Több független, mint állami
– Tavaly először került kevesebb NFI-s, mint független nagyjátékfilm a mozikba
A Magyar Filmforgalmazók Egyesülete (MFE) által közzétett összesített 2024-es mozis nézettségi adatokból kiderül, hogy 2024-ben hat állami támogatással készült filmet mutattak be Magyarországon, a független producerek pedig tíz alkotást küldtek a filmszínházakba. Utóbbiakat többen látták, nagyobb jegybevételt is termeltek – szemlézi a Filmtett.
A hat Nemzeti Filmintézet (NFI) által támogatott film: a Kék Pelikán, a Lepattanó, a Lefkovicsék gyászolnak, a Ma este gyilkolunk, a Most vagy soha!, a Hogyan tudnék élni nélküled?. A tíz függetlenfilm pedig az Árni, a Nyersanyag, a Január 2., a Holnap meghalok, az És mi van Tomival?, a Kálmán-nap, az Egy százalék indián, a Fekete pont, a Mi vagyunk Azahriah és a Futni mentem.
Jelenet a Január 2. című filmből (forrás: Cirko Film)
Ahogyan arra Konkol Máté kutató is rámutat: a több független filmet természetesen több néző is látta, a tíz alkotásra összesen közel 600 ezren váltottak jegyet (beleszámolva az év utolsó napját is), míg az NFI-s nagyjátékfilmekre mintegy huszonnyolcezerrel kevesebben. A legtöbbet Herendi Gábor filmjére voltak kíváncsiak, a Futni mentem több mint 360 ezer nézőt számlál. Az ugyanabban az időszakban játszott Hogyan tudnék élni nélküled? körülbelül 87 ezerrel kevesebben látták – egyelőre. A képet ugyanis árnyalja, hogy mindkét filmet vetítik még, és a 2025-ös nézettséget már nem számolta a MFE, szóval még bőven hozhatnak jegybevételt a forgalmazóknak. Hozzá kell tenni azt is, hogy a 2023 legvégén bemutatott, szintén népszerű Semmelweis nem került be a nyilvántartásba.
A független filmek közös jellemzője – azon túl, hogy nem kaptak hatalmas állami támogatást, mint például a korábban nem látott nagyságú összegből készült Most vagy soha! –, de a stáb nagy része baráti áron, vagy önkéntes munkával járult hozzá a filmek elkészültéhez, mutat rá a kutató.
„Képzeljük el... sőt, nem is. Inkább: mutassuk meg 2025-ben, hogy ha a függetlenfilmes stábok összefognak (szakszervezet, szövetkezet stb.), akkor – amíg ilyen kiegyenlítetlen terepen játszunk – legalább a magányos bozótvágás tud kevésbé magányos és kevésbé önkizsákmányoló lenni, azaz lehet közösségibb, több értelemben is függetlenebb” – írja posztjában Konkol Máté.
Nyitókép: Jelenet a Fekete pont című filmből (forrás: Mozinet)
Lásd még:
„Nem is akartunk megoldást kínálni” – Beszélgetés Szimler Bálint rendezővel
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
