Meghalt Tarr Béla

Hetvenéves korában elhunyt Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró, a kortárs európai film egyik legeredetibb és legnagyobb hatású alkotója.

Pécsett született, 1955-ben. A filmezésbe autodidakta módon vágott bele, első játékfilmjét, a Családi tűzfészek című alkotást huszonkét évesen készítette. Ugyanabban az évben, 1977-ben lett a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, rendezői szakon. 1981–1990 között a Mafilm rendezőjeként dolgozott, 1981-ben megalapította a négy évig működő Társulás Stúdiót. Korai filmjei (például a Szabadgyalog, a Panelkapcsolat, az Őszi almanach) nyers társadalmi érzékenységgel ábrázolták az 1970-80-as évek szocialista magyar valóságát. 

Koltai Róbert és Pogány Judit a Panelkapcsolat című filmben (forrás: Cirko-Gejzír)

Radikálisan új filmnyelvet alakított ki: a hosszú beállítások, a lassú ritmus védjegyévé váltak. A nemzetközi hírnevet az 1994-es Sátántangó hozta meg. A hét és fél órás játékidejű alkotás sötét látomásosságával és Krasznahorkai László prózájának filmes átültetésével filmtörténeti mérföldkővé vált (igaz, az író és Tarr már korábban is együtt dolgozott az 1987-es Kárhozaton). Krasznahorkaival közös munkájának gyümölcse többek között a Werckmeister harmóniák (az író Az ellenállás melankóliája című regénye alapján), majd a pályája lezárásaként megalkotott A torinói ló is – a filmet Tarr már annak elkészültekor búcsúfilmnek nevezte. 

Mindent elmondott, amit valaha szeretett volna – válaszolta, akárhányszor a folytatásról faggatták. A nagyjátékfilmek helyett a fiatal filmes generáció oktatására helyezte a hangsúlyt. Több rövidfilm elkészítése mellé állt, 2012-ben Szarajevóban megalapította a film.factory iskolát, workshopokat tartott világszerte. Executive producerként vett részt az Árni és a Minden csillag című nagyjátékfilmek, illetve az Élő kövek című rövidfilm elkészítésében. A FreeSZFE alapítója és oktatója volt. Beszédet mondott a 2025-ös Pride felvonuláson. Utoljára Beton.Hofi Tarr Béla című dalának klipjében szerepelt – a videót az Élő köveket is jegyző Ladányi Jancsó Jakab rendezte.

Zsenialitását a számos nemzetközi és hazai díj bizonyítja. 1983-ban Balázs Béla-díjat, 2003-ban Kossuth-díjat kapott. 2005-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2010-ben megkapta a Magyar Kultúra Követe címet, 2012-ben  a magyar filmkritikusok B. Nagy László-díjjal ismerték el munkásságát. 2025-ben a 44. Magyar Filmszemlén Tarr kapta az életműdíjat, ugyazon év novemberében Budapest díszpolgára lett.

Nyitókép: Tarr Béla 2023-ban (forrás: Wikimedia Commons)