Sokszínű tudomány a Nemzeti Múzeumban, Mozart klasszikusa az Operában, Csató József-kiállítás a Deák Erika galériában és élő közvetítés Bayreuthból

Kopernikusz: Az égi pályák forgásáról (forrás: MTA)

Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia
Megtekinthető: 2025. október 26-ig
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum, 1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.

Kétszáz éve alapították a Magyar Tudományos Akadémiát, és az évforduló alkalmából kiállítás született. A tárlat egyedülálló időutazásra hív: a humanista tudósok műhelyeitől a legmodernebb laboratóriumokig követhetjük nyomon a magyar tudomány fejlődését és az Akadémia történetét. A több mint nyolcszáz kiállított tárgy arról is mesél,  miként maradt fenn és gyarapodott a magyar tudományos örökség a történelem békés vagy épp viharos időszakaiban. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kiállítása a tudomány sokszínűségét mutatja meg könyvek, tárgyak, műszerek, kéziratok és személyes relikviák segítségével. 

Látható például Kopernikusz forradalmi könyve, a De revolutionibus orbium coelestium, azaz az Az égi pályák forgásáról című alkotás. A műben Nicolaus Copernicus először fogalmazta meg a heliocentrikus világképet, miszerint nem a Nap kering a Föld körül, hanem épp fordítva. Megtekinthető egy versírógép is 1671-ből: a Quirinus Kuhlmann alkotta, fatörzsbe épített, tárcsás szerkezet lehetővé teszi egyetlen szonett több trillió változatának létrehozását. A „géppel” való játék egyszerre idézi meg a matematika és a költészet határterületeit, és megelőlegezi a mai mesterséges intelligencia nyelvi modelljeinek működését is. A rekonstruált szerkezet különleges látványt nyújt, miközben arra emlékeztet, hogy a kreativitás és a logika gyakran kéz a kézben járnak.

Karikó Katalin Nobel-díja (forrás: MTA)

A tárlaton beleshetünk egy-egy irodalmi óriás dolgozószobájába is, látható például Arany János karosszéke; megnézhetjük Karikó Katalin 2023-ban, Drew Weissmannal közösen, az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó munkájáért odaítélt orvosi-élettani Nobel-díját és látható az a lézertükör is, amelyet Krausz Ferenc és munkatársai fejlesztettek ki, és amely kulcsszerepet játszott a 2023-ban Krausz Ferencnek odaítélt Nobel-díj alapját jelentő áttörő kutatásokban. 

A kiállítás mögött meghúzódó együttműködés éppúgy szolgálja a tudás megőrzését és újrafelfedezését, mint a látogatók kíváncsiságának felébresztését: mi a tudomány szerepe ma, és hogyan segít eligazodni a világban?

További információ ITT.

Rácz Rita Susanna, Cser Krisztián Figaro szerepében (fotó: Pályi Zsófia)

Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro lakodalma
Időpont: 2025. július 24., 26., 29., 31., augusztus 2. és 5., 18:00
Helyszín: Magyar Állami Operaház, 1065 Budapest, Hajós u. 11.

Új szereposztásban, klasszikus kivitelben látható Budapesten a világ egyik kedvenc Mozart-darabja: Cser Krisztián és Pataki Bence, Brindás Boglárka és Rácz Rita, Szemerédy Károly és Sándor Csaba, valamint Tuznik Natália és Brassói-Jőrös Andrea főszereplésével, korhű díszletek és jelmezek között tér vissza című operája a Magyar Állami Operaház repertoárjára a Figaro lakodalma. Az OPERA zenekarát, énekkarát és gyermekkarát Hamar Zsolt vezényli, az előadásban közreműködnek a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói. Rendező: Galgóczy Judit.

A Sevillából ismert Figaro és tűzről pattant szerelme, Susanna esküvőjükre készül, ám a rafinált borbély gazdája, Almaviva gróf is szemet vetett szolgája csinos menyasszonyára. A felismerésből kerekedő őrült nap során intrikák, félreértések és álruhák vezetik el a szerelmeseket a boldog végkifejletig. Beaumarchais 1784-ben bemutatott komédiája az arisztokráciát illető erős kritikája miatt több helyen is szembe találta magát az uralkodók és cenzorok tilalmával, a zseniális librettista, Lorenzo Da Ponte azonban kijárta a bécsi udvarban, hogy szövegkönyvéből operaváltozat készüljön. Így született meg 1786-ban Mozart egyik főműve, amely egyszerre szellemes, kritikus és végtelenül emberi, miközben színes karakterek sorát vonultatja fel, és immár csaknem két és fél évszázada őrzi töretlen népszerűségét a zeneszerző egyik legtöbbet játszott darabjaként.

