Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Az egykori budapesti városvezetés nem csupán a jelenlegi gyűrűs-sugaras útszerkezet tudatos kialakítását célozta meg: a tömegközlekedés fejlesztésére is gondot fordított.
A Kálvin tér a Vámház körút felé nézve. A Danubius-kút hátterében a református templom. A felvétel 1891-1897 között készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei) London után Európában másodikként, 1896-ban adtak át Pesten földalatti vasutat – ami ma már meghosszabbított útvonalú és 12 állomásos. A belvárosból, az évente megrendezett könyvhét és a híres budapesti karácsonyi vásárok helyszínéül szolgáló Vörösmarty tértől indul, majd az Andrássy út nyomvonalát követi, végül a Városligeten át a Mexikói útra érkezik. Érdekes tény, hogy a földalatti eredetileg bal oldali közlekedésű volt, állomásainak lejárói is ennek megfelelően helyezkednek el – mivel Budapesten csak jóval a földalatti kiépülése után, 1941-ben vezették be a jelenleg is alkalmazott jobb oldali közlekedést.
A Millenniumi Földalatti Vasút a Hősök tere felől tart az Állatkert felé (bal oldali közlekedés) (forrás: Fortepan / Boda Balázs)Már kevéssel Budapest létrejötte előtt, 1870-ben megkezdte működését a napjainkban Budavári Siklónak nevezett drótkötélpályás jármű. Európában ez volt a második ilyen. Eredetileg gőzgép működtette, napjainkban villanymotor hajtja. A Lánchíd budai hídfőjétől a várba visz, rövid utazásunk közben a dunai panorámában gyönyörködhetünk. Ingázva jár: amíg Margit nevű kocsija felfelé megy, addig a másik kocsija, Gellért lefelé – és viszont. A siklót Wohlfahrt Henrik tervezte, és Széchenyi István gróf fia, Széchenyi Ödön kezdeményezésére épült, aki korábban Lyonban látott ilyet.
Szintén különleges közlekedési eszköze Budapestnek a 3,7 km-es pályával bíró fogaskerekű vasút, vagy ahogyan itt nevezik: a fogas. Az első ilyen járművet az angliai Middletonban indították, 1812-ben. Érdekessége, hogy speciális fogazott sínnel készül, ehhez kapcsolódnak a vonatot hajtó fogaskerekek, ami meredek terepen is biztonságos üzemeltetést biztosít. A budai fogaskerekűn jelenleg a Városmajortól a Széchenyi-hegyig utazhatunk, számos szép kirándulóhely érintésével.
Az Istenhegyi út, a Fogaskerekű a Béla király út feletti hídon halad át. A felvétel 1880-1890 között készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)Bár a budai libegőt csak körülbelül egy évszázaddal később, 1970-ben adták át, ennek a kipróbálása is emlékezetes élmény lehet. Az 1040 méter hosszú függővasút Zugliget és a János-hegy között jár. Az utóbbi csúcsán áll az Erzsébet-kilátó, ahonnan Budapest legmagasabb pontjáról tekinthetünk szét. A kilátóépületet az egykori Osztrák–Magyar Monarchia uralkodója, I. Ferenc József felesége után nevezték el, mivel a magyarok szeretett Sissi királynéja maga is többször sétálgatott ezen a környéken.
Budapest fő vízi útvonalán, a Dunán jelentős fejlődést hozott a Baross Gábor kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter által 1888-ban létrehozott Magyar Államvasutak Hajózási Vállalat. Ez az 1893-as évben például 166 ezer utast, 1.200 vagon sertést és közel 2 millió mázsa árut szállított, 12 gőzhajóval és 40 uszállyal. Ám a magyar fővárosban végül mégis a vasút „győzött”: a városegyesítés idején és a következő évtizedekben az árucikkek nagy része vonaton érkezett ide; az utasszállításban szintén ez a tendencia érvényesült.
A pesti alsó rakpart, az Ipolyságh (1870) vontató kerekes gőzhajó, épült a Pest-Fiumei Hajóépítőnél, Luczenbacher Pál hajózási vállalatának tulajdona. A Duna túlpartján a Batthyány (Bomba) téren a Szent Anna-templom, balra a Blum-malom, jobbra az Erzsébet apácák kolostora és kórháza a Szent Ferenc sebei templommal. A felvétel 1890-ben készült (forrás: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz gyűjtemény)Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.
Nyitókép: A Nyugati pályaudvar a Nyugati tér felől nézve. A felvétel 1880-1887 között készült (forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
