by Hardi Judit 2021. febr 13.

Szélesre tárt ajtók a bezárkózás idején

„Nyitott ajtókat döngettünk”

Megtalálni az egyensúlyt ebben az ellentétekkel terhelt világban, felismerni a hálózatok fontosságát, alkalmazni azokat nem csak a mindennapokban, de a művészetben is – a Ludwig Múzeum két őszi tárlata aktuálisabb, mint valaha. A Keeping the balance / Egyensúlyban és a BarabásiLab: Rejtett Mintázatok, A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítások a Magyar Telekommal való együttműködésben valósultak meg.

Nem túl gyakori, hogy egy fizikus, hálózatkutató miatt váltanak tömegek jegyet a múzeumba, most ősszel a Ludwigban azonban mégis ez történt. A Rejtett Mintázatok tárlat olyanokat is a Duna-parti épületbe vonzott, akik korábban még nem tették itt tiszteletüket.

A budapesti kortárs művészeti múzeum a tavaszi bezárás után viszonylag későn, augusztus 20-a után fokozatosan nyitotta ki kapuit, és három izgalmas tárlattal várta a kultúrára éhes látogatókat. E háromból pedig kettő a Magyar Telekom támogatásával jött létre.

„Rendkívül szerencsés találkozás volt: az első perctől kezdve a legnagyobb egyetértésben dolgoztunk a céggel a tárlatok megvalósításán” – mesél a kezdetekről Fehér Zsuzsanna, a Ludwig kommunikációs és marketingigazgató-helyettese. „A Deutsche Telekom több mint tíz éve gyarapítja Művészeti Gyűjteményét (Art Collection Telekom), benne hetven kiváló kortárs közép-kelet-európai művész alkotásával, amiből nagy sikerrel mutattak be különböző alkotásokat 2010 óta szerte Európában. A gondolat, hogy ezekből a kiváló művekből a magyar közönség is ízelítőt kapjon egy kiállítás formájában, már régóta érlelődött bennük, hiszen ezek az alkotások passzolnak a Ludwig gyűjteményezési profiljához. Ebből született meg a Keeping the balance / Egyensúlyban című kiállítás.” 

A német és magyar kurátorok tavaly óta egyeztetnek, tervezik a kiállítást. Időközben pedig teljesen felbolydult a világ. Minden, amit korábban biztosnak hittünk, megkérdőjeleződött – a tavaszi lezárások megnehezítették a tervezést és kérdésessé vált az is, megvalósulhat-e egyáltalán a kiállítás idén ősszel. „A pandémia teljesen felforgatta az életünket. Az Egyensúlybant pedig még aktuálisabbá tette, mint azt reméltük” – mondja Zsuzsa.

A Deutsche Telekom művészeti gyűjteményéből három kurátor válogatásával készült el a magyarországi tárlat: német oldalról Nathalie Hoyos, Rainald Schumacher, a Ludwig részéről pedig Szipőcs Krisztina volt a biztosíték, hogy színvonalas, érzékeny, tabudöntögető és végtelenül aktuális kiállításra válthatnak jegyet a látogatók. A kurátorok célja nem csak a tabudöntögetés, az önmagunkkal és a világunkkal való szembenézés – miszerint nem folytathatjuk úgy, ahogyan eddig –, hanem reményt is szeretnénk nyújtani a legkiválóbb kortárs alkotók tolmácsolásában. Értő közönségre lelt a tárlat: „Örömmel vettük, hogy rengeteg fiatal, sok egyetemista váltott jegyet a kiállításra. Számos tárlatvezetést tartottunk, nagyon nagy volt az érdeklődés, különösen a művészeti közép- és felsőfokú intézmények részéről.”

Ugorjunk vissza pár hónapot az időben, egészen tavaszig, a vírus első hullámáig! Javában zajlott már az Egyensúlyban szervezése, miközben a Ludwig csapata egy másik, a megszokott tárlatoktól egészen eltérő kiállítást tervezett. „Még csak hasonlóra sem vállalkoztunk soha korábban, mégis az előttünk álló kihívás még elhivatottabbá tett bennünket, hatalmas izgalommal készültünk a BarabásiLab: Rejtett Mintázatok, a hálózati gondolkodás nyelve című kiállításra. Ekkor már együtt dolgoztunk a Magyar Telekommal az Egyensúlyban tárlat kapcsán, és kezdetektől úgy éreztük, hogy ők lennének az ideális főtámogatói a BarabásiLab kiállításának, így a megbeszélések során felvetettük számukra a partneri együttműködés folytatásának lehetőségét. Nyitott ajtókat döngettünk” – mosolyog Zsuzsa. 

Az elmúlt évtized legígéretesebb tudományos területe, a hálózatkutatás rövid idő alatt tette nagyon népszerűvé Barabási Albert-Lászlót itthon és külföldön egyaránt – egyáltalán nem meglepő hát, hogy az ő nevével fémjelzett tárlat olyanokat is a Ludwigba vonzott, akik korábban egyáltalán nem tartoznak a múzeum rendszeres látogatói közé, sőt. 

