koncertjét élvezhette a közönség. A 216-ban, Caracalla császár által felavatott Caracalla termái (Terme di Caracalla) a második legnagyobb római publikus fürdőként ezerhatszáz vendég egyidejű fogadására volt képes. Sokkal több volt azonban közfürdőnél: szórakoztatóközpont lévén társadalmi érintkezési pontként szolgált, amiről a könyvtár, a galériák és a hatalmas kert is tanúskodik.

Az Angyalvár (forrás: Pixabay)

Hadrianus császár síremléke, az Angyalvár (Castel Sant’Angelo) az 590-ben pusztító pestisjárvány idején kapta a nevét azzal a legendával összefüggésben, mely szerint I. Gergely pápa egyszer a vár tetején meglátta Szent Mihály arkangyalt, amint visszahelyezi hüvelyébe a büntetés kardját, ezzel jelezve az epidémia végét.

Felfedező utunkból nem maradhat ki a százharmincöt fokból álló Spanyol lépcső sem (Scalinata di Trinità dei Monti), amely Európa leghosszabb és legszélesebb kültéri feljárója. 

A Spanyol lépcső (forrás: Pixabay)

Mennyei múzeumi miliő

Róma több mint nyolcvan múzeummal büszkélkedhet, melyekből ezeken a hasábokon csupán néhányról van módunk ízelítőt adni.

A felbecsülhetetlen értékű műkincseket rejtő, a város leggazdagabb kincsestáraként számontartott Vatikáni Múzeumokat (Musei Vaticani) tavaly 6,8 millió turista kereste fel – ezzel a világ harmadik leglátogatottabb művészeti múzeumának számított. A turisták által legkedveltebb épülete, a Sixtus-kápolna a pápaválasztó konklávé helyszíne, melynek mennyezetén található Michelangelo remekműve, az ötszáznegyven négyzetméter felületű, legnagyobb egybefüggő freskó, melynek egyik részlete, az Ádám teremtése a világ egyik legismertebb alkotása. A Szent Péter-bazilika, melynek kupoláját szintén Michelangelo tervezte, hatvanezer fő befogadására alkalmas.

A Szent Péter-bazilika (forrás: Pixabay)

A Museo Nazionale di Castel Sant’Angelo, más néven Hadrianus mauzóleuma 2024-ben kilencszázezer látogatót vonzott, amivel Olaszország hatodik leglátogatottabb helye volt abban az évben. A közel tizenháromezer négyzetméternyi kiállítási területtel bíró Musei Capitolinit, a világ első nyilvános múzeumát kifejezetten arra szánták, hogy a művészetet mindenki élvezhesse.

A Galleria Borghese (Borghese Galéria) birtokolja a világ egyik legrangosabb művészeti gyűjteményét, többek között olyan festők remekműveit, mint Bernini, Canova, Caravaggio, Raphael és Tizian. Szintén a festészet szerelmeseinek érdeklődésére tarthat számot a Palazzo Corsini Nemzeti Galéria (Galleria Nazionale di Palazzo Corsini), melynek képtárában Caravaggio, van Dyck és Rubens alkotásai tekinthetők meg. Amennyiben az olasz fővárosban és környékén feltárt kincsek tárházába szeretnénk bepillantást nyerni, unikális élményt nyújt a Római Nemzeti Múzeum (Museo Nazionale Romano) archeológiai kiállításának megtekintése. 

Egy kis hazai –Rómában is 

Az olasz főváros épített környezetén a magyar kultúra is otthagyta kéznyomát, s ha szemfülesek vagyunk, ezekre rá is bukkanhatunk a város különböző pontjain. A Szent Péter-bazilika altemplomában található a Magyar Kápolna (Cappella Ungherese), a bazilika főkapujának domborművei között pedig a magyar korona is felfedezhető. A sekrestyefolyosó belső falán tábla hirdeti, hogy valaha itt állt a Szent István által épített zarándokház. A Via Vittorio Venetón sétálva, a Hotel Imperiale épületén Ady-emléktábla hirdeti: „Ebben a szállodában szállt meg Ady Endre, a magyar nemzet sorsának, vágyainak és álmának költője." 

A Colosseumtól nem messze található a magyarok nemzeti temploma, a Szent István vértanú körtemplom (Santo Stefano Rotondo), míg a Gianicolo dombon a garibaldista hősök szobrai között Türr István altábornagyét láthatjuk.

A két nemzet kapcsolatát mutatja a Magyarország tér is (Piazza Ungheria), továbbá az, hogy Róma 1303-ban alapított tudományegyetemén, a La Sapienza Egyetemen magyar tanszék is működik.

Az eredeti cikk a 2025 szeptemberében kiadott, Olaszország kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: Colosseum (forrás: Pixabay)

Lásd még:

Itália – a művészet otthona – Bemutattuk olasz lapszámunkat

„Antonioni a király, Fellini az Isten” – Máté Judit újságíró mesél az olasz film fénykoráról

Könnyen megértjük egymást – Interjú Gabriele La Postával, a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatójával

A belépés nem díjtalan – Velence fizetős rendszerrel szabályozza a várost elárasztó tömegturizmust.