Szeged: A megnézemtől a megélemig

A szabadidő eltöltésének módja átalakulóban van –  ezt a koronavírus-krízis kissé fel is gyorsította.  A tengeri vagy tóparti üdülés első számú motivációja helyett előtérbe kerülnek az alternatív turizmus termékcsoportjai, így a mélyebb találkozásokon és a megismerésen alapuló kulturális turizmus is. Nos, Szeged pont erre a keresleti trendre ad választ jól szervezett és jól bemutatott kínálatával. 

„Meg-…”, ahogy a felhasználóbarát honlap keresési kategóriái sugallják (megnézem, megszállok, megkóstolom, megtudom és megélem), és valóban van mit megkeresnünk. A kulturális turizmus három pillérre támaszkodik általános értelemben, és itt, Szegeden abszolút: az épített és tárgyi emlékekre (megnézem), az életünkhöz kapcsolódó élményforrásokra, a gasztronómiára (megkóstolom) és az eseményekre (megélem). Dióhéjban: itt az Európa Nostra-díjas belváros, a szecessziós épületek tárháza, a Szegedi Szabadtéri Játékok, a Szőregi Rózsaünnep, a Hungarikum Fesztivál és a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál. Túlnyomórészt több céllal érkeznek ide a turisták: a kulturális események mellett motivációt jelent a város hangulata és egy-egy gyógy- vagy wellnessprogram. Összességében valószínűleg azáltal lenne képes erőteljesebb emléknyomot hagyni fejünkben a város, ha megtalálná igazi karakterét. Persze, ahogy látjuk majd, szervezési és kínálati szemszögből ez folyamatosan épül, ugyanakkor egy salzburgi, Mozart-típusú, karakterközpontú márkázás tudna leginkább lendíteni rajta. 

A város továbbra is tudatosan keresi identitását: kezdjük tehát az „ongoing” szemponttal az értékelést! Látványosan formálódnak a gasztroutcák, sőt már a bulinegyed is megvetette a lábát Szegeden. Ilyen például a Kölcsey utca, de ha a Magyar Ede tér felől tartunk a Kelemen utca irányába, szintén jó néhány különböző profilú hangulatos helyre térhetünk be. Igazi gasztroutcává nőtte ki magát az Oskola utca is. Olyan értékek emelkednek ki együttesen, hogy talán az ejtheti a szakembert is zavarba. Szeged a napfény városa, a rendezvények városa a maga évi ötezer feletti kulturális, sport- és egyéb eseményével. A város mellett található a legnagyobb szikes tavunk, a Fehér-tó, amely gazdag madárvilága és ősi növényzete miatt fokozottan védett. A terület az európai madárvonulás fontos állomása. Szegeden minden év júniusában megfigyelhető a különleges természeti jelenség, a „tiszavirágzás”.

Szeged enged bennünket a színfalak mögé nézni, sőt maguk a falak is egyedülállóak. Nézzük, hogyan érvényesül a következő, az „offstage” szempont a városi turisztikai élménykalauz lapjain, amely kiadvány dinamizmusában és útvonaltervező képességében egészen unikális a magyar gyakorlatban. A belvárosban sétálva szinte lépten-nyomon szebbnél szebb palotákba ütközünk. Gyönyörűek, impozánsak, hasonlóak, mégis egyediek. Ez nem véletlen, hiszen mindegyiket az 1879-es nagy árvíz után emelték, amikor a város újraépítésén serénykedő építészek a szecesszió jegyeit vonultatták fel épületeiken. Két típusa is megtalálható ennek az irányzatnak, a népművészeti elemeket bemutató magyaros, valamint az európai. A lágy vonalak, élénk színek és különösen a vízi világ formái kifejezetten jellemzőek az itteni szecesszióra. Ha szemügyre vesszük ezeket a magas, díszes épületeket, láthatjuk, hogy a legapróbb részletig kidolgozottak, és ornamentikájuk harmonikus, egybecsengő, akár egy költemény. Szinte vezetik a tekintetet a motívumok, így nem lehet elmenni egyik – rendszerint érdekes múltú, történetű – palota mellett sem. És itt van a híres REÖK, az 1907 óta Szeged büszkeségét jelentő, 2007-ben felújított épület. Ekkor kapta a Regionális Összművészeti Központ nevet, mellyel megtartotta az eredeti Reök család ikonikus épületének nevét. Számos művészeti kiállításnak adott már otthont, többek között Dali, Goya, Picasso remekműveinek.