A tárlat (kurátora Készman József) nem afféle bevezető a hálózatkutatásba, inkább ízelítőt kapunk abból a munkából, amit huszonöt éve végez a Barabási Lab. (Kétségtelen ugyanakkor, hogy megkönnyíti a téma megértését, tökéletes kiegészítője, ábrázolása annak, amit Barabási könyveiben, cikkeiben olvashatunk.) És ha úgy gondoljuk, hogy e területek, azaz a hálózatok és a képzőművészet két külön világ, gondoljuk újra! Kezdve azzal, hogy a hálózatok modelljei, legyenek azok két- vagy háromdimenziósak, jelenjenek meg a virtuális valóságban vagy interaktív kiállítási tárgyként; a maguk szépségében és különlegességében is felérnek egy-egy művészeti alkotással. Folytatva azzal, hogy a budapesti tárlatra Barabási és csapata feltérképezte a magyar művészek és intézmények közötti kapcsolatot, felhasználva az elmúlt harminc év összes hazai kiállítását – a végeredmény egy egész termet foglal el. Ahogyan nagy hely kellett az Ízhálózatoknak is, amely a különböző nemzetek konyháinak ízvegyületeit mutatja be, de fájdalmasan aktuális a Betegségtérkép is, amelyet még 2007-ben modellezett a Barabási Lab. „Minden reggel új forgatókönyvet kellett terveznünk, nem tudtuk, hogy a következő nap milyen kihívással kell majd szembenéznünk, semmiben nem lehettünk biztosak, abban viszont igen, hogy a szponzorunk partnerként áll mellettünk, és támogat bennünket a kiállítás megvalósításának folyamatában.” – veszi át a szót Demők Nóra, a múzeum kulturális menedzsere. „Megnyugtató érzés volt úgy dolgozni, hogy tudtuk, a főszponzorunk nem hátrál ki mögülünk. 

A hálózatok témája a Magyar Telekomnak is tetszett, nem csoda, hiszen a kiállítás tartalma, üzenete tökéletesen illeszkedik a vállalat profiljába és kommunikációs céljaihoz is, de még a szlogenjükhöz is jól kapcsolható. „Nyitottak voltak a megkeresésünkre, és miután megismerkedtek a projekt tartalmi elemeivel, kommunikációs elképzeléseinkkel, örömmel álltak be e kiállításunk mögé is” – folytatja Nóra, hozzátéve, a vállalat nem csak passzív, de aktív támogatóként vett részt a munkában. „A Magyar Telekom segített mindkét kiállítás kommunikációjának megtervezésében és a kapcsolódó programok szervezésében. Podcastek készültek, volt online nemzetközi sajtótájékoztató, Telekom Most Fórum keretében pódiumbeszélgetés – ezek nem valósulhattak volna meg a vállalat munkatársainak aktív közreműködése nélkül.”

A múzeumok november közepe óta nem látogathatók, hogy meddig, azt csak találgathatja az ember. A Ludwig munkatársai gyakorlatilag tavasz óta készenlétben állnak, miközben nagyon bíztak abban, hogy elkerüli őket a bezárás, hiszen a múzeumok a közönség véleménye szerint is a legbiztonságosabb kulturális helyszínek közé tartoznak. Az Egyensúlyban kiállítás egy héttel a tervezett határidő előtt véget ért, de a tárlat virtuális sétán is megtekinthető volt, így azok is részesülhettek az élményből, akik nem jutottak el a múzeumba. A BarabásiLab tárlatát pedig csak ideiglenesen zárták be, amint lehet, újra nyitnak. Érdemes résen lenni és hamar jegyet váltani rá, a hálózatokat ugyanis budapesti „otthonuk” után Németországba utaztatják tovább. „Itthon is népszerű volt a tárlat, de hogy külföldről is érdeklődnek utána, csak hab a tortán: még jobban megerősít minket abban, hogy mennyire különleges és jó dolog született itt a Ludwigban. Szélesre tártuk a kapukat: egyfelől becsalogattunk olyanokat is a múzeumba, akik korábban nem látogattak minket, másfelől pedig saját határainkat is feszegettük e rendhagyó kiállítással.”

Ez volt a Magyar Telekom és a Ludwig Múzeum első együttműködése, de a múzeum munkatársai remélik, hogy nem az utolsó. „Bár a Telekomról általánosságban beszélünk, szeretnénk a cégen belül kiemelni Németh Flóra kommunikációs szakértőt és Kutas István vállalati kommunikációs vezetőt, akikkel és a csapatukkal különösen szoros volt a kapcsolat. Abszolút odaadással, erős elköteleződéssel álltak mindkét tárlat létrehozása mellett, az ő személyük volt a garancia a hatékony együttműködésre.”