Szeptemberben újra itt az ország legnagyobb online színházi találkozója, az eSzínház Fesztviál ’24

Immár negyedik alkalommal rendezik meg szeptember 20–29. között az ország online színházi seregszemléjét, az eSzínház Fesztivált. Magyarországi és határon túli magyar színházak, valamint független társulatok pályázhattak a nyár során előadásaikkal, amelyek közül tizennégy produkció lesz látható az eszinhaz.hu oldalán.

A fesztivál alatt a nézők korlátlanul nézhetik olyan színházak és társulatok darabjait, mint például az Örkény Színház, a Csiky Gergely Színház (Temesvár), a Vígszínház, a Katona József Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, Madách Színház, a Radnóti Miklós Színház, az Exit Generáció és a KultBazaar Egyesület. A legjobb előadásokat és alakításokat szakmai zsűri díjazza, emellett különdíjakat, és a nézők szavazatai alapján Közönségdíjat is átadnak. Az Art is Business szerkesztősége idén is különdíjjal támogatja az alkotókat.

Az eSzínház Fesztivál ’24 kilenc napja alatt geográfiai korlátokat leküzdve láthatjuk a színházak értékes alkotásait, emellett az online vetítésre (streamre) adaptált előadások egyedi élményt nyújtanak, hiszen a hagyományosnak tartott színházi keretekhez képest új látásmódot és megközelítést ismerhetünk meg. Az eSzínház Fesztivál ’24 a bevétel jelentős részét a színházak és a társulatoknak fizeti meg, így támogatva munkájukat, működésüket.

A fesztivál számos remek előadását élő és ingyenesen megtekinthető online szakmai beszélgetések kísérik.

Forrás: eszinhaz.hu

Szöveg, kameraképek, idő és ritmus a színpadon – trendek és kihívások

Milyen trendek figyelhetőek meg a színpadon a szöveg szempontjából? Hogyan használja a klasszikus drámákat, operákat a ma színpada? Ötlet, improvizáció, élő zene mint „dramaturgia” versus a rendező és dramaturg előkészülete, a kész szöveg mint kiindulópont. Képiség, animáció, videó-bejátszások, kamerák és operatőrök a színpadon – trendek és kihívások. A felgyorsult világ, a multitasking, a pörgő filmes plánok és vágások hatása a színházi nyelvre. Az idő kezelése a színpadon, a figyelem felkeltése, fenntartása a nézőtéren.

Ezekre és ehhez kapcsolódó kérdésekre keresnek választ a kerekasztal-beszélgetés résztvevői:

Kováts Adél: színész-igazgató
Mácsai Pál: színész-igazgató, rendező
Zsoldos Dávid: a Papageno alapító-vezetője, a Magyar Zenei Tanács elnöke
Légrádi Gergely: író, az eSzínház vezetője

Időpont: 2024. szeptember 22. 19:00 CEST

Forrás: eszinhaz.hu

Hogyan készült a Találkozás? – ahogy az alkotók látták

A Katona József Színház és az eSzínház koprodukciójában jött létre az új műfajiságot megjelenítő előadás, a Találkozás. Nádas Péter és Vidovszky László legendás dráma- és zeneszövege Török Marcell és Dargay Marcell elképzelései szerint a színház és a film nyelvét ötvözve szólal meg, gondosan követve a zene és a szöveg egymásba fonódó partitúráját. Hogyan jött létre ez az egyedi műalkotás? Kinek az ötlete alapján hogyan álltak össze a tervek, a speciális próbamenet? Miképpen dolgozott együtt színész, zenész és operatőr? Milyen kihívásokkal néztek szembe az alkotók és közreműködők? Hogyan fogadták az eSzínház nézői ezt a különleges produkciót?

Minderről az alkotók vallanak:

Razvaljajeva Anasztázia: hárfaművész
Török Marcell: rendező
Dargay Marcell: zenei vezető
Légrádi Gergely: az eSzínház vezetője
Moderátor: Sárközi Szabina, az eSzínház marketing és kommunikációs vezetője

Időpont: 2024. szeptember 25. 19:00

Fesztivál-előadások

Herzl

A Spinozától csupán néhány méterre született Max Nordau és Herzl Tivadar. Két magyar zsidó, akiknek alapvető szerepük volt Izrael létrejöttében. Hogyan? Mit csináltak? Hogy jutott el a színműíró Herzl a világ vezető politikusaihoz? A mai Izraelen kívül melyik tíz ország jött még akkor szóba, mint a zsidók otthona?

Színház: Spinoza Színház

Szereplők:

Herzl Tivadar: Makranczi Zalán
Max Nordau: Gyabronka József
Pincér: Hajdú László

Alkotók, közreműködők:

Jelmez: Veréb Dia
Producer: Sándor Anna
Író: Ann Silberberg és Forgách András
Rendező: Czeizel Gábor

1984

George Orwell örökösei Magyarországon első alkalommal a Szegedi Nemzeti Színháznak engedélyezték Horgas Ádám adaptációjának színpadra állítását. Az 1984 egy szerelmi történetet helyez egy olyan disztópikus világba, ahol az állam a legszélsőségesebb módon manipulálja az emberek mindennapjait és gondolatait. A Nagy Testvér mindig figyel. Orwell a halálos ágyán adott interjúban így beszél világhírűvé vált klasszikusáról: „Azt hiszem, tekintve, hogy a könyv végül is paródia, valami hasonló dolog tényleg megtörténhet. Jelenleg ebbe az irányba tart a világ. Világunkban nem lesz más érzelem, csak félelem, harag, diadalmaskodás és megalázkodás. A nemi ösztönöket eltörlik. Az orgazmust betiltjuk. Hűség nem lesz, csak párthűség, de mindig ott lesz a győzelemittasság. Minden pillanatban ott lesz a győzelem mámora, annak az érzése, hogy eltiporjuk az ellenfelet, aki gyámoltalan. Ha el szeretnék képzelni a jövőt, képzeljenek el egy csizmát, miközben örökké egy ember fejét tapossa. Ebből a veszélyes rémálomból egyszerű tanulság vonható le. Ne hagyják megtörténni. Önöktől függ.”

Színház: Szegedi Nemzeti Színház

Szereplők:

Winston Smith: Rétfalvi Tamás m.v.
Julia, Anya: Ágoston Katalin m.v.
O’Brien: Alföldi Róbert m.v.
Charrington, Rutherford: Szegezdi Róbert
Charrington asszony, Parsons asszony, Pincérnő: Tánczos Adrienn
Katharine, Énekes, Parsons lány: Csorba Kata
Tillotson: Borovics Tamás
Syme: Barnák László
Mary: Menczel Andrea
Parsons, Parsons fiú: Gömöri Krisztián
Jones, Gondolatrendőr 1: Bánvölgyi Tamás
Aaronson, Gondolatrendőr 2, Hóhér: Szívós László
Ampleforth, Martin: Krausz Gergő

Énekkar:

A. Szabó Adrienn, Büte László, Dobrotka Szilvia, Fáy Luca Boróka, Görbe Norbert, Piskolti László, Taletovics Milán, Tóth Judit, Süli Tamás

Tánckar:

Baranyai Krisztián, Beliczai Béla, Bolla Bence, Fülöp Ádám, Hőbe Barbara, Jónás Dzsenifer Éva, László Lívia, Opavszki Máté, Slezák Dávid, Stefanik Kata, Szalai Alexa Rita, Szincsák Patrícia

Alkotók, közreműködők:

Díszlet: Horgas Péter
Jelmez: Bujdosó Nóra
Bábok: Kiss Attila Etele, Tóth Andrea
Speciális kellékek, maszkok: Kurucz Nóra
Zene: Horgas Ádám
Karigazgató: Flórián Gergely
Koreográfus: Bodor Johanna
Koreográfus-asszisztens: Szalai Alexa Rita
Súgó: Molnár Tünde
Ügyelő: Hajdu Róbert, Jánoska Zsuzsa
Rendezőasszisztens: Czene Zoltán
Rendező: Horgas Ádám

A két egyetlen – Karinthy Frigyes nagy szerelmei

Fráter Zoltán a tények játékos felhasználására épülő „szellemjárása” a „két egyetlen” közt őrlődő Karinthy tragikomikus helyzetét és élete döbbenetes érzelmi fordulatát mutatja be.

Karinthy Frigyes huszonöt éves, amikor kalandos körülmények között megszökteti nagy szerelmét, a három gyermekes Judik Etel színésznőt. A férj haragja elől fél évig bujkálnak Berlinben, majd nagyobb összeggel megbékítve a férjet, Budapesten házasságot kötnek. Az író a „bogárka, bogaram” becézéséből adja a Boga nevet imádott párjának, aki az első világháború után kitörő spanyolnátha-járvány áldozata lesz. Karinthy ezt jegyzi naplójába felesége halála után: „Úgy érzem, agyamban daganat képződött, amikor ő meghalt...” A gyászoló férfi csaknem két év múlva, egy telefonvicc meghívását komolyan véve ismerkedik meg az akkor még férjes asszonnyal, Böhm Aranka orvosnővel. A szenvedélyes, minden férfit meghódító Aranka már másfél évtizede színesíti érzelmi viharaival a házasság hétköznapjait, amikor Karinthyt, aki mindvégig olthatatlan szerelemmel gondol Bogára, 1936-ban valóban műteni kell. Az élet-halál között lebegő író egyszerre két nővel viaskodik, képzeletben Bogával, a valóságban Arankával...

Színház: Madách Színház

Szereplők:

Karinthy Frigyes: Fekete Ernő
Böhm Aranka: Jordán Adél
Judik Etel, Boga: Fekete Réka Thália

Alkotók, közreműködők:

Forgatókönyvíró: Fráter Zoltán
Zeneszerző: Gulyás Levente
Dramaturg: Szabó Csilla
Díszlet- és animációtervező: Vízvárdi András
Jelmeztervező: Rományi Nóra
Vezető operatőr: Seregi László HCA
Technikai rendező: Goretic Péter
Vágó: Nagy Ákos
Szcenikus: Szűcsborus János
A rendező munkatársa: Farkas Amáta, Kutschera Éva
Rendező: Szirtes Tamás

Szabad lebegés – Variáció Bálint András Szerb Antal-estjére

Ez a variáció a színházi estre egy különleges vállalkozás. Nem csak egy színházi felvételt láthatnak, hanem egy újragondolását filmre, ötvözve animációval és a filmhez készült zenei világgal.

Szerb Antal Száz verse. A cím megtévesztő. Nem száz vers hangzik el, hanem egy bámulatos műveltségét szertelen csacsogással elfedő, végtelenül szerény és éppannyira csodálatos író-olvasó-szerkesztő-fordító-tanárember elevenedik meg a színpadon. A magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakja, akit maga alá gyűrt a történelem. 75 évvel ezelőtti halála tragikus volt és értelmetlen. De amíg van nézője-olvasója, Szerb Tóni – „mert az Antal az olyan komoly, mint egy tanköltemény, és olyan csúnya hangzású, mint egy cseh szonett” – félbeszakadt életművén keresztül Szerb Antal tovább él.

Köszönjük Képes Géza jogörökösének, Képes Juliannának, Szabó Lőrinc jogörököseinek Szabó Lőrincnének és Gáborjáni-Szabó Rékának, továbbá Sík Sándor jogörökösének, a Piarista Rend Magyar Tartományának hogy engedélyezték a fordítások felhasználását.

A filmben részlet hangzik el Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946 I-II. című könyvéből.

Színház: Radnóti Miklós Színház

Szereplők:

Szerb Antal: Bálint András

Gyarmati Fanni hangja: Ari Zsófia
Schultz Dóra hangja: Deák Krisztina
Országgyűlési képviselő hangja: Rusznák András

Alkotók, közreműködők:

Szerkesztő: Bálint András
Dramaturg: Hárs Anna
Animáció és art work: Hertelendi Amanda
Zene: egy Purcell-téma alapján Darvas Ferenc
Stúdiómunka: Darvas Kristóf
Operatőr: Bálint Dániel
Hangmérnök: Badics András
Vágó: Farkas Attila
Colorist: Csurka László
Utómunka, maszkolás: Brauner Máté
Világosítás: Schäffer Gábor és Bátri Attila
Focus puller: Nemes Sándor
fahrt mester: Simon Lajos
Felvételvezető: Dubóczky Erzsébet
Hangosítás: Ágoston Gábor
Kellék: Mátyássy Péter
Produkciós asszisztens: Prukner Mátyás
Script: Péter Laura
Fodrász: Szabó Móni és Csatári Viktória
Díszítő: Kovács János
Öltöztető: Ádám Erika
Produkciós vezető: Schaffler Sarolta
Producer: Kováts Adél és Légrádi Gergely
Rendező: Deák Krisztina

Rozsdatemető 2.0 – A Hábetler család 100 éve – Dráma 1 + 1 részben

Fejes Endre a Rozsdatemetőben egy nyolcadik kerületi család életét mutatja be az első világháborútól a hatvanas évek elejéig. Tanácsköztársaság, fehérterror, Horthy-korszak, újabb világháború, Rákosi-korszak, '56... és közben a család tagjai élik az életüket: házasodnak, gyerekeik lesznek, azok szerelmesek lesznek, és nekik is lesznek gyerekeik... A mindenkori gyerekek történetét a történelem nagy eseményei, a szülők bűnei, a szűkös lehetőségek határozzák meg.

Az előadás nem ötven, hanem száz év történetét meséli el: Tasnádi István továbbírta Fejes Endre darabját, így egészen a kétezres évek elejéig nézhetünk „alulnézetből”, a család újabb és újabb generációinak életén keresztül a régmúlt és a közelmúlt Magyarországára, sorsfordító történelmi pillanataira, a rohanó huszadik századra.

Színház: Katona József Színház

Szereplők:

Id. Hábetler János: Bezerédi Zoltán
Ifj. Hábetler János: Vizi Dávid
Pék Mária/Sós Kriszta: Szirtes Ági
Gizike: Péter Kata m.v.
Hajnalka: Rujder Vivien
Hires István/Csacsa: Kovács Lehel m.v.
Zentay György/Hábetler Norbi: Mészáros Béla
Seres Sándor/Szónok: Elek Ferenc
Seresné/Szomszédasszony/Riporternő: Kiss Eszter
Reich bácsi/Zentay Nimród: Szacsvay László
Reich Kató/Kárpáti Orsi: Pálos Hanna
Ervin/ifj. Zentay Gyuri: Tasnádi Bence
Küvecses Anna: Bodnár Erika
Küvecses Endre: Ujlaki Dénes
Csele Juli / Szomszédasszony: Fullajtár Andrea
Stádinger kőfaragó/Hábetler Józsi: Rajkai Zoltán
Sápadt Béla/Tévériporter: Dankó István
Mátyás István százados/Törzsőrmester/Végrehajtó: Takátsy Péter
Cira Piroska: Veszelovszki Janka m.v.
Szűcs Béla/Zászlós/Lakatos/Rokon: Rohonyi Barnabás m.v.
Pincér/Kocsmáros/Katona/Rendőr/Fotós: Lengyel Benjámin

Alkotók, közreműködők:

Díszlet: Cziegler Balázs
Jelmez: Füzér Anni
Jelmez-asszisztens: Kovács Ildikó
Világítás: Lohár Antal
Zene: Dargay Marcell
Súgó: Héricz Anna
Ügyelő: Valovics István
Dramaturg: Török Tamara
Színpadmester, díszítők: Fodor István, Fórián Péter, Lakatos Dezső, Szalontai István
Világosítók: Makray Gábor, Pető Gergő
Hangosító: Párizs Misha
Öltöztetők: Batta Eszter, Kulcsár Nóra, Elek Bea
Fodrászok: Szeberényi Lejla, Tóth Barbara
Kellékesek: Tölli Judit, Kertész Janka
Videó: Török Marcell, Harangi István
Rendező: Máté Gábor

Az előadásban a rádióban elhangzó hanganyagot az Országos Széchenyi Könyvtár Történeti Interjúk Tára, az archív híradós bejátszásokat pedig az RTL Klub Hírszerkesztősége bocsátotta rendelkezésünkre. Az előadásban látható fotókat, és az ötvenhatos plakátot Dömölky Dániel készítette.

Kivilágos kivirradtig

Móricz Zsigmond 1898-ben játszódó regényének nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. Szereplői a magyar jómód komondorában bolhaként ugrálnak és pattintják le azt, akivel nem akarnak közösködni. Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol István nap van minden hétvégén és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok. Meddig tartható fent a látszólagos rend, ha a régi rendszerek kerekei elakadtak a sárban? Horváth Csaba rendezésében Móricz szövegeinek zeneisége és történetének örökérvényűsége erősödik fel a fizikai színház eszközeivel.

Színház: a Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciója

Szereplők:

DOBY ISTVÁN, jószágigazgató Szerémi Zoltán
DOBYNÉ ÁGNES, Doby felesége Bálint Éva
ANNUS, Dobyék kisebbik lánya Mari Dorottya
FRICI, Dobyné nagyobbik leánya Nagy-Bakonyi Boglárka
DOBY PÉTER, Dobyék fia Hajdu Péter István
POGÁNY IMRE, Annus kérője Sipos László Márk
JEGYZŐ, Frici férje Fehér László (Forte)
SZALAY PÉTER Gyulai-Zékány István
SZALAYNÉ IRMA Csonka Szilvia
FARAGÓ ispán Némedi Árpád
SCHÖLLER KÁROLY Balogh János
PÉCHY LAJOS, orvos Widder Kristóf
MALVIN, Doby Ágnes testvére Nagy Cili
KÁDÁR ISTVÁN, legátus Antal D. Csaba
POSTÁSKISASSZONY Herman Flóra
NEVELŐ Horkay Barnabás / Forte
FILEP, postamester Keller Dániel
TANÍTÓKISASSZONY Keller-Dénes Emőke
ARADI Szabó Tibor
ARADINÉ Németh Judit

Zenészek: Némedi Árpád, Keller-Dénes Emőke, Keller Dániel

Alkotók, közreműködők:

Jelmeztervező: Benedek Mari
Díszlettervező: Kiss-Benedek Kristóf, Kalászi Zoltán
Dramaturg: Tóth Réka Ágnes
Hangosító: Simon József Zoltán, Joós Márton
Világosító: Kiss Zoltán
Kellékes: Viszlay Zoltán Fülöp
Súgó: Jenei Ági
Ügyelő: Győrváry Eszter
Zeneszerző/ zenei szerkesztő. Keller-Dénes Emőke, Keller Dániel
Rendezőasszisztens: Ostyola Zsuzsanna
Rendező: Horváth Csaba

-----------------------------------------------------

Folytatása következik.

További információk, jegy- és bérletvásárlás ITT.

Nyitókép: Jelenet a Két egyetlen című előadásból (forrás: eszinhaz.hu)

Lásd még:

Színházi maraton a kanapéról – Szeptemberben érkezik az eSzínház Fesztivál ’24

„Hiszünk a független színházban” – Átadták az eSzínház Fesztivál díjait

Tizenöt millió forint a függetleneknek – Sikerrel zárult az eSzínház kampánya