„Openness”. Szeged nyitott, és játszani is szeretne az ide érkezőkkel. Aki szellemi felfrissülésre is vágyik a látnivalók és sztorik nyomán, játszhat mondjuk detektívet. A Rejtélyek Háza vagy az Urbango kalandjai logikai fejtörők sorával garantálják az egyedi kikapcsolódást, ugyanakkor könnyeden elevenítik fel a város érdekességeit. Akkor se maradjunk a szálláson, ha esik az eső, mert már a legkisebbekkel is jól tölthetjük az időt  kockák, babák, labdák között valamelyik játszóházban! A Játékdzsungel nevű gyerekbirodalom a legnagyobb, de az Árkádban és Újszegeden, az Eko-Parkban is találunk gyerekeknek kedves helyeket. 

Hogyan vállal felelősséget a város? Az „others” szempontjából egyértelműen Szent-Györgyi Albert alakja, az ő emberiség és ifjúság iránti elkötelezettsége a meghatározó. Szent-Györgyi modern tudományos központot és biokémiai iskolát hozott létre Szegeden. Új oktatási stílust vezetett be, az addig megszokott merev, poroszos, tekintélyelvű professzorokkal szemben ő  azt várta el diákjaitól, hogy vitatkozzanak, meghívta őket a lakására, moziba és kirándulni járt velük. Ő az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas tudós, aki Magyarországon végzett kutatásaiért kapta az elismerést. 1937-ben a C-vitamin felfedezéséért vehette át az orvosi és fiziológiai Nobel-díjat, amelynek érmét az akkoriban kitört téli háború finnországi szenvedőinek javára ajánlotta fel. Mintegy életműve folytatásaként épült meg a róla elnevezett Agora, amely 2012 óta ad otthont tudományos és kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak. Az élménytér célja, hogy a régió kutatási eredményeit közérthető módon bemutassa, valamint közelebb hozza a gyerekekhez a természettudományokat. Az itt látható Informatika Történeti Kiállítás egyfajta időutazáson kalauzol: számítógép-ritkaságokat, továbbá a mai napig működő berendezéseket tekinthetünk meg. 

Rendszer, jó értelemben vett rend, „order” van a „város fejében”. Erről tanúskodik  kapcsolatrendszere, az a felfogás, hogy versenyképességét ez is erősíti. Tizenhét testvérvárosát kommunikálja azon értékek mentén, amelyek ma is meghatározóak Szeged életében. Az egyik legrégebbi Szeged-testvér (1957 óta) a több mint egymillió lakosú Odessza, Ukrajna legfontosabb kikötővárosa, ipari, kulturális, tudományos és oktatási központja, amely a mintegy száz kilométer hosszú tengerparti üdülősávjának köszönhetően kiváló gyógy- és üdülőhely is. 2004-től a lengyelországi kereskedelmi és tudományos központ, Łódź is erősíti a testvérek sorát. Hét egyetem és harminc kutatóintézet van a városban, a legendás Színház és Film Akadémia, melynek Andrzej Vajda rendező is igazgatója volt, az egész világon elismert. Itt készült többek között a Hamu és Gyémánt című film. A város hangulatos kávézókkal és üzletekkel teli sétálóutcája négy és fél kilométer hosszú. Érezzük a kapcsolódást tehát, bízva abban, hogy szegedi látogatásunk alkalmával ezen külhoni értékekből is el-elcsippentünk jó párat. 

Hogyan tovább, Szeged? Turizmusélénkítő csomagot állított össze a Szabadtéri Játékok, négy szállodával karöltve. A turizmus egyik bástyájának számító rendezvénysorozat ingyenessé tette két Dóm téri előadását, s ha a belépőjegyet a szállodában veszik meg a vendégek, árának csaknem felét a város fizeti helyettük. Nem teljesen új ez a látogatásélénkítés, hiszen maga a színpadötlet is hasonló módon született. Az 1930-as években Európában már elterjedtek a szabadtéri tömegrendezvények. Egy fiatal, világot látott színházi szakember, Hont Ferenc elképzelése egybeesett a városvezetőkével: Trianon után, az elszigeteltség oldására a kultúra hatékony eszköznek bizonyulhat. Megszületett a Szegedi Szabadtéri Játékok. Helyszínül a Dóm teret választották, bár eleinte kétséges volt, vajon létrejöhet-e igazi kontaktus színész és néző között ekkora színpadon. Ma már állíthatjuk, hogy nem pusztán egy új színház, de egy olyan új műfaj, a látványszínház is meghonosodott, ahol a szöveg, a zenei effektusok és a díszlet együttesen hatnak. Mindemellett a tér megőrizte eredeti arculatát. S ha már az arculatnál tartunk, következő számunkban Szentendrére kirándulunk, folytatva ezt a gondolatmenetet.