Szántó Piroska és Vas István hagyatékának kálváriája

Vas István kétszeres Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító (1910–1991), valamint felesége, Szántó Piroska szintén Kossuth-díjas festő és grafikus (1913–1998) a huszadik századi magyar művészet meghatározó alakjai voltak. Budai otthonuk a korabeli kulturális élet fontos helyszíne volt. A festőnő a végrendeletében az akkori Szombathelyi Képtárnak adományozta több száz alkotását, azzal a feltétellel, hogy a lakásukat ötven évig működtessék emlékmúzeumként. Csakhogy a Szántó Piroska Emlékmúzeum tíz éve bezárt. És úgy tűnik, támogatók nélkül nem is fog megnyílni.

Ha az interneten rákeresünk a Szántó Piroska Emlékmúzeumra, azt olvashatjuk: „Átmenetileg zárva”. Megtévesztő a szöveg, ugyanis az emlékmúzeum immár tizedik éve van „átmenetileg” zárva, és senki nem tudja, mikor fog megnyitni. A szombathelyi Savaria Múzeumtól sem kaptunk erre választ, holott ez az intézmény a fenntartója az I. kerületi Várkert rakpart 17-ben lévő Szántó Piroska Emlékmúzeumnak. De mi köze van egy budapesti kiállítóhelynek Szombathelyhez? A válaszhoz vissza kell menni az időben.

Vas István és Szántó Piroska (fotó: Molnár Edit / MTI)

A Várkert rakpart 17-ben lakott Szántó Piroska festőművész és férje, Vas István költő. A művészházaspár 1962-ben költözött a Duna-parti tágas, négyszobás lakásba. Mindketten ott alkottak, az otthonuk tele volt Piroska gyönyörű festményeivel. Nagy társasági élet zajlott náluk, gyakori vendégük volt Ottlik Géza, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Hubay Miklós, Kálnoky László, Lator László, Zelk Zoltán, Várady Szabolcs, Gergely Ágnes is. Örkény István egyik legsikeresebb művét, a Macskajátékot Szántó Piroska és testvére, Anna ihlette. Megmutatták, mit szoktak játszani, amikor nagyon jókedvűek: a két korosodó asszony egymást kergette, s mint két macska, jókat nyávogtak.

Szántó Piroska: A cicák (forrás: galeriasavaria.hu)

Ajándékozási szerződés

Az 1980-as években az idősödő művészházaspárt az is foglalkoztatta: ki gondozza majd a hagyatékukat, például Piroska több száz festményét, grafikáit? Mivel gyermekük, természetes örökösük nem volt, befogadó helyet kerestek a hatalmas képgyűjteménynek. Szántó Piroska először Budapesten próbálkozott, de az akkori Fővárosi Tanáccsal nem tudtak megegyezni. Majd 1987-ben a Szombathelyi Képtár életmű-kiállítást rendezett Szántó Piroskának. Annyira jól sikerült, hogy a festőnő – a múzeum igazgatójának biztatására – elhatározta, hogy képeit a Vas Megyei Önkormányzatnak, illetve a megye által fenntartott Szombathelyi Képtárnak adományozza. Miután Vas István 1991-ben meghalt, özvegye a vagyonokat érő képgyűjtemény mellé budai lakásukat is felajánlotta Vas Megyének, egy feltétellel: a Várkert rakparton lévő otthonukat – a festőnő halála után – lakásmúzeumként működtetik tovább. Ebben mindkét fél megegyezett, és 1992-ben meg is kötötték az ajándékozási szerződést.

Szántó Piroska 1961-ben (forrás: fortepan.hu)

A hivatalos papírok aláírására elkísérte Szombathelyre „Piroska nénit” a bejárónője, Földi Anikó, akit a művészházaspár saját gyermekeként szeretett. „Ott voltam Piroskával Szombathelyen az ajándékozási szerződés aláírásakor. Ebben az is szerepelt, hogy a megye a lakást ötven évig köteles emlékmúzeumként működtetni. Megkapták a lakásban lévő képeket és bútorokat is. Piroska mindezért cserébe életjáradékot kért, de a megyének nem volt pénze. A festőnő ingyen adott oda mindent” – idézte fel később az emlékeit Földi Anikó a 168 Órának (forrás: Egy végrendelet nyomában, 168 Óra 2015. április).

