Tabudöntögetés tíz éve, hajsza egy Mozart-kéziratért, zenei körutazás a dalszerző koponyája körül és fekete tükörben látott jövőképek

Soharóza, Halas Dóra, Nagy Fruzsina, Bartha Márk: Tabu kollekció
Időpont: 2026. április 10–11., 20:30
Helyszín: Trafó Kortárs Művészetek Háza, 1094 Budapest, Liliom u. 41.

Betegségek, halál, szexualitás, háború, gender-kérdés, vér, testképzavar – tíz éve született meg az első hazai catwalk koncert. A Tabu kollekció című előadás a társadalmilag legkényesebb tabutémákat vette sorra, hogy divatbemutató és kórusszínház keresztezésében, elektronikával és vetítéssel megtolva halmozza azt a nézők szeme elé. Áprilisban két előadással ünnepli a jubileumot a alkotógárda a Trafóban.

Részlet az előadásból (fotó: Nagy Gergő)

A középpontban egy kifutó, amelyen modellként éneklő kórustagok vonultatják fel a legforróbb és legkényesebb társadalmi témákat, a külső-belső tabuk ihlette extravagáns ruhakölteményekben. Halas Dóra karnagy, a Soharóza kórus és Nagy Fruzsina jelmeztervező művészeti ágak ötvözéséből születő, látványos divatkoncertje olyan véresen játékos világképet rajzol elénk, amelyben az izgalmas és titkon mindenkit foglalkoztató kérdések sorakoznak fel a mindennapok frusztrációinak kifutóján – hogy végre egyszer farkasszemet nézhessünk velük.

Rendező: Nagy Fruzsina, Halas Dóra

Bővebb információ ITT.

Forrás: Danubia Zenekar

Danubia Zenekar: Kotta Zűr
Időpont: 2026. április 11., 11:00
Helyszín: Magyar Állami Operaház, 1061 Budapest, Andrássy út 22.

Egy titokzatos, frissen előkerült Mozart-kézirat mindenkit megmozgat: két csibészes műkereskedő, két rivális fiatal és egy egész város keveredik fergeteges macska–egér játékba. Váratlan szövetségek, romantikus bonyodalmak és végül a válasz: mi Mozart ma is érvényes üzenete? Az OperaCinema egyszerre film, színház és élő szimfonikus koncert: könnyed, humoros és magával ragadó beavatás a zene világába.

A rendező Klem Viktor, az író: Maruszki Balázs. Karmester: Hámori Máté.

A darab előadói: Danubia Zenekar, Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Pigler Emília, Raul Ionescu, Hámori Máté, Fodor Zsóka, Marics Péter.

További információ és jegyvásárlás ITT.

Forrás: Cser Kiadó

Szűcs Krisztián: Utazás a kegyetlenbe
Kiadó: Cser Kiadó

Van egy pont, amikor a dalok már nemcsak megszólalnak, hanem vissza is kérdeznek. Amikor harminc évnyi sor, refrén és félreérthető mondat elkezd történetté összeállni. Innét indul a Heaven Street Seven alapítója, dalszerzője, Szűcs Krisztián frissen megjelent könyve is: zenei körutazás a művész koponyája körül, ahol a dalszövegek keletkezéstörténete időutazássá válik, a szöveg pedig vizualitással telítődik.

Szűcs Krisztián a magyar alternatív könnyűzenei színtér egyik emblematikus figurája, neve a 2000-es évek elején vált szélesebb körben ismertté: akkor jelent meg a Heaven Street Seven Cukor című, mára klasszikussá vált nagylemeze. A banda története, dalai és turnéi nemcsak zenei mérföldkövek, hanem a most megjelent kötet szövetének is fontos rétegei: a könyv számos ponton ebből az élményanyagból táplálkozik, hiszen Szűcs Krisztián alapítóként és dalszerzőként a zenekar meghatározó alkotói „lelke” – személyes története és a HS7 szinte elválaszthatatlanul fonódik össze.

Szűcs Krisztián

Szűcs Krisztián közel harminc éve írja és énekli a különböző korosztályokat összekapcsoló dalokat. Az Utazás a kegyetlenbe így végső soron visszavezet oda, ahonnan minden elindult: a dalokhoz. Ez az élmény ismét kézzelfoghatóvá válik a Heaven Street Seven 2026. augusztus 8-i koncertjén a Budapest Park színpadán.

A Cser Kiadónál megjelent novelláskötet – vagy ahogyan a szerző nevezi: sznobellák gyűjteménye – nemcsak egy zenekari korszak lenyomata, hanem Szűcs Krisztián életének személyes térképe is. A könyvet saját fotói egészítik ki.

A kötet online megvásárolható ITT.

Részlet a Fekete tükör. A jövő hosszú árnyéka című kiállításból (fotó: Rosta József, Ludwig Múzeum)

Fekete tükör. A jövő hosszú árnyéka
A kiállítás megtekinthető: 2026. október 18-ig
Helyszín: Ludwig Múzeum, 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

A Ludwig Múzeum több évtizede bővülő gyűjteményében jól körülírható egységet képeznek azok a kortárs alkotások, amelyek elképzelt jövőképekkel foglalkoznak. A jelent – valamilyen szempontból – a múlt disztópikus megvalósulásaként értelmezik. A kiállításban megjelenő kilencven mű egyfajta fekete tükörként szolgál: nemcsak jelenünket látjuk benne, hanem egy felsejlő jövővíziót is, így segít megérteni, milyen potenciális jövő az, amelyet szeretnénk elkerülni. 

A kiállítás címéül választott fekete tükör sokrétű jelentéssel bír, és egyszerre kapcsolódik a jelenhez és a múlthoz. A fogalom a kortárs kultúrában elsősorban a kikapcsolt digitális kijelzők sötét felületére utal. Ebben a jelentésben a hibajelenségeket, lefagyásokat vagy teljes rendszerleállásokat („fekete halált”) jelöli. Kulturális elterjedéséhez nagyban hozzájárult Charlie Brooker Black Mirror című, disztópikus hangvételű sorozata, amely a sötét képernyőt a technológiai önreflexió metaforájaként alkalmazza. A kifejezés eredete ugyanakkor sokkal régebbre nyúlik vissza, és az okkult tudáshagyományokban gyökerezik. A fekete tükör – jellemzően ezüstfoncsor nélküli, fekete hátlapú felület vagy obszidián – a mágikus gyakorlatok részeként jóslóeszközként funkcionált. Nem csupán praktikus instrumentum volt, hanem metafizikai médium: a transzcendens tudás közvetítésének szimbóluma. Kapu egy alternatív, nem-fizikai valóság felé, amelyben a múlt, jelen és jövő képei tárulhatnak fel.  Ebben a kontextusban a fekete tükör a rejtett tudás, a tisztánlátás és az alternatív valóságokhoz vezető átjáró metaforájává vált. Jelentése a modern technológiai kultúrában új, reflexív értelmezésekkel gazdagodott.

Részlet Oto Hudec: Hullám a kert előtt című videójából (forrás: Peter und Irene Ludwig Stiftung, Aachen, 2025)

A kiállítás egy hosszabbtávú kutatás első állomásaként a disztópia fogalmán keresztül vizsgálja a gyűjteményben megtalálható műveket, illetve egyes, a gyűjteményben szereplő művészek egyéb munkáit csatolja be a feltárásba. A kiválasztott alkotások, amelyeket a kiállítás különböző tematikus útvonalak mentén vet alá elemzésnek, a közelmúltban, elsősorban a hazai képzőművészeti színtéren zajlott diskurzushoz kapcsolódnak. 

Kurátorok: Kálmán Borbála, Készman József

További információ ITT.

Nyitókép: Részlet Waliczky Tamás Vision on Mong Kok East Footbridge című videójából. A videó a Fekete tükör. A jövő hosszú árnyéka című kiállításon tekinthető meg (fotó: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum)