Tiszteletbeli Arany Medve díjjal ismerték el Steven Spielberg életművét

A hollywoodi rendező-producer karrierje több mint fél évszázadot ölel fel, és – többek kőzött – olyan slágerfilmeket foglal magában, mint az E.T., a Cápa, az Indiana Jones sorozat, a Jurassic Park, a Sindler listája és a West Side Story musical moziváltozata.

Steven Allan Spielberg 1946. december 18-án született az ohiói Cincinnatiben. Fiatalkorának egy részét Arizonában, munkásságának nagy részét pedig a filmgyártás Mekkájában, Kaliforniában töltötte. Ortodox zsidó öröksége révén ifjan olyan történeteket hallgatott, amelyek arról szóltak, hogyan pusztult el néhány őse a holokausztban. Az iskolai antiszemita zaklatások áldozataként  „szégyellte a zsidóságát” – ismerte el később. A katarzist évtizedek múlva a Schindler listája című film rendezése hozta meg, amellyel a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat is elnyerte.

Már tizenkét évesen filmes babérokra tört, csatlakozott a cserkészekhez, ahol érdemérmet akart szerezni. Apja 8 mm-es kameráját használta, és egy kilencperces filmet nyújtott be The Last Gunfight címmel. Az 1960-as évek végén a Universal egyik legfiatalabb televíziós rendezője lett, első tévéfilmje, a Párbaj (Duel, 1971) döntően pozitív kritikákat kapott.

1974-ben debütált a The Sugarland Express című mozifilmmel, amely igaz történeten alapul: egy szökésben lévő házaspár kétségbeesetten szeretné visszaszerezni gyermeke felügyeleti jogát az államilag felhatalmazott nevelőszülőktől. Ez a film egy több évtizedes együttműködés kezdetét is jelentette John Williams zeneszerzővel: gyakorlatilag minden Spielberg-filmhez ő komponálta a zenét.

Spielberg hírnevét és anyagi bázisát az 1975-ös Cápa című filmje (eredeti címe: Jaws) alapozta meg; tömegeket vonzott, addigi kasszarekordokat döntött meg. Innentől nem volt megállás. A Jaws és a War of the Worlds (2005) című filmekkel ősi félelmeinket szította; az E.T.-n (1982) keresztül előhozta benső gyermeki énünket. A Tintin kalandjai (2011), a Close Encounters of the Third Kind (1977) című filmekben a sajátunkon túli világokat is felfedeztük; lenyűgözött bennünket híres régésze, Indiana Jones a Raiders of the Lost Ark (1981) című filmjében; szurkoltunk azoknak az újságíróknak, akik kellemetlen igazságokat tárnak fel a The Post-ban (2017). A Jurassic Parkban (1993) a rég kihalt ragadozók feltámasztását és elszabadulását izgultuk végig, a Saving Private Ryan (Ryan közlegény megmentése,1998) című filmje láttán pedig a háborús erőszaktól rettegtünk –  ezért a filmért másodszor is megkapta a legjobb rendezői Oscar-díjat.

A fentebb említett filmek csak töredékei a Spelberg-életműnek. Az 1981-ben általa alapított Amblin Entertainment produkciós házon keresztül olyan filmek készítésében közreműködött, mint a Gremlins, a Vissza a jövőbe trilógia, a Who Framed Roger Rabbit, a Men in Black sorozat és a Flags of Our Fathers. A Dreamworks SKG-vel, amelyet 1994-ben alapított Jeffrey Katzenberggel és David Geffennel, olyan úttörő animációs filmeket jegyez, mint az Antz (1998) és az elképesztően sikeres Shrek. 2005-ben 1,6 milliárd dollárért eladták cégüket a Viacomnak.

Az ötödik Indiana Jones-filmet a tervek szerint 2023 júniusában mutatják be. Ez az első olyan film a sorozatból, amelyben Spielberg nem rendezőként, hanem ügyvezető producerként dolgozott George Lucas mellett. Spielberg a streamingszolgáltatások piacára is belépett; 2021 júniusában cége, az Amblin Partners szerződést írt alá a Netflixszel, amelynek értelmében évente több filmet készít a streamingóriás számára.

A Berlinálén bemutatták Spielberg új, The Fabelmans (Fabelmanék) című filmjét, amely hét Oscar-díjra, köztük a legjobb filmére is esélyes. Ez eddigi legszemélyesebb munkája. Az önéletrajzi ihletésű történet egy, az 1950-es években cseperedő amerikai zsidó fiú gyermek- és ifjúkorát, valamint filmes karrierje kezdetét meséli el. Spielberg tudta, hogy egyszer foglalkozni fog a szülei történetével, és azzal, hogy ez hogyan befolyásolta korai életét, de időbe telt, mire elérkezettnek látta a megfelelő pillanatot. Mint berlini sajtótájékoztatóján felidézte, édesanyja a halála előtt gyakran kérdezte: „Mikor fogod elmesélni a történetünket? Annyi anyagot adtam neked! Mikor fogod használni őket?” A Covidtól való félelem bizonyos értelemben bátorságot adott ahhoz, hogy elmondja a személyes történetét.  „A pandémia korai szakaszában a halálról és az öregedésről kezdtem gondolkodni, ami még sürgősebbé tette, hogy megküzdjek a Fabelmanékkal. A Schindler listája óta érzelmileg ez volta a legnehezebb munkám.”

„Az életműdíj visszaküld a múltba, akár akarod, akár nem. Nagyon elgondolkodtatóvá tesz – mondta Spielberg a díjátadó ünnepség előtt tartott sajtótájékoztatón. –  Az, hogy a Berlinálén tisztelnek meg, amely a történelem egyik legrangosabb fesztiválja, óriási csúcspont az életemben. Zsidó filmrendezőként is fontos számomra ez a díj” – tette hozzá. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy nem tudja, mit fog csinálni legközelebb. Elmagyarázta, hogy nagyon sok energiát fordított a West Side Story és a Fabelmanék rendezésére, és most „csupán” a következő filmötletet keresi. A nyitott jövő kellemes és egyben borzalmas érzés, mondta, de annak örül, hogy ismét van ideje igazából irányítani az életét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugdíjba vonulását tervezi, az év folyamán elő fog állni a következő projekttel: „Dolgoznom kell, szeretek dolgozni”.

Hollywood doyenjét rajongótábor fogadta a Berlinálén. Nem sajnálta az időt arra, hogy dedikáljon, bolondozzon a rajongókkal és pózoljon a fotósoknak. „Sok gyerek jön az irodámba, és sok fiatal filmessel találkozom, főleg filmiskolákban. És azt mondom nekik, hogy nézzenek filmeket. Tanulmányozzák a régi és a jelenlegi filmeket, de az is nagyon fontos, hogy a rendezők is írjanak, vagy legalább együttműködjenek a szerzőkkel. Hogy tudják, hogyan kell elmesélni a történetet. Mindenkinek más a stílusa, és a saját stílusát is finomítania kell. De az a legfontosabb, hogy kitaláljuk, mit akarunk mondani. Akinek van mondanivalója, a filmen keresztül találhat embereket, akik meghallgatják”– fogalmazott.

-------------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.

Nyitókép: Steven Spielberg (forrás: dw.com)