by Sándor Zsuzsa 2022. Dec 22.

Varázslat az orvoslásban, gyógyítás a bűvészettel

– Dr. Gloviczki Péter portréja

Éppen hatvan éve, 1962-ben győzött az első Ki Mit Tud? egyéb kategóriájában a „Kis bűvész.” Az akkor tizennégy éves nyíregyházi fiú később világhírű bűvész lett, ám hivatásának mégis az orvoslást választotta. Dr. Gloviczki Péter Amerikában él, és a magyar érsebészek közül senki nem ért el olyan nemzetközi elismertséget, mint ő. A professzort Zoomon értük el arizonai otthonában, Scottsdale-ben, ahol a Mayo Klinika egyik új kampusza működik.

A helyszín Rochester, a Minnesota állambeli Mayo Klinika Érsebészeti Osztálya. Egy ötéves kisfiú vár életmentő műtétjére. Az aorta mellkasi és hasi szakaszán súlyos szűkületet diagnosztizáltak nála, az állapota válságos, és a várható műtét rendkívül kockázatos. Az operáló orvos, dr. Gloviczki Péter a gyerek betegágya mellett ül, elmagyarázott a műtéttel kapcsolatban mindent a szülőknek. „Segíthetek még valamiben?” – kérdezi a professzor. A kisfiú halkan kérdezi: „Tudnál nekem bűvésztrükköket mutatni?” Az orvos elmosolyodik, előkap a zsebéből egy féldollárost, eltünteti, majd a gyerek füléből varázsolja elő a pénzérmét. Mindenki nevet a kórteremben. És a műtét másnap sikerül.

Vajon van-e nagyobb csoda, mint a halálfélelemmel küzdő betegek arcára mosolyt varázsolni? Ezzel a történettel kezdődik a Varázsgömb és szike című könyv, amelyet Kő András írt Gloviczki Péter érsebészről, s nemrég jelent meg abból az alkalomból, hogy megkapta a budapesti orvosegyetem egyik legnagyobb elismerését: a Semmelweis Budapest Award-ot. 

A professzor idén hetvennégy éves, de sokan, főleg az idősebbek úgy emlékeznek rá: ő a „Kis bűvész” a Ki Mit Tud?-ból. Éppen hatvan éve, 1962-ben, a nyíregyházi kissrác, Gloviczki Péter megnyerte az ország első nagy televíziós tehetségkutató műsorának Egyéb kategóriáját. Bűvészmutatványaival elbűvölte a rangos zsűrit és a több millió tévénézőt. Péter kártyatrükköket mutatott be, pingponglabdák bukkantak elő a szájából. A televíziós verseny nyertesei jutalomként kiutazhattak Helsinkibe, a Világifjúsági Találkozóra (VIT). Amikor a Ki Mit Tud? döntőjében Péter finn nyelven adta elő bűvészmutatványát, nem volt kérdés, hogy ő is ott lesz a VIT-re utazó győztesek között. Ezen a Ki Mit Tud?-on tűnt fel Koncz Zsuzsa, Kern András és Hacki Tamás is.

A „Kis bűvészt” is megismerték az utcán, újságírók faggatták, de az interjúkban elmondta: számára a bűvészet csak hobbi. Orvos szeretne lenni. S valóban, Péter már hatévesen sebésznek készült. Orvoscsaládban nőtt föl, édesapja bel- és ideggyógyász volt, kisfia azért is választotta a sebészetet, hogy mást csináljon, mint az apja –  akit példaképének tekintett.

– Édesapám rendkívül együttérző, nagy tudású orvos volt – meséli – imádták a betegei. Nyíregyházán volt a praxisa, majd Budapestre költöztünk, a Bazilika mellett dolgozott körzeti orvosként. Bármikor hívták a betegei, ha kellett éjjel is ment hozzájuk. A kórházban is meglátogatta őket. Hihetetlen odaadással gyógyított. Úgyhogy amikor évekkel később Amerikába kerültem, a Mayo Klinikára, és elmondták, hogy náluk a beteg a legfontosabb, abban számomra nem volt semmi új. Én már gyerekkoromban is ezt tanultam édesapámtól.

Gloviczki Pétert elsőre felvették a Semmelweis Egyetemre, amelynek kiemelkedő diákja lett. Kimagasló eredménnyel, aranygyűrűvel diplomázott 1972-ben. A bűvészkedést medikusként sem hagyta abba, sőt, sorra aratta nemzetközi sikereit. A párizsi bűvész-világbajnokságon ezüstérmet szerzett 1972-ben. Korábban még egyetlen magyar bűvész sem ért el itt helyezést. Majd meghívták őt Japánba a világ bűvészeinek nyílt televíziós versenyére, amelyet megnyert.

