Téli vágyakozás

A MÁV Szimfonikus Zenekar Téli vágyakozás című hangversenyén elhangzó művek három különböző évszázadot ölelnek fel: Mozart Esz-dúr zongoraversenye 1777-ben, Liszt és Csajkovszkij a romantika korában, a XIX. században komponálták műveiket, Strauss Rózsalovag szvitje pedig 1911-ben keletkezett. 

A zongoraversenyen kívül mindhárom mű illeszkedik Farkas Róbert, a zenekar vezető karmesterének koncepciójába, a „szerelem és szenvedély-évada” tematikába. Az elhangzó darabok közül irodalmi alapja Csajkovszkij zenekari fantáziájának van, és ez nem más, mint Dante Isteni színjátéka, amelyben a Pokol 5. énekében írta meg Francesca és Paolo tragikus történetét.  

Liszt Ferenc 1848 és 1850 között komponálta azt a három zongoradarabját, amelyet 1850 végén Liebesträume – 3 Notturnos cím alatt publikált. A mű három dal átdolgozása. Az első kettő a XIX. század kedvelt német költője, Ludwig Uhland egy-egy költeményére íródott, míg a harmadik („O lieb, so lang du lieben kannst!'” / „Szeress, amig csak szeretni tudsz!”) Ferdinand Freiligrath versére készült. A zongorára íródott átdolgozások gyönyörűen példázzák azt a technikát és azt a kifejező erőt, amelyet Liszt hozott be a zongorajátékba. A művet Jurij Lebegyev hangszerelésében hallhatja közönség. 

Farkas Róbert (fotó: Marco Borggrev)

A hangverseny zárásaként Richard Strauss nagy sikert aratott, 1911-ben bemutatott Rózsalovag című operájának zenekari változata csendül fel. A nagy zenekari szvitben nem csak a keringők szólalnak meg, hanem az opera egyes fontos jeleneteinek más karakterű zenéi is, amelyek remekül ábrázolják az opera atmoszféráját, szerzőjének dallamalkotó, harmonizáló és főleg hangszerelő fantáziáját.

A hangverseny vendégszólistája Berecz Mihály zongoraművész, aki Mozart zongoraversenyeinek sorában a kilencediket, az Esz-dúr zongoraversenyt adja elő, amelyet a szerző 1777-ben, Salzburgban komponált. A Köchel-jegyzékben a mű keletkezésére vonatkozóan a következő megjegyzés áll: „Mademoiselle Jeunehomme híres francia zongoraművésznő volt, aki 1776 végén egy koncertkörút során Salzburgban járt.” 

Berecz Mihály (fotó: Rohmann Zsuzsanna)

Berecz Miháy 1997-ben született Budapesten. A zenetanulást hegedűvel kezdte, később tért át zongorára, diplomáját a Londoni Királyi Zeneakadémián szerezte meg. 2017-ben megnyerte a Pályakezdő Zongoraművészek Versenyét Berlinben. Tizenhat évesen már fellépett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol Ravel G-dúr zongoraversenyét játszotta Kocsis Zoltán vezényletével. 2021-ben a zürichi Anda Géza verseny Liszt-Bartók különdíjasa lett, ugyanebben az évben megkapta a Junior Prima Díjat. 2022 januárjától a Liszt Ferenc Zeneakadémia kamaratanszékének tanára. 2022 februárjában a Cziffra Alapítvány Tehetség-díjasa.

A hangversenyen Farkas Róbert vezényel, aki 2021 óta a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere.

Lásd még:

Indul a MÁV Szimfonikus Zenekar „Szerelem és szenvedély” évada

A szerelem és a szenvedély áll a MÁV Szimfonikus Zenekar új évadának középpontjában

Lendvai György mindig nagyban gondolkodik, mert másképp nem is érdemes
– Interjú a MÁV Szimfonikusok ügyvezető igazgatójával

Nyitókép: a Máv Szimfonikus Zenekar (fotó: Steirer Máté / Máv Szimfonikus Zenekar)