Szántó Piroska 1998-ban elhunyt. A budai lakás – az ajándékozási szerződés értelmében – a Vas Megyei Önkormányzat tulajdonába került, a festmények java része pedig a Szombathelyi Képtárba. Ugyanakkor a bútorok és több mint hetven kép – kiállítási tárgyként – ott maradt a Várkert rakpart 17-ben. Majd 1999-ben megnyílt a Szántó Piroska Emlékmúzeum, amely akkora kulturális eseménynek számított, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök is elment avatóbeszédet mondani. A lakásmúzeum gondnoki feladataival Földi Anikót bízták meg. Ő nemcsak tárlatvezetéseket tartott mindennap, de kulturális eseményeket, irodalmi esteket, könyvbemutatókat, szavalóversenyeket szervezett. A kiállítóhely tizenkét évig remekül működött.

Finanszírozási gondok

Ám a következő évek gazdasági megszorításai miatt egyre kevesebb pénz jutott országszerte kultúrára, a múzeumok fenntartására. 2010 után – a második Orbán-kormány idején – negyven százaléknyi forrást vontak el a vidéki múzeumoktól. Ez Szombathelyt is sújtotta. Amikor kiderült, hogy az általuk fenntartott budai lakásmúzeumban meghibásodott a kazán és a kémény sem biztonságos, a javíttatásokra már nem futotta. A Szántó Piroska Emlékmúzeum 2012-ben – ideiglenesen – bezárt. Csakhogy a múzeumi rendszert nem csak a pénzkivonások sújtották: a folyamatos átszervezések kaotikus viszonyokat teremtettek. Szombathelyen például ennek az lett a következménye, hogy a hét helyi múzeumot 2013-ban beolvasztották egy mamutintézménybe: a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeumba (Savaria Múzeum). Ebben a Szentendrei Képtár és a Szántó Piroska Emlékmúzeum is csupán „tagintézmények” lettek. Elvesztették az önállóságukat. Ráadásul a budai lakás a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonba került, miközben területileg az I. kerületi önkormányzathoz tartozik. És ahogy mondani szokás: a sok bába között elveszett a gyerek; az elmúlt tíz évben egyik hivatal sem szánt pénzt arra, hogy az emlékmúzeumot rendbe hozassa és megnyissa.

Szántó Piroska Emlékmúzeum (forrás: nyugat.hu)

Ki menti meg a lakásmúzeumot?

Pedig több civil kezdeményezés is indult a Szántó Piroska Emlékmúzeum megmentésére: 2015-ben a néhai művészházaspár barátai közül több író – Várady Szabolcs, Gergely Ágnes, Lukácsy András és Sumonyi Zoltán – a nyilvánossághoz fordult. Meg is jelent néhány cikk Vas István és Szántó Piroska hagyatékának hányattatott sorsáról. Aztán megint nem történt semmi. Pár évvel ezelőtt Braun Vera Berlinben élő magyar nyugdíjas orvosnő is elhatározta: megpróbál valamit tenni ebben az ügyben. Személyes oka is volt erre. Az Art is Businessnek elmesélte: édesanyja egyik legjobb barátnője volt Szántó Piroska, és gyerekkorában ő is gyakran feljárt „Piroska nénihez”, akit nagyon szeretett.
– Sok képet kaptunk tőle ajándékba, de az is előfordult, hogy anyánk kiadta a parancsot: tessék képeket venni Piroskától, mert pénzre van szüksége! – mondta.

Szántó Piroska Emlékmúzeum (forrás: nyugat.hu)

Braun Vera a mai napig együtt él Szántó Piroska alkotásaival és emlékével. Még Szombathelyre is elutazott, hogy találkozzon a Savaria Múzeum vezetőjével, de ez végül nem jött össze. Viszont sikerült Budapesten megszerveznie egy közös találkozót, amin részt vett a Savaria Múzeum két munkatársa és Várady Szabolcs is.
– Ez 2019-ben, az önkormányzati választások után történt – folytatta Braun Vera – Szombathelyen, a fővárosban is ellenzéki vezetés vette át az irányítást. A közös beszélgetésen felvetődött, hogy a lakásmúzeum ügyében jó lenne összehozni egy találkozót az érintett önkormányzatok vezetőivel. Felajánlottam, hogy ezer euróval hozzájárulok a lakásmúzeum felújításához, aminek nagyon örültek. A pénzt azután mégsem utaltam át, mert az ügyben megint nem történt semmi. A pandémia miatt is leállt minden.

A budapesti találkozón az is elhangzott: amint kiderül, hogy az új szombathelyi önkormányzat költségvetéséből mennyi forrás jut a Szántó Piroska Emlékmúzeumra, jelentkeznek. Azóta sem jelentkezett senki. Ezért mi e-mailben megkérdeztük a Savaria Múzeumot, illetve a fenntartó szombathelyi önkormányzatot, hogy miért van egy évtizede zárva a Szántó Piroska Emlékmúzeum. Mennyibe kerülne a megnyitása és a működtetése?