Jelenet a Figaro lakodalmából (fotó: Pályi Zsófia)

Az OPERA produkciójában a Figaro szerepében már nagy tapasztalatra szert tett Cser Krisztián mellett Pataki Bence mutatkozik be, aki számos sikerrel megformált karakterszerep után először énekel főszerepet a házban. Susanna szerepében az ugyancsak már rutinos Rácz Rita mellett Brindás Boglárka debütál, aki tavaly Zerlinaként Mozart Don Giovannijában is nagy sikert aratott. Almaviva gróf alakítójaként Szemerédy Károly és Sándor Csaba is debütál Budapesten. Grófnéként ugyancsak most mutatkozik be Tuznik Natália és Brassói Jőrös Andrea.

További információ és jegyvásárlás ITT.

Csató József: Tent (forrás: Deák Erika Galéria)

Csató József: Tent
A kiállítás megtekinthető: 2025. július 31-ig
Helyszín: Deák Erika Galéria, 1066 Budapest, Mozsár utca 1.

Még egy hétig látogatható a Csató József legújabb festményeiből rendezett tárlat: a kiállítás egy eddig rejtett világba engedi be a nézőt, oda, ahol a részletek, a jelentéktelennek tűnő mozzanatok kerülnek középpontba. 

A művész új sorozatának képei Gabriel García Márquez mágikus realizmusát idézik: az első pillantásra mindennapinak tűnő elemek a szemünk láttára öltenek szürreális, álomszerű formákat. A hétköznapi jelenetek így elevenednek meg játékos módon előttünk, belehelyezve a nézőt egy egyszerre komfortot és izgalmakat ígérő mágikus világba. Ezúttal a nagy narratívák elhalkulnak, és azok darabjaira szedett pillanatait látjuk: egy távoli hegycsúcs, egy magányos növény, vagy éppen egy bensőséges pillanat textúrája elevenedik meg. Csató képeit gyakran gazdag színekkel és textúrával megfestett függönyszerű drapéria keretezi, ami akár a kiállítás címében szereplő sátor csak félig nyitott ajtajára is utalhat, illetve egyfajta cirkuszi, színpadi jelenetet idéz. 

A darabjaira szedett jelenetfoszlányok összeillesztéséből született mozaikszerű művei tovább erősítik az érzést, hogy Csató emblematikus formakészletéből építkező világa folyamatosan képes átalakulni, átváltozni. Mozaikszerűségük azt feltételezi, hogy elemei nem állandók, hanem időlegesek, ezáltal a percepciónk is csak átmeneti, amelynek adaptálódnia kell a változás lehetőségéhez.

További információ ITT.

Richard Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok
Időpont: 2025. július 25., 18:00-tól
Helyszín: MOM mozi, 1123 Budapest, Alkotás utca 53.

A világ egyik legjelentősebb és legnagyobb hagyományokkal rendelkező operafesztiváljára, a Bayreuthi Ünnepi Játékokra évente mintegy hatvanezer látogató zarándokol el a világ minden tájáról. Nem véletlen, hiszen a legendás Festspielhausban egyedülálló produkciókat mutatnak be. Hogy az exkluzív kulturális élményt minél többek számára elérhetővé tegyék, a fesztivál évek óta egy-egy kiválasztott produkciót magas színvonalú élő közvetítésben sugároz – briliáns kép- és hangminőségben. 2025 nyarán a mozilátogatók különlegességre számíthatnak: 2025. július 25-én 18:00 órakor Richard Wagner Die Meistersinger von Nürnberg, azaz a Nürnbergi mesterdalnokok című operáját vetítik élőben a nagy vásznon Matthias Davids új rendezésében, Daniele Gatti zenei vezetésével.

A Festspielhausban tartott premier két félórás szünetet tartalmaz. Ezekben a szünetekben exkluzív, kifejezetten a mozi közönségének szóló – egyenként mintegy tízperces – interjúkat, előre rögzített dokumentumfilm-részleteket vetítenek.

Jegyvásárlás ITT.

Nyitókép: Jelenet a Figaro lakodalmából (fotó: Pályi Zsófia)