– A világranglistára akkor kerültem fel, amikor saját bűvészmutatványt találtam ki: öt darab tizenhárom centiméter átmérőjű ezüstgömbbel. Öt ekkora gömböt megtartani sem tudott senki a kezében, nemhogy elővarázsolni. Sokan próbálták utánam csinálni ezt a mutatványt, de még senkinek sem sikerült – mondja.

Világszámával bekerülhetett volna a profi bűvészek közé, szerződést ajánlottak neki a Casino de Parisban, ám ő nemet mondott. Fontosabb volt számára az orvosi pálya. A bűvészet ebben is segítette: akkora kézügyességre tett szert, amellyel a sebészek közt is az egyik legügyesebb lett.

A Városmajor utcai Szív- és Érgyógyászati Klinika számított itthon a legrangosabbnak a sebészet területén, csakhogy még a tapasztalt orvosoknak is alig volt esélyük oda bejutni. Amikor a klinika érsebészeti állást hirdetett, jelentkezett rá a friss diplomás Gloviczki Péter is. Az igazgató, Kudász József azonban közölte vele: nem szeretnének egyetemről kikerült újoncokat felvenni. „Aki ide akar jönni, menjen először a patológiát tanulni.” „Én három évig dolgoztam patológus diákkörösként a Kórbonctani Intézetben” – felelte a fiatalember. „Mi csak a legjobbakat vesszük föl, és több nyelven kell beszélni” –  ágált az igazgató. „Professzor úr, én hat nyelven indultam egyetemi versenyen és aranygyűrűvel diplomáztam.” Az igazgató titkárnője egyszer csak megkérdezte: „Nem maga az a Gloviczki, aki a „Kis bűvész”-ként megnyerte a Ki Mit Tud?-ot?”  És, amikor Péter bólintott, Kudász professzor arca is meglágyult: „Tudja mit, akkor támogatni fogom a felvételét a klinikánkra”.

A bűvésztanonc mesterével Takáts Sándorral

Így bűvészkedte be magát Gloviczki Péter a Városmajor utcai klinikára, ahol hatalmas szorgalommal vetette bele magát a tanulásba, tanársegédként asszisztálhatott műtétekhez, s olykor megbízták egy-egy operációval. Később tanulmányútra küldték Párizsba, a St. Michael Kórházba, Marceau Servelle professzorhoz, aki a világ első vesetranszplantációját hajtotta végre. Az ifjú magyar orvos úgy hitte, Párizsban a sebészet csúcsára jutott. Ám egyik alkalommal Servelle professzor elárulta neki, hogy beteg, és kezelésekre Amerikába jár a Mayo Klinikára. „Miért utazik olyan messze, ha itt, Franciaországban is gyógyulhatna?” – kérdezte Péter. „Nem tudja, hogy Rochesterben, a Mayo Klinika a legjobb a világon?” – nézett rá a főorvos. És Gloviczki Péter azonnal döntött: ha Rochesterben van az a klinika, ahol szakmailag a legtöbbet fejlődhetne, mit keresne ő tovább Párizsban?

Persze 1981-ben, a Kádár-rendszerben nem volt könnyű elintézni egy amerikai ösztöndíjat, de végül ez is sikerült, és Gloviczki Péter  megérkezett a „Gyógyítás Mekkájába”, a Mayo Klinikára, ahová egyéves ösztöndíjjal hívták meg. Szorgalmával és tehetséggel elérte, hogy azután állást ajánlottak neki a klinikán. Magyarként azonban nehéz volt érvényesülnie. Újra el kellett végeznie a három és éves általános sebészi, majd az érsebészi gyakorlatot, előröl kezdte az orvosi pályát. Minden munkát, műtétet végrehajtott, amit csak rábíztak. Bűvészmentalitása is segítette abban, hogy orvosként is elismerjék: a sebészetben is kidolgozott saját „mutatványokat”, olyan vénás és mikrovaszkuláris nyirokérműtéti eljárásokat talált ki, amiket előtte senki nem csinált a világon. A sebészetnek ez a területe a többi orvost nem nagyon érdekelte, mivel a műtétek nagyon nehezek voltak, az eredmények pedig a legkevésbé látványosak. Gloviczki Péter arról vált ismertté a Mayo Klinikán, hogy olyan komplikált eseteket is elvállalt, amelyeket más nem.

Persze a bűvészkedést is folytatta. Rendszeresen fellépet az Mayo Klinika orvoskongresszusain, gálákon és rengeteg jótékonysági műsorban. Olyan klinikai rendezvényeken is, amelyeknek a bevételt a kutatásokra-fejlesztésre fordíthatták.

– Rochesterben található a beteg gyerekek háza, amelynek a legfőbb támogatója a McDonald’s. Itt azokat a súlyos beteg gyerekeket gyógyítják, akik szervtranszplantáción estek át vagy akiket rosszindulatú tumorral kezelnek, és hosszú időt kell kórházban tölteniük. Amikor bűvészként hívtak fellépni, mindig mentem ellenszolgáltatás nélkül – folytatja a professzor.

Dr. Monika Gloviczki olajfestménye

Gloviczki Péter szerint a sebészet és a bűvészet is művészet. Az orvos hiába ismeri az elméleteket és a műtéti technikákat, ezeket minden egyes betegnél másként kell alkalmazni. Kreativitás és alkotói fantázia kell ehhez is, mert nincs két egyforma eset. A bűvészet pedig az előadó-művészet egyik ága. Gloviczki professzor úgy érzi, kommunikációs készségét, előadói képességeit is a bűvészetből hozta, és orvosként, tudományos előadóként is jól hasznosíthatta ezeket. A Mayo Klinikán tapasztalta azt is, hogy a művészet mennyire fontos az orvoslásban is, milyen nagy szerepe van a gyógyításban. A Klinika ugyanis belülről olyan, mint egy múzeum. A kórházi várókban, folyosókon mindenütt festmények szobrok, műtárgyak láhatók. A vérvételre várakozók Miro képeiben gyönyörködhetnek, az épület már részében Andy Warhol műveit csodálhatják. Tárlatvezetéseket is szerveznek a klinikán. Van koncerttermük zongorával, híres muzsikusokat hívnak meg, s persze a betegek is zongorázhatnak. A klinika képzőművészeket is alkalmaz, akik a különböző oktatási anyagokhoz illusztrációkat, illetve ismeretterjesztő videókat készítenek.

Gloviczki Péter az érsebészek között nem ismer más bűvészt, de szerinte komoly hobbija nagyon sok orvosnak van. Egy ilyen hatalmas klinikán, ahol évente körülbelül egymillió-háromszázezer beteget látnak el, óriási a nyomás a gyógyítókon. Szükségük van feltöltődésre. A Mayo Klinika szívsebészeti osztályának professzora például kitűnően szaxofonozik. Minden hajnalban munkakezdés előtt egy órát játszik a háza alagsorában. Gloviczki Péter magánélete is művészetben gazdag. Második, lengyel származású francia felesége, Monika orvos-festőművész, és műterme arizóniai otthonukban van.

Feleségével, Monikával

A magyar érsebész szerencsés embernek tartja magát, hisz' szinte mindent elért a pályáján. A Mayo Klinikán professzori rangot szerzett 1994-ben, 2000-ben kinevezték az Érsebészeti Osztály vezetőjének, majd nyolc évig igazgatta a Klinikához tartozó Gonda Érközpontot. A tízezredik műtétje után, 2016-ban ment nyugdíjba. Azóta a világ első számú érsebészeti folyóiratának, a Journal of Vascular Surgery-nek a főszerkesztője. Gyakran jön Magyarországra, folyamatosan együttműködik a Semmelweis Egyetemmel, amelynek kuratóriumi tagja és díszdoktora. Rengeteget tesz azért, hogy a magyar orvosi egyetem presztízsét növelje. Jövő májusra nemzetközi érsebészeti konferenciát szervez, a világ legjobb sebészprofesszorait hívja el Budapestre előadni.

A Városmajor utcai sebészeti klinikán, ahol egykor pályáját kezdte, műtőt neveztek el róla, és ott olyan mikrovaszkuláris nyirokműtéteket végeznek majd, amelyekből nem egyet a világon először Gloviczki Péter hajtott végre. S hogy miért vállal ennyi munkát az Alma materért? Úgy érzi, mindent a Semmelweis Egyetemtől kapott, „Kis bűvészként” is itthon fedezték fel, tízéves korától tanult bűvészetet magyar mestereitől. Mindabból, amit a hazájától kapott, szeretne minél többet visszaadni.

Nyitókép: Gloviczki Péter
A képek forrása: Gloviczki Péter archívuma, semmelweis.hu, wum.edu.pl, nyiregyhaza.hu

---------------

Az cikk létrejöttét a B. Braun támogatta.

 

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

Támogassa a kezdeményezésünket, legyen Ön is mecénás!