Tárlat a metróban

Az Art is Business sokat és szívesen foglalkozik azzal, hogyan képesek a kisebb és nagyobb cégek a mostani nehéz gazdasági feltételek között is segíteni az alkotókat, az alkotási folyamatot, bemutatni a kész műtárgyakat a nagyközönségnek. Most egy egészen nagy vállalatról. A STRABAG-ról lesz szó, amely méreteihez méltóan igen sokat tesz a művészetekért.

A céget 1835-ben alapították, és Európa egyik legnagyobb építőipari vállalata. Döntéshozói számára  természetes a kultúra támogatása; komoly hagyomány a mecenatúra.  A gazdasági és ökológiai felelősségvállalás mellett a társadalmi szerepvállalás is mélyen beépül a vállalat életébe. A STRABAG Kunstforum – amelyet az 1990-es években alapítottak, amikor a csoport székhelye még az osztrák Spittal an der Drau városában volt – sikeresen épít hidakat a művészet és az üzleti élet között, például a fiatal művészeket támogató éves művészeti díjával.

A pályázatot először 1994-ben írták ki, és kezdetben csak Ausztriára korlátozódott. 2009 óta, amikor a STRABAG Artaward International nevet kapta, kiválasztott európai országok művészei is részt vehetnek benne, 2021 és 2023 között Ausztria, Csehország,  Lengyelország, Magyarország és Szlovákia  művészei számára nyitott. Idén két magyar művészt is díjaztak: a nemzetközi megmérettetésen hetvenhét pályamű közül nyerte el a rangos elismerést Bernáth Dániel és Ezer Ákos. A díjakat dr. Thomas Birtel, a STRABAG SE igazgatótanácsának elnöke adta át Bécsben. De másféle módon is gazdagította Budapestet a vállalat: egy, illetve két kicsit sem hagyományos köztéri műalkotást köszönhetünk nekik. A STRABAG metró-projektjének az volt a célja, hogy Magyarország egyik legforgalmasabb metróvonalán olyan képzőművészeti alkotás születhessen, amely az utazóközönség számára játékos formában, rajzfilmek ihlette karakterekkel egyszerre mutatja be az M3-as metróvonal fővárosi közlekedésben betöltött szerepét és az éppen ott zajló rekonstrukciós munkálatokat – melyeket STRABAG végez.

A BKV Zrt. megbízásából a cég akadálymentesíti az M3-as metró Dózsa György úti megállóját; e projekt része volt, hogy két szervizhelyiség perontéri falán elhelyezték Labrosse Daniel képzőművészeti alkotásait. A peronhoz közvetlenül kapcsolódó falszakaszokra mindkét irányból egy-egy, közel négy méter széles, két és fél  méter magas grafika került. A cég alapvetően pénzügyi értelemben működött együtt a művésszel, akinek nem kis feladatot kellett megoldania: az alkotásban egyszerre kellett integrálnia az építőipar sajátos és egyben nehéz, olykor rideg elemeit, a metróvonal utazóközönségének egyediségét, valamint a metró mint közlekedési eszköz szükségszerűségének sajátosságait. A megfogalmazásban kulcsszerepet kapott az együttélés, a harmónia, ami a mindennapi ember különleges, unikális megjelenítésében és a minket körülvevő eszközök, az élet ritmusát, fejlődését megvalósító vállalatok teljesítményének bemutatásában testesül meg. Mind a STRABAG, mind a BKV Zrt. felső vezetése támogatta a mű megszületését. Az alkotás megfogalmazásába és a fizikai, helyszíni kivitelezésbe a rekonstrukciós munkálatokat végző projektcsapat minden munkatársa bekapcsolódott. A Dr. Kahán Éva Alapítvány vállalta a projekt kurátori, művészeti tanácsadói feladatát.

Labrosse Daniel

Az alkotóról, Labrosse Danielről érdemes tudnunk, hogy Budapesten született francia-magyar autodidakta képzőművész, illusztrátor, művészeti vezető és animátor. Sokféle technikát alkalmaz, gyakran kísérletezik és fedez fel régi és új vizuális lehetőségeket,  köztük  a street-artot, a polimert, a tollat és a tust, az akrilt, az olajat, a gouache-t, a digitális illusztrációt, a filmet, a hagyományos animációt. Vizuális stílusát nagyrészt a képregények, rajzfilmek és olyan művészek inspirálták, mint Keith Haring, Hieronymus Bosch, David Shrigley, Charlotte Salomon és Jean-Michel Basquiat. Saját bevallása szerint az emberek egyedi tulajdonságai, furcsaságai foglalkoztatják, és  Budapest tömegközlekedése, amelyben különféle emberek vesznek részt, inspiráló volt számára. Képein egyszerre ábrázolja az utazást és a felújítást – egy átlagos hétköznapon, nem átlagos figurákkal, mindezt színekkel és humorral fűszerezve.

Mindenki jól járt tehát: az alkotó, az utazó – és most már műélvező – közönség, a BKV Zrt. és a STRABAG is, hiszen mindenki gazdagodott valamivel.  Ilyen az, amikor a meggondoltan alkalmazott mecenatúra kiválóan működik.

A képek forrása a magyarepitok.hu/Dernovics Tamás