Szántó Piroska Emlékmúzeum (forrás: nyugat.hu)

Évi negyvenmillió forint kellene

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Városüzemeltetési Osztályától kaptunk választ. Azt írták: „A Szántó Piroska Emlékmúzeum működtetése (kedd–vasárnap) minimum három fővel végezhető el. A budapesti bérviszonyok között ez évi 25.000.000 Ft lenne. A rezsiköltség, karbantartási költség, takarítás, stb. évi 5.000.000 Ft. A rendezvények, kommunikáció, múzeumpedagógia költsége minimum 10.000.000 Ft. A működtetés tehát összesen, a legszerényebb körülmények között is évi 40.000.000 Ft-ba kerülne.” Hozzátették azt is: „A Savaria Múzeum folyamatosan kapcsolatban áll a városvezetőkkel a Szántó Piroska Emléklakás ügyében. Amennyiben a városnak lehetősége nyílna ezt a problémát megoldani, bizonyára lépne.”

Szántó Piroska képei az emlékmúzeumban (fotó: Nagy Zoltán)

Mi van a műtárgyakkal?

Fontos kérdés: mi van az egy évtizede bezárt budai lakásban? Üresen áll, vagy tele műtárgyakkal, bútorokkal? Erre azt válaszolták Szombathelyről: a lakás nem üres, a helyszínen korábban felmérték az ingóságokat. „A jegyzékben szereplő bútorok, könyvek a lakásban találhatók. A festmények, grafikák, papír alapú dokumentumok, műtárgyvédelmi szempontból a Szombathelyi Képtárba kerültek.”

Csakhogy ennek ellentmond, amit lapunknak nyilatkozott Szilágyi Zsófia Júlia irodalomtörténész, a szentendrei Ferenczy Múzeum kurátora. Ő tavaly decemberben járt kollégáival a Szántó Piroska Emlékmúzeumban, és azt mondta: minden ugyanúgy ott áll, mint azelőtt.
– Gyakorlatilag ugyanazok a tárgyak vannak a lakásmúzeumban, mint amikor még működött, csak nem üzemeltetik – folytatta Szilágyi Zsófia Júlia. – Festményeket is láttunk a falakon. A helyiség tiszta, rendben tartják. Mi azért kértük meg a Savária Múzeumot, hogy körülnézhessünk a lakásban, mert Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban Vas István emlékkiállítást rendeztünk. Ehhez kölcsönkértük a lakásmúzeumból a költő íróasztalát.

Szántó Piroska Emlékmúzeum (fotó: Nagy Zoltán)

A szombathelyi városházától kapott levélben az is szerepel, hogy az elmúlt években semmilyen műszaki felújítást nem végeztek a budai lakásban. Ami azért komoly gond, mert ha maradtak benne műtárgyak, azoknak állandó hőmérsékletet és páratartalmat kellene biztosítani. Különben tönkremehetnek.

Mi lehet a megoldás?

Például az, ha valamilyen társintézmény, civil szervezet, magántámogatók beszállnának a lakásmúzeum fenntartásába. Kérdeztük azt is Szombathelytől, hogy próbáltak-e más támogatókat is bevonni. Azt válaszolták, igen, de egyelőre senkit nem találtak.

Braun Vera még akkor ismerte meg Pröhle Gergelyt, mikor berlini nagykövetünk volt. Megkereste őt akkor is, amikor kinevezték Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjének. Közös nagy Szántó Piroska-kiállítást terveztek ott, és azt is, hogy a PIM átvenné a szervezési feladatokat az emlékmúzeumtól. De miután 2018-ban leváltották Pröhlét a PIM éléről, ez a kezdeményezés is elhalt.

Szántó Piroska Emlékmúzeum (fotó: Czeglédi Csaba)

A több mint százhetven négyzetméteres budai Duna-parti lakásban koncerteket, kulturális programokat, rendezvényeket, konferenciákat is lehetne szervezni, és a bevételéből finanszírozni a működést. (Kérdeztük volna erről a lakás korábbi gondnokát, Földi Anikót, de már ő is meghalt.)

A legnagyobb pazarlás az, ami már tíz éve folyik, hiszen a nem működő lakásmúzeum után is kell közös költséget és gondnokot fizetni. „A felmerülő költségeket a Savaria Múzeum a költségvetéséből finanszírozza, ami nagy vonalakban évi 3 millió Ft-ot tesz ki” – írták nekünk Szombathelyről.

Vagyis tíz év alatt körülbelül 30 millió forint közpénz ment el a semmire: arra, hogy egy gyönyörű lakásmúzeumot bezárva tartsanak, és senki se lássa.

Nyitókép: Szántó Piroska (forrás: televizio.sk)