by Tóth Artin 2022. márc 12.

Szerelemből vágott bele

„Szerintem az, hogy egy színház mennyire szeretne újítani, fejlődni, nem azon múlik, hogy állami vagy magánszínház-e, hanem a vezetőség szemléletén."

Egy, a multik ( L’oreál, Iron Mountain, Unilever) világában dolgozó elismert elemző hogyan landol a Budapest Bábszínházban mint marketinges? Ekkora váltás csakis valamiféle katartikus színházi élmény hatására történhetett, gondolhatnánk. És nem is járunk messze az igazságtól: Zelei Ágnes, a szinhazista.hu oldal megálmodója, szerzője ugyanis szerelmes lett – magába a színházba.

Milyen élmény tette színházfüggővé?

A középiskolám évente legalább két alkalommal elvitt minket színházba. Többnyire az Operettszínházba jártunk, és a színházi élményt gyakorlatilag a musical jelentette mindannyiunk számára. Az egész osztály szerelmes volt Dolhay Attilába. Később, már az egyetemi évek alatt fedeztem fel a Vígszínházat, az Örkényt, a Trafót. A Félkegyelmű premierje volt az, ami végzetesen beszippantott 2018-ban.

A szinhazista.hu weboldalt pedig 2019 júniusában indította útjára. Mi volt az elképzelése, hogyan tud fenntartani egy kulturális tartalmat szolgáltató platformot akkor, amikor talán ez a legkevésbé támogatott szegmense a hazai kultúrpolitikának?

Úgy hozta az élet, hogy önkéntesként dolgozhattam  a Szigeten, a Volt Fesztiválon is mint könnyűzenei menedzser, és nagyon élveztem. A multinacionális cégeknél nem éreztem azt a motivációt, mint ezeknél a munkáknál – hiszen mi történik akkor, ha mondjuk, egy flakonnal több mustárt rendelnek meg? Újra elkezdtem aktívan színházba járni, és elindítottam a blogomat, ami színházi előadásokat ajánlott, és interjúkat is készítettem. Egyre többen lájkolták az oldalt, szép lassan létrejött egy követőbázis, és látható igény született egyfajta színházi közösség kialakítására is. Abban bíztam, hogy pályázati forrásokból, magántámogatásokból fenn lehet tartani. Az Ódry Színpad előadásainál alakulóban volt ez a színházi közösség, az Orlai Produkciós Iroda is nyitott volt az együttműködésre. A Színházista missziója emellett a pályakezdő színészek, kis színházak támogatása. Létrehoztunk egy évadtervezőt is a színházimádóknak…

A 2020/21-es Évadtervező (forrás: facebook.com/szinhazista)

A pandémia nem húzta keresztül a számításait? Hiszen sorozatosan maradtak el az előadások, illetve a nézők nagy része bizonytalanná vált a nyitás után: merjen színházba menni, vagy inkább részesítse előnyben a streaming előadásokat?

De, sajnos keresztülhúzta. A  szerkesztőségünk idő- és forráshiány miatt szétszéledt, az Évadtervező nyolcvan százaléka a nyakunkon maradt, hiszen nem volt mit tervezniük az embereknek, és az állami támogatásra benyújtott pályázataink sem voltak sikeresek. A független színházaktól, pályakezdőktől tevékenységünkért nem szerettem volna soha pénzt kérni. Az üzleti modellt kell újra gondolni, mecénásokat kell keresnünk és a privát szektorból kell forrást teremteni.

Milyen túlélési stratégiát dolgozott ki, hogy a rengeteg jó ötlet és befektetett munka ne vesszen kárba?

Fontos felismerés volt, hogy vissza kell ülnöm az iskolapadba. Mert szeretnék hiteles, jó szakember lenni, nem pedig kibic, aki a színházi kérdésekben osztja az észt, és nincs mögötte igazi tudás. Korábban elvégeztem a Werk Akadémia Színházi Menedzsment szakát, most pedig beiratkoztam a Károli Gáspár Református Egyetem színháztudomány mesterszakára. Olyan szakembereket képeznek, akik elméleti és történeti nézőpontból is képesek reflektálni a színház mibenlétére. Ismerik az európai és magyar dráma, illetve színházkultúra történetileg és szociológiailag változó formáit, kialakulásának folyamatát.

Babaróka tanárműhely Ellinger Edinával (jobb szélen) (fotó: Hámori Zsófia)

Mi a feladata a Bábszínház marketingeseként? Mennyire tudja átültetni a korábbi, weboldalszerkesztőjeként megálmodott dizájnt, letisztultságot, innovatív ötleteket egy állami fenntartású színházi intézmény marketingjébe?

Szerintem az, hogy egy színház mennyire szeretne újítani, fejlődni, nem azon múlik, hogy állami vagy magánszínház-e, hanem a vezetőség szemléletén. Ellinger Edina igazgató partner ebben, támogató és kreatív egyéniség. Nagyon hasznosak voltak a korábbi tapasztalataim. A Színházista teljes honlapját én csináltam, kampányokat építettem fel, fotózásokat szerveztem, együttműködéseket. A Bábszínházban is megvannak ezek a feladatok, csak persze nagyobbak. Szorosan együtt dolgozom a grafikusunkkal, megújultak a plakátjaink, kreatívjaink. Az én feladatköröm a premierek kommunikációjának, kampányainak megtervezése, a vezetőséggel közösen: forgatások, fotózások szervezése, a kampányok ütemezése és persze elemzése. A sajtóreferenssel együtt tervezzük meg a sajtómegjelenéseket, bannerkampányokat, én frissítem a honlapunkat. Elindult például a Helló, Héraklész! előadásunk TikTok-csatornája, Instagram-oldalai vannak a karaktereknek – sokkal közvetlenebbül érjük el a közönséget, a saját nyelvükön.
Március 21. a bábszínházi világnap, nagyon készülünk rá. A pandémia miatt elmaradt BÁBU nemzetközi fesztiválunkat is újraindítjuk majd, és jön a nyár a fesztiválokkal. Van tennivaló.

A nyitóképet Hámori Zsófia készítette.