Ügynökök és művészek

Igazából nem sokan tudják, hogyan is jut pénzhez a művészember. A kérdésre a legbanálisabb válasz az, hogy „ritkán”, ami tény, de azért alapvetően a művész is úgy keresi a kenyerét, ahogy mindenki más: munkával, arca verejtékével. Az alkotó, az előadó munkája is kemény, sőt majdnem mindig keményebb, mint azt a közönség gondolná.

Rendben, csakhogy ahhoz a munkához hozzá is kell jutni valahogy a piacon. Itt kap szerepet a közvetítő ügynökség, ami nélkül nem lennének produkciók, kiállítások, de nem lenne fizetése, honoráriuma sem a művészeknek. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan is működik az a rendszer, amely hidat képez az alkotók, előadók és a munkaadók között. Az R.N.R. művészeti ügynökségnél kerestünk választ a kérdéseinkre. A cég 2013-ban kezdte szerteágazó tevékenységét a színházi és mozgóképes produkciók technikai és személyi hátterének biztosítása érdekében.

– Kollégáimmal együttesen több mint húsz évnyi tapasztalatunk van az előadó-művészet terén, ezért nem csak az elmúlt nyolc év, hanem két évtized tanulságát tudjuk megosztani. A pozitív tapasztalatok mellett sajnos a negatív hatások is megjelentek a szakmában. A mindenkori politikai vezetés gazdaságfehérítő tevékenysége javította az előadó- és alkotóművészetben dolgozók jogi helyzetét, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a művészek munkakörülményei rendezetté és átláthatóvá váljanak. Azonban ez nem minden esetben javított a gazdasági helyzetükön, ráadásul a művészek anyagi megbecsülése a mai napig sem ért el olyan szintet, ami akár csak megközelítené az európai átlagot. A tanulság ebből az időszakból számunkra az, hogy alapvetően lassú növekedésre, de jogszabályi szempontból sokszor dinamikus változásokra kell felkészülnünk hosszú távon – magyarázza Ridzi Gábor, a cég ügyvezetője.

Mint mondja, főként arra koncentrálnak, hogy kiszolgálják a művészeket azokon a területeken, amelyek nem az erősségeik. Leginkább jogi és gazdasági képviseletről van szó, de előfordul, hogy megbízóik szakmai és olykor erkölcsi kérdésekben is kikérik a véleményüket. Emellett olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például a pályáztatás, a sajtóképviselet és a portfólió-fotózás – utóbbi a castingok miatt kiemelten szükséges.

Bár nem fogalmazták meg „hivatalos” hitvallásként, számukra elengedhetetlen a kölcsönös bizalom, amire nagyon vigyáznak, mert a mai gazdasági és művészvilágban talán ez az egyik legnagyobb kincs. A hitelüket óvják a legjobban – inkább kevesebbet ígérnek, de az adott szavukat minden körülmények között betartják.

De hogyan néz ki a gyakorlatban ez a munka? A tevékenység eléggé széles skálán mozog. A nulladik pillanatától az utolsóig részt tudnak venni a folyamatokban, de természetesen csak azokban a fázisokban működnek közre, amelyekben a művész igényt tart rá. Kulcskérdés, hogy vajon a művészek képviseletének része-e a gázsialku. Az ügyvezető azt tapasztalja, hogy vannak, akik szeretnek a gázsijukról tárgyalni, de többségüknek ez nehézséget okoz. Ilyenkor megbeszélik velük, hogy a kialakult piaci szokások szerint mit tartanak reálisnak, és meddig mehetnek el egy-egy tárgyalás folyamán. Fontos, hogy a partnerekkel – akár színházról, akár casting- vagy gyártócégről legyen szó – jó viszonyt ápoljanak, hiszen ez elengedhetetlen feltétele a hosszú távú együttműködésnek. Mivel a szerződéseket ők kötik a művész képviseletében (ezzel is óvva őt), amennyiben indokolt, a szakjogásszal együtt átnézik, és a partnerekkel egyeztetve módosítják azokat.

A legtöbb művész – lévén elsősorban humán beállítottságú – nem ért az anyagi és jogi ügyekhez, nincs hozzájuk affinitása, tart tőlük, sokszor bizalmatlan, ami a gazdasági oktatás hiányával is összefügg. De ezeket a terheket is leveszik a vállukról. A szerződés megkötése után számon tartják a számlázásokat, az adófizetési kötelezettségeket, illetve nyomon követik, hogy a megbízó időben fizet-e. Ha szükséges, intézkednek az esetleges csúszások kezeléséről.

Az ügynökség szakjogászának fő területe és specialitása a szerzői és előadó-művészeti jog. Habár nagyon szigorú a törvény, a tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben meglehetősen hanyagul vagy mostohán bánnak vele. Gyakori, hogy az előadók sincsenek tisztában saját jogaikkal vagy a korlátokkal – ez ugyancsak az oktatás hiányosságára utal. Az R.N.R. tervezi, hogy a közeljövőben kiscsoportos workshopokat tart majd, ahol az ügyfeleik látókörét is szélesíthetik e téren.

A művészek és az ügynökség között majdhogynem családias módon, ajánlás révén jön létre a kapcsolat. Soha nem hirdették magukat. Az elégedett ügyfél a legjobb reklám, mert továbbajánlja őket: nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre több megkeresés érkezik hozzájuk, és sok pozitív visszajelzést kapnak, hiszen valóban törődnek a művészekkel. Megbízóik tudják, hogy nem csak szakmai kérdésekben fordulhatnak hozzájuk. A hosszú évek alatt a partnerekkel is bizalmi szakmai – sőt némelyekkel baráti – viszony alakult ki, amire szintén büszkék.

Szép, méltó munka, de azért az is megesik, hogy akadályokba ütköznek ügyfeleik, megbízóik képviselete során. Ritkán, de előfordul, hogy olyan partnerrel kerülnek kapcsolatba, aki zsigerből elutasítja az ügynökökkel való egyeztetést és tárgyalást. A legtöbb esetben azonban már az első beszélgetésen feloldódik a feszültség. Az emberi szó, a párbeszéd ereje az esetek nagy részében képes megoldani a problémákat.

Ridzi Gábor (fotó: Erdős Juci)

– A pandémia hatásai hosszú távon nem ismertek, ráadásul mai felgyorsult világunk, ahol túlsúlyba került a közösségi média a televíziókkal szemben, új utakra és megoldásokra kényszeríti a szakmát – tűnődik el Ridzi Gábor a magyar előadó- és alkotóművészet anyagi és művészi lehetőségein. – Szerencsére nagy a „harc” a nézettségért, ezért a különböző médiumok egyre több és színvonalasabb saját tartalmat gyártanak. A színházak pedig újult erővel (bár egyelőre kisebb látogatottsággal) indultak újra az évadban, ami a művészeknek gyakorlatilag elhozta a tavalyelőtti leterheltségi szintet. Ez a bevételükön is látszik, és bízunk abban, hogy jövőre már meg is haladja azt. Mi minden erőnkkel ezen leszünk.

Illusztráció: Northfoto

Ez a helyzet pillanatnyilag a járványhullámok között útját – és munkáját – kereső magyar művészvilágban. Nem túl rózsás, de még sokat javulhat. Két angol szólás jut az ember eszébe az állapotokról. Az első mondat, amit Hollywoodban hall minden tehetség:

„You need a good agent.” „Szüksége lesz egy jó ügynökre.”

Valóban: anélkül ott sem megy. A másik szólás magyarul is közszájon forog: „Aki saját magát védi, annak bolond az ügyvédje”.

Való igaz, jobb a jogi és anyagi ügyeket szakértőre bízni, aki tisztában van a szabályozásukkal.

Még szerencse, hogy vannak tapasztalt és képzett szakembereink. Bízzuk magunkat rájuk – megérdemlik!

Az alkotók meg a pénzt érdemelik meg, amit a munkájukkal keresnek.

A közönség pedig a produkciójukat – végül mindenki jól jár.

A nyitóképet Erdős Juci